Ugrás a tartalomhoz

Hereford (Herefordshire)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hereford
Híd a Wye folyón
Híd a Wye folyón
Hereford címere
Hereford címere
Közigazgatási adatok
Ország Egyesült Királyság
Országrész Anglia
RégióWest Midlands
MegyeHerefordshire
IrányítószámHR1
Körzethívószám01432
Testvérvárosok
Népességi adatok
Teljes népesség53 113 fő (2021)[1]
Népsűrűség3 685,61 fő/km²
Terület17,1 km²
IdőzónaGMT (UTC+0)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 52° 03′ 23″, ny. h. 2° 42′ 58″52.056389°N 2.716111°WKoordináták: é. sz. 52° 03′ 23″, ny. h. 2° 42′ 58″52.056389°N 2.716111°W
Hereford weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hereford témájú médiaállományokat.

Hereford város az angliai Herefordshire grófságban. A Wye folyó partján fekszik 26 km-re keletre a walesi határtól, 34 km-re délnyugatra Worcestertől valamint 37 km-re északnyugatra Gloucestertől. 50400 lakosával a grófság legnagyobb települése. Elnevezése valószínűleg az angolszász here (egy katonai alakulat neve) valamint ford (átkelőhely folyón) szavakból származik. A város neve walesi nyelven Henffordd vagy Henfordd.

A herefordi katedrálisban (1079-ben épült) őrzik a Mappa Mundi nevű, 13. századi híres világtérképet.

A város vasútállomását 1854-ben nyitották meg és a walesi határvidék vasútvonal egyik jelentős csomópontja.

Története

[szerkesztés]

Herefordot i.e. 700 körül alapították és hamarosan az angolszász Nyugat-Mercia királyság fővárosa lett. A katedrális a 12. században épült. A város püspökei voltak többek között Thomas de Cantilupe (angol szent) valamint Thomas Charlton (Anglia főkincstárosa).

Herefordról nevezték el Párizs két peremvárosát: Maisons-Alfort, valamint Alfortville. Ez utóbbi területén a 13. században Peter Aigueblanche, herefordi püspök egy uradalmat létesített.

A város urait a Hereford earl-je főnemesi rang illette. A városban egykoron, méreteiben a windsori kastéllyal vetekedő vár áll, amely évszázadokon át az angol-walesi határ biztonságát óvta. Többek között ezt a várat használta IV. Henrik angol király az Owain Glyndŵr elleni hadjárat során. A várat az 1700-as években bontották le, ma egy nagy park áll területén, a Castle Green.

A Mortimer’s Cross-i csata után (1461), a rózsák háborújában, Owen Tudort (VII. Henrik angol király apját) Herefordban végezték ki Sir Roger Vaughan parancsára. A kivégzés helyét ma egy emléktábla jelzi. Sir Roger Vaughant Owen fia, Jasper végeztette ki.

Az angol polgárháború idején a város többször is gazdát cserélt. 1642. szeptember 30-án a parlamentariánusok Sir Robert Harley valamint Henry Grey, Stamford I. earlje vezetésével elfoglalták a várost. Decemberben azonban visszavonulni kényszerültek Gloucesterbe, a vidékre érkező királypártiak elől. 1643. április 23 és május 18 között ismét visszakerült a parlamentáriusok kezébe. 1645. július 31-én az Alexander Leslie, Leven I. earlje által vezényelt 14 000 fős skót hadsereg megostromolta a várost, amelyik azonban ellenállt, így az ostromlók szeptember elején visszavonultak. A város 1645. december 18-án került véglegesen a parlamentáriánusok ellenőrzése alá.

Nell Gwynne, színésznő és II. Károly angol király szeretője Herefordban született. Róla egy utcát is elneveztek. A város másik híres szülöttje David Garrick színész (1717-1779).

Herefordban áll a világ legrégebben lakott háza, az 1204-ben épült Bishop's Palace (Püspöki palota).

A város szülöttei

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Parish Profiles. Office for National Statistics. (Hozzáférés: 2024. augusztus 5.)