Ugrás a tartalomhoz

Új vallási mozgalmak

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Új vallások szócikkből átirányítva)

Az új vallási mozgalmak a modern korban, elsősorban a 20–21. században világszerte, de főleg a nyugati világban, a Távol-Keleten és Afrikában kialakult ezernyi vallási mozgalmat (és esetenként a vallás szekuláris alternatíváit) jelölő általános kifejezés. De nincs egységes, elfogadott kritérium az „új vallási mozgalom” meghatározására.[1] Időnként ide számítják már a 19. században létrejött mozgalmakat is. A fogalom nem feltétlen új vallási ébredésekre utal, hanem csak a modern korban létrejött vallások és részben vallásos nézetű csoportok összegző megnevezése.

A kutatók becslései alapján az új vallási közösségek száma világszerte több tízezerre tehető, és tagjaik többsége Ázsiában és Afrikában él. Néhány közösségnek több millió követője van.[2]

Az „új vallási mozgalom” kifejezést Eileen Barker brit szociológus népszerűsítette.[3] Tudományos kutatásuk az 1970-es években született meg.

Áramlatok

[szerkesztés]

Az új vallási mozgalmakat a következő főbb áramlatokba, megnyilvánulásokba sorolják:

Taxonómia

[szerkesztés]
A Nemzetközi Teozófiai Társulat emblémája – az egyik korai új vallási mozgalom (1875)
Egy japán, szinkretikus új vallási mozgalom, a Seichō no Ie (生長の家) szentélye Tokióban

A francia Jean Vernette, aki számos tanulmányt írt a témában, Szekták című könyvében (2003) a klasszikus leíró tipológia alapján a következő csoportokat adja:

Margaret Singer amerikai kutató, pszichológus a következő kategorizálást alkalmazza:

Süle Ferenc pszichológus Valláspatológiája (1997) alapján:

Jellemzők

[szerkesztés]

Az új vallások követőinek száma sok millióra tehető. Az új keresztény felekezeteken kívül jelentős részük szinkretista, amelyek szertartásaira és tartalmára kisebb-nagyobb mértékben hatással voltak a keresztény, buddhista és hindu spirituális technikák és gondolkodásformák. Nem egy iszlám és zsidó kötődésű új vallás is létezik, és számtalan ezoterikus, metafizikai és újpogány mozgalommal találkozhatunk.

Újpogány (wicca) rituálé
A Bhagwan-mozgalom hívei vezetőjüket, Bhagwant (Osho) várják (1982)
Egy Krisna-tudatú hívő (jobbról) Moszkvában
Karizmatikus keresztény közösség összejövetele az USA-ban

A 19. századi gyökerű mozgalmak közül széles körű népszerűségre tett szert az iráni eredetű bahái hit, továbbá a mormonok, a Jehova tanúi és az adventisták. A 20. századi születésűekből kiemelhető a pünkösdi-karizmatikus mozgalom, a szcientológia, a Krisna-tudatúak és az Afrikai Intézményesült Egyházak.

Indiában a vallás annyiféle formát vehet fel, hogy egy elismert vallás kiegészítése sokkal ritkább, mint annak új, jelenkori formába öntése. Erre példa a Krisna tudatú Hívők Nemzetközi Közössége (ISKCON), melynek célja az állandó Krisna-tudat kifejlesztése, úgy munka, mint játék közben. Ezzel ellentétben a transzcendentális meditáció alapítója (Maharisi Mahes jógi) eklektikusabb indiai hagyományokat vett alapul ahhoz, hogy célját elérje. Ez a cél az állítólag elhanyagolt természeti törvények felélesztése és a kreatív intelligencia tudományának megteremtése, főleg a mantrák ismételgetésének speciális módszerével.

Latin-Amerikában, Afrikában és olyan területeken, ahol „bennszülött” népesség él, olyan új szerveződésű kultikus formákat figyelhetünk meg, amelyek a helyi hagyományok bizonyos elemeire támaszkodnak. Ezekre az új vallásokra a sokszínű kultikus szertartási formákon és az érzelmi eksztázisra való hajlamon kívül jellemző az erőteljes univerzalizálódás.

A pogányságot és a Wiccát gyakran emlegetik a New Age részeként, bár fontos különbséget tenni, különösen a Wicca esetében. A New Age olyan címke, amelyet több 20. század végi szokásra és mozgalomra is ráragasztanak. 1996-ban Paul Heelas filozófus a nagyszámú és egymástól sokban eltérő New Age-mozgalmak négy általános jellemzőjét azonosította: „az életed nem működik”, „légy a magad ura”, „engedd el” és „száműzött istenek és istennők vagytok”.

A mozgalmakat nehéz osztályozni, az egyik legsikeresebb felosztás R. Wallis nevéhez fűződik, aki 1984-ben három csoportot állított fel: világigenlőt, világmegtagadót és világelfogadót. Aszerint is lehet csoportosítani őket, hogy miként viszonyulnak a már elismert vallásokhoz: van, amelyik egy már fennálló vallást egészít, vagy teljesít ki; van, amelyik egy elismert vallás helyét veszi át, és akad olyan, amely esetleg új kinyilatkoztatással együtt, egy új (esetleg az egyetlen igazi) vallásnak tekinti magát.

A bahái valláshoz vezető út az elismert vallást kiegészítő vagy beteljesítő új vallásokra korai példa. Átmenet a judaizmusból a kereszténységbe és végül az iszlámba. A világelfogadó vallások egyike. A muzulmánok üldözik, mert ellentmond hitüknek, azaz hogy Mohamed és a Korán volt a végső kijelentés.

Más példa a szcientológia, amely Hubbard The Modern Science of Mental Health (Dianetika: A szellemi egészség modern tudománya) című művén alapszik, melynek célja a dianetika tudományának és gyakorlatának megismertetése. A dianetika elsősorban a „reaktív elmével” foglalkozik, melynek forrása a tudatalatti, a Szcientológia Egyház központi témája pedig a Thetán (lélek, szellemi lény).

Az elismert vallások helyettesítésére példa az Egyesítő Egyház. Ez az 1954-ben alapított mozgalom az összes keresztény egyház egyesítésére törekszik, mint ahogy az a nevéből is kiderül: A Szentlélek Társasága a Világ Kereszténységének Egyesítéséért. Valójában sokkal inkább a többi felekezet helyének átvételére törekszik.

Más mozgalmak új (vagy újonnan felfedezett) kinyilatkoztatás alapján merőben más vallást hirdetnek. A mormon vallás – melynek legnagyobb felekezete, az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza – alapítója, Joseph Smith azt állította, hogy a moroni angyal felfedte előtte azoknak a tábláknak a rejtekhelyét, amelyekre Isten szava volt felírva. A mormonok szerint az ő egyházuk az igazi, Jézus által alapított egyház és bár számos hittételük nem különbözik a többi keresztény felekezet hittételétől, legalább kettő világossá teszi, hogy a mormon vallás a kereszténység többi formájának alternatíváját kínálja.

A világmegtagadó vallások legdrámaibb példái azok, amelyek követőiket a halálba küldik, vagy pedig öngyilkosságot vagy mások meggyilkolását követelik tőlük. Nagy nyilvánosság kísérte a guyanai Népek Temploma egyház létezésének véget vető tömeges öngyilkosságot 1978-ban (lásd: Jim Jones), vagy az adventizmus mozgalmából kiszakadt David Koresh alapította dávidisták szektájának wacói (Texas) központja ellen intézett FBI-támadást 1993-ban (lásd: wacói ostrom), vagy a Naptemplom Rendje tagjainak öngyilkosságát a 90-es években, vagy az Aum Sinrikjó szekta tagjai által a tokiói metró elleni gáztámadást 1995-ben (lásd tokiói gáztámadás).

Az utóbbi időben jelentősen megerősödtek a világelfogadó mozgalmak, többek között az olyan metafizikai mozgalmak, mint a Spirituális Határok Társasága, az olyan „én-központú” vallások vagy részben vallásos mozgalmak, mint az Exegesis és a Silva-féle agykontroll, az afrikai és japán új vallások, mint például az Aladura-egyházak és a Szóka Gakkai. A világelfogadó mozgalmak (vagy én-központú, illetve pszichovallások) a teljes önmegvalósítás eszközeit rendelkezésre bocsátva igyekeznek átformálni az egyént, tudatosítva bennük, hogy isteni természetű a valódi én, és a vallási keresés végső célja nem az, hogy az ember megismerje Istent, hanem hogy Istenné legyen.

A világhoz alkalmazkodó mozgalmak (a kialakuló keresztény házi egyházak, a különféle megújulási csoportok) a személyes szentséget és az elismert vallások életteliségének fokozását helyezik a középpontba.

Lista

[szerkesztés]

Nemzetközileg és Magyarországon ismertebb egyházak, mozgalmak, közösségek:

név alapító(k) létrejöttének
ideje		 típus, eredet Magyarországi
létszám
ezer főben
(2010-es évek)		 Világszéles
létszám
millió főben
(2010-es évek)
Kandomblé 19. század szinkretizmus
Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza Joseph Smith 1830 resztoránizmus,mormonizmus 16 M[4]
Krisztus Egyházai B. W. Stone, T. Campbell 1832 presbiterianizmus, restaurációs mozgalom 3 M[5]
Bábizmus Báb 1844 iszlám
Krisztadelfiánusok John Thomas 1844 baptizmus 0,05 M[6]
Spiritizmus Fox-nővérek 1848 médiumizmus, metafizika
Konkókjó Bundzsiro Kawate 1859 sintoizmus
Hetednapi Adventista Egyház James és Ellen White, Joseph Bates 1863 resztoránizmus, adventizmus 6 e[7] 20 M[8]
Bahái Baháalláh 1863 ábrahámi vallások szinkretizmusa 5-7 M[9][10]
Új Apostoli Egyház Heinrich Geyer 1863 resztoránizmus 9 M[11]
Üdvhadsereg William Booth 1865 metodizmus ? 1,1 M[12]
Jehova tanúi Charles Taze Russell 1870 adventizmus, Bibliakutató mozgalom 22-32 e[7][13] 8 M[14]
Árja Szamádzs Dajánanda Szaraszvatí 1875 hinduizmus
Keresztény Tudomány Mary Baker Eddy 1876 metafizikai, Új Gondolat mozgalom ? 0,1 M[15]
Konzervatív judaizmus S. Morais, M. Jastrow, H. P. Mendes 1887 zsidó vallás
Ahmadijja Muszlimok Mirza Ghulam Ahmad 1889 iszlám 15-20 M [16][17]
kargó-kultuszok a 19. sz. végétől szinkretizmus
Védánta Társaság Szvámi Vivékánanda 1894-96 hinduizmus
Mazdaznán Otoman Zar-Adusht Ha’nish 1902 zoroasztrizmus, szinkretizmus
Thelema Aleister Crowley 1900-as évek okkultizmus
Pünkösdi-karizmatikus mozgalom 1900-as évek
Antropozófia (Antropozófiai Társaság) Rudolf Steiner 1912 nyugati ezoterika
Isten gyülekezetei egyesülés 1914 pünkösdi-karizmatikus 65-70 M [18]
Iglesia ni Cristo Felix Manalo 1914 resztoránizmus 3 M
Apostoli Egyház Daniel Powell Williams 1916 pünkösdi-karizmatikus 2000 15 M [forrás?]
Aladura több személy 1918–tól pünkösdi-karizmatikus
Umbanda Zélio Fernandino de Moraes 1920[19] spiritizmus, afroamerikai
Isteni Fény Misszió (Elan Vital) Hans Ji Maharaj 1920-as évek
Kimbangizmus Simon Kimbangu 1921 afrikai kereszténység
Reiki Uszui Mikao 1922 japán buddhizmus, energiagyógyászat
Vallástudomány (wd) Ernest Holmes 1926-27 Új Gondolat
Opus Dei Josemaría Escrivá de Balaguer 1928 katolicizmus
Iszlám Nemzet Wallace F. Muhammad 1930-as évek fekete nacionalista iszlám
Önmegvalósítás Közössége Paramahansza Jógánanda 1935 hinduizmus
Rasztafariánus mozgalom Howell, Hibbert, Dunkley, Hinds 1935 zsidó vallás 0,6 M[20]
utolsó eső mozgalom George Hawtin,
Percy Hunt		 20. sz. közepe pünkösdi
Wicca Gerald Gardner 1949 újpogányság, boszorkányság 0,5 M (?)[21]
Önállóság Hármas Elvét Követő Protestáns Hazafias Mozgalom kínai vallási államigazgatás [22] 1951 protestantizmus 23 M [23]
Karizmatikus mozgalom 1950-es évek
Transzcendentális meditáció Maharisi Mahes jógi 1950-es évek hinduizmus
Egyesítő Egyház Mun Szonmjong 1954
Népek Temploma Jim Jones 1955 protestantizmus, New Age
Szcientológia L. Ron Hubbard 1955 New Age 0,1-0,7 M[20]
Calvary Chapel Chuck Smith 1965 evangelikalizmus, karizmatikus mozgalom
Sátán Egyháza Anton Szandor LaVey 1966 sátánizmus
Radzsnís (Rajneesh)-mozgalom (Bhagwan-követők) Radzsnís Csandra Mohan Dzsain (Osho) 1966 hinduizmus
Jézus-mozgalom 1960-as évek
A család (Isten gyermekei) David Berg 1968 Jézus-mozgalom, fundamentalista keresztény
Krisna-tudat (ISKCON) A. C. Bhaktivedánta Sz. P. 1966 hinduizmus
Faraferia Frederick Adams 1967 újpogányság
3HO (Healthy, Happy, Holy Organization) Harbhajan Singh Khalsa 1969 szikhizmus, kundalini-jóga
Jógatudomány és Filozófia Himalájai Nemz. Int. Szvámi Ráma 1969-1971 hinduizmus
Kongói Krisztus Egyháza (Église du Christ au Congo) 1970 protestantizmus 25 M [24]
New Age 1970-es évek
Ásatrú Stephen McNallen 1970-es évek újpogányság
Raëlizmus Claude Vorilhon 1974 UFO-vallás 0,08 M[25]
Nemzetközi Szóka Gakkai Daisaku Ikeda 1975 buddhizmus 12 M[26]
Új Kadampa Hagyomány Kelszang Gyaco 1975 körül[27] buddhizmus
Hit Gyülekezete Németh Sándor 1979 pünkösdi-karizmatikus mozgalom 18-35 e[7][28] -
Falun kung Li Hung-csi 1992 csikung mozgalom
Santa Muerte-kultusz – 2000-es évek szinkretikus népi katolikus
Sátáni Templom Lucien Greaves, Malcolm Jarry 2012 sátánizmus

Összehasonlítás

[szerkesztés]

Néhány, a modern korban (19–20. században) keletkezett mozgalom összehasonlítása:

Hívek száma világszerte (kb.) Eredet Istenkép Az élet célja, értelme Túlvilág Rituálék és gyakorlatok Szentírás, szent szövegek
Aladura Min. 1 millió [29][30][31] Különféle próféta-gyógyító gyülekezetek 1918 körül jelentkeztek Nyugat-Afrikában. Általában monoteista; anglikán, pünkösdi és hagyományos afrikai hiedelmek keveréke. Erős hangsúly a gyógyuláson és a keresztény üdvösségen. Nincs hangsúlyozva; a nézetek eltérőek. A lelki (spirituális) gyógyítás központi helyen áll. Anglikán és afrikai rituálék keveréke. Prófétaként egy személy kiemelkedő szerepet játszik.
Ásatrú ismeretlen A skandináv és germán pogányság újjáéledése, az 1970-es évek Skandináviája és az USA. Politeista, skandináv istenek és istennők, skandináv teremtésmítoszok. A megváltást nem hangsúlyozzák. Fatalista szemlélet. Valhalla (mennyország); Hel (békés hely) a legtöbb ember számára; Hifhel (pokol) a nagyon gonosznak. Étel- vagy italáldozás az isteneknek, sámánizmus (ritkábban), a napforduló ünnepeinek megünneplése. Kilenc nemes erény erkölcsi kódex. Eddák;
a Hávamál (Odinnak tulajdonított mondások)
Bahá’i 5–7 millió [32] Bahá’a’lláh alapította 1863-ban Iránban Egy Isten, aki fokozatosan kinyilatkoztatta magát a nagy világvallások révén. A lélek örök és lényegében jó. Az élet célja a lelki fejlődés és Istenhez való közeledés. A lélek elválik a testtől, és elindul Isten felé vagy távolodik el tőle. A menny és a pokol. Napi ima, a szentírásolvasás, kemény munka, oktatás, munka a társadalmi igazságosságért és egyenlőségért.[33] Bahá'a'lláh és más bahá'í vezetők írásai.
Egyesítő Egyház több mint 1 millió
(hiv. források szerint 3 millió) 		Mun Szonmjong alapította 1954-ben, Dél-Koreában. Az egyistenhit, Isten kettősségének (férfi és női) hangsúlyozásával. Nincs Szentháromság. Igaz szeretet és béke az önző szeretet helyett. Az igazi szeretet az „igazi családok” létrehozásával helyreáll. Örök élet egy szellemvilágban. Áldási szertartás The Divine Principle (Az isteni alapelv, 1954), Moon tiszteletes.
kaodaizmus 4–6 millió [34] 1926-ban Vietnámban alapította Ngo Van Chieu és mások egy szeánsz alapján. Istent nem szabad megszemélyesíteni, őt egy szem jelképezi. A cél a béke és a harmónia minden emberben és a világban. Üdvösség azáltal, hogy „műveljük önmagunkat és megtaláljuk Istent önmagában”.[35] reinkarnáció a nirvánáig/mennyországig [34] A római katolicizmushoz hasonló hierarchia. Napi ima, elmélkedés, továbbá kommunikáció a szellemvilággal.[34] kaodaista kánon [34]
Keresztény Tudomány 400 ezer [36] Mary Baker Eddy alapította 1879-ben, Massachusetts államban. Egy isten, nincs szentháromság. Anyag és gonosz nem létezik. „Az életet, az igazságot és a szeretetet mindenek felett állónak értették; a bűn, a betegség és a halál elpusztult.” A mennyország „nem egy hely, hanem az elme isteni állapota, amelyben az Elme minden megnyilvánulása harmonikus és halhatatlan”.[37] Nincs felszentelt papság. A teljes idejű gyógyító szolgálatban részt vevő tagokat a keresztény tudomány művelőinek nevezik. Lelki gyógyulás imán és tudáson keresztül, istentisztelet. A hívek a vasárnapi istentiszteletet a Biblia olvasmányai és Mary Baker Eddy Tudomány és Egészség a Szentírás kulcsával című műve alapján vezetik.[38] Keresztény Biblia, Tudomány és Egészség a Szentírás kulcsával
Fálun kung 7–20 millió [39] Li mester alapította 1992-ben Kínában Számtalan isten és szellemi lény. Jó egészség és spirituális transzcendencia. A meditációs technikák és a jó egészség és a lelki béke elérése érdekében végzett fizikai gyakorlatok alkalmazásából áll. A követői úgy vélik, hogy a fálun felébreszthető a Xiu Lian („Művelés és gyakorlás”) gyakorlatokkal. Ez eloszlatja a betegségeket okozó karmát, és így gyógyíthatja és megelőzheti a betegségeket. Az őszinteség, a jóindulat és a tolerancia ápolása. A húsevés kerülése.[40] Zhuan Fálun és Li Mester más írásai
hare Krishna-mozgalom 250 ezer – 1 millió [41] Bhaktivedánta Szvámi Prabhupáda, 1966, USA.
A 15. századi hindu mozgalomban gyökerezik. 		Krisna a Legfelsőbb Isten. Az üdvösség ebből a Káli-korszakból az Istenhez való visszatérés révén valósul meg, amely a Krisna-tudatosságon érhető el.[42] Reinkarnáció, mígnem az egyén egyesül az Istenséggel. dzsapa, tánc, a Krsna-tudat terjesztése, vegetarianizmus, templomi istentisztelet, önmegtartótató életmód A Bhagavad-Gita úgy, ahogy van
Jehova tanúi 8,8 millió [43] Charles Taze Russell (1852-1916) alapította 1879-ben, Pittsburgh egy Isten: Jehova A megváltás a Krisztusba vetett hiten és Jehova törvényeinek való engedelmességen keresztül valósul meg. Hamarosan itt a világvége. Mennyország 144 ezer kiválasztott Tanú számára, örökkévalóság az új földön a többi Tanú számára. A vérátömlesztés, a katonai szolgálat, a keresztek vagy vallási képek használatának elutasítása. Istentisztelet a Királyság-teremben; nagy hangsúlyt fektetnek az evangelizációra. A Szentírás új világ fordítása
Hetednapi adventisták 22,5 millió [44] A millerita mozgalomban és az adventizmusban gyökerezik; 1863-ban alapították Amerikában. Korai vezetők: Hiram Edson, Joseph Bates, James és Ellen White. Szentháromság Élj a Biblia szerint, beleértve az Ószövetséget is. A második eljövetel hamarosan megtörténik. „Alvás” a halál után Krisztus eljöveteléig, majd feltámadás az ítéletre, majd az örökkévalóság a mennyben vagy a nem-létezés a pokolban. 24 órás szombatünneplés; felnőtt keresztelés alámerítéssel; prédikációt hangsúlyozó gyülekezeti istentiszteletek Keresztény Biblia; Ellen G. White írásai hasznos kiegészítésként
New Age (Új kor) 5 millió [45] az 1970-es években, az USA-ban keletkezett, de az előzményeit egyesek Helena Blavatskyhoz és Annie Besanthoz kötik.[46] Az Isteni egy személytelen életerő, amely mindent áthat A felfokozott tudatosság és a nemzetközi béke új korszakának hajnala. Az egyének a spirituális átalakulás („Felemelkedés”) révén kaphatnak ízelítőt a New Age-ből. Most az utóbbira van nagyobb hangsúly. A gonoszság a tudatlanságból fakad. Reinkarnáció Asztrológia; miszticizmus; kristályok használata; jóga; tarot olvasmányok; holisztikus gyógyászat; pszichés képességek; angyali kommunikáció; csatornázás; amulettek; jóslás Különféle New Age írók művei
Új Gondolat 160 ezer [47] Phineas P. Quimby (1802–66) és mások a 19. század végén, az USA-ban. Általában a monizmus (minden Egy), de a követők lehetnek teisták, panteisták vagy panenteisták is.[48] Isten immanens; az univerzum alapvetően spirituális. Az ember isteni, lényegében szellem, és végtelen lehetősége van. Az elme képes irányítani a testet. A helytelen gondolkodás okozza a bűnt és a betegséget. Az ember Istennel egységben élhet szeretetben, igazságban, békében, egészségben és jólétben.[49] „Az élet az örökkévaló Isten láthatatlan országában.” Hangsúly a spirituális és mentális gyógyuláson, de a modern orvoslás elutasítása nélkül. Istentiszteleti szolgáltatások; ima a betegekért; az Új Gondolat szerzőiről és ötleteiről szóló beszélgetés. Quimby írásai és más New Thought szerzők
Rasztafarizmus 1 millió [50] Marcus Garvey alapította Jamaica nyomornegyedeiben az 1920-as és 30-as években Isten Jah („dzsá”), aki megtestesült Jézusban (aki fekete volt); Hailé Szelasszié etióp császár Messiás volt.[51] Az emberek Jah templomai. Az üdvösség elsősorban ebben a világban van, és az elnyomás alóli megszabadulásból és Afrikába való visszatérésből áll.[52] Néhány raszta megtapasztalja az „örökéletet” (fizikai halhatatlanságot). A mennyország visszatérés az Édenbe, amely Afrikában van.[53] Sok gyakorlat a zsidó bibliai törvényen alapul. Tartózkodás a legtöbb vagy az összes hústól, mesterséges élelmiszerektől és alkoholtól. A marihuána használata vallási szertartásokban és gyógyászati célokra. Sok rasztafári raszta frizurában hordja a haját, ami szimbolikával rendelkező gyakorlat.[54] Holy Piby (a "Fekete ember bibliája"). A Kebra Negast etióp eposzt is tisztelték.[55]
Szcientológia több százezer vagy több millió, forrástól függően L. Ron Hubbard alapította 1954-ben, Kaliforniában Istenkép nincs megadva; a Nyolc dinamikában kifejtett valóság Az ember testből, elméből és thetánból áll; nagy dolgokra képes. Reinkarnáció Auditálás, előrehaladás különböző szinteken a "tisztulásig". Fókuszban az oktatás. Hubbard írásai, mint például a Dianetika és a Szcientológia
Unitárius univerzalizmus kb. 800 ezer [56] Az unitáriusok és az univerzalisták hivatalos egyesülése 1961-ben, USA. Nincsenek meghatározott hiedelmei, ez a meghatározó jellemzője. Elutasít mindenféle rögzített hitvallást, megfogalmazott hitrendszert. Az üdvösség „lelki egészség vagy teljesség”. A tagok "belső és külső békére", belátásra, egészségre, együttérzésre és erőre törekszenek. Nem meghatározott. Van, aki hisz a túlvilágon, van, aki nem. Nagyon kevesen hisznek a pokolban – az „univerzalizmus” azt a hitet jelzi, hogy mindenki meg lesz mentve.[57] Házasságok, temetések stb. szertartásai. Az istentiszteletek különféle vallásokból származnak. Hangsúly a társadalmi igazságosságra, az egyenlőségre és a környezetvédelemre. A legtöbb UU követő a halálbüntetés és a melegpárti jogok ellenese.[58] Sok szentírást tisztelnek a különböző tagok; néhányan azonban egyet sem. A Biblia a leggyakrabban használt szöveg.[59]
Wicca 1–3 millió [60] Ősi pogány hiedelmek alapján, de az 1900-as évek elején alapított modern forma. Alapítójának gyakran Gerald Gardnert tekintik. A politeizmus, amelynek középpontjában az istennő és az isten áll; egyben a Legfelsőbb Lénybe vetett hit mindenek felett "Ha senkinek sem árt, tegyél, amit akarsz." reinkarnáció Imádság, körvetés, varázslatok, tánc, éneklés, sütemény és bor vagy sör megosztása Nincs szent szöveg; az alapszövegek közé tartozik A boszorkányok istene

Kapcsolódó cikkek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Oliver, Paul (2012). New Religious Movements: A Guide for the Perplexed. London; New York: Continuum. ISBN 978-1-4411-0197-6
  2. ↑ Eileen Barker, 1999, "New Religious Movements: their incidence and significance", New Religious Movements: challenge and response, Bryan Wilson and Jamie Cresswell editors, Routledge ISBN 0-415-20050-4
  3. ↑ Massimo Introvigne. The Future of Religion and the Future of New Religions. CESNUR-center for studies on new religions.
  4. ↑ http://www.mormonnewsroom.org/facts-and-statistics/
  5. ↑ http://church-of-christ.org
  6. ↑ http://www.bbc.co.uk/religion/religions/christianity/subdivisions/christadelphians_1.shtml
  7. ↑ a b c http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepsz_10_2011.pdf
  8. ↑ Archivált másolat. [2017. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 14.)
  9. ↑ World Christian Encyclopedia
  10. ↑ http://www.worldreligiondatabase.org
  11. ↑ http://www.nak.org/en/nac-around-the-world/
  12. ↑ http://www.salvationarmy.org/ihq/statistics
  13. ↑ https://www.jw.org/en/jehovahs-witnesses/worldwide/HU/
  14. ↑ https://www.jw.org/en/publications/books/2017-yearbook/2016-grand-totals/
  15. ↑ http://www.tandfonline.com/doi/abs/10.1080/13537909808580830#preview
  16. ↑ Major Branches of Religions. Adherents.com, 2005. október 28. [2015. március 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 19.)
  17. ↑ See:
    • Breach of Faith. Human Rights Watch, 8. o. (2005. június 1.). Hozzáférés ideje: 2014. március 29. „Estimates of around 20 million would be appropriate” 
    • Asian Religions in British Columbia. University of Columbia Press. ISBN 978-0-7748-1662-5. Hozzáférés ideje: 2014. március 29. „The community currently numbers around 15 million spread around the world” 
  18. ↑ Assemblies of God World Missions Vital Stats, 2016 https://agwm.com/assets/agwmvitalstats.pdf Archiválva 2017. június 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
  19. ↑ Smith and Prokopy 2003, p. 279–280.
  20. ↑ a b Archivált másolat. [2008. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 14.)
  21. ↑ Archivált másolat. [2021. január 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 14.)
  22. ↑ 国家宗教事务局 www.sara.gov.cn
  23. ↑ Global-christianity-regions
  24. ↑ Kongóban, http://ecc.faithweb.com/
  25. ↑ http://www.raelpress.org/news.php?item.248.1
  26. ↑ http://www.sokanet.jp/
  27. ↑ Melton, J. Gordon (December 2002). Encyclopedia of American religions (7th ed.). Detroit: Gale. ISBN 978-0-7876-6384-1
  28. ↑ Archivált másolat. [2017. április 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 14.)
  29. ↑ Europa Publications 1996, 733
  30. ↑ (angolul) Building Bridges and Barricades. 2011
  31. ↑ (angolul) Benin International Religious Freedom Report 2007, US Department of State. 2011
  32. ↑ https://religionfacts.com/bahai/adherents
  33. ↑ https://religionfacts.com/bahai/practices
  34. ↑ a b c d https://religionfacts.com/cao-dai
  35. ↑ https://religionfacts.com/cao-dai/meaning-of-life
  36. ↑ https://religionfacts.com/christian-science/adherents
  37. ↑ https://religionfacts.com/christian-science/afterlife
  38. ↑ https://religionfacts.com/christian-science/practices
  39. ↑ https://religionfacts.com/falun-gong/adherents
  40. ↑ https://religionfacts.com/falun-gong/practices
  41. ↑ https://religionfacts.com/hare-krishna/adherents
  42. ↑ https://religionfacts.com/hare-krishna/meaning-of-life
  43. ↑ https://www.jw.org/hu/jehova-tanui/gyakori-kerdesek/jehova-tanui-letszama/
  44. ↑ https://www.adventistdirectory.org/ViewAdmField.aspx?AdmFieldID=GC
  45. ↑ https://religionfacts.com/new-age/adherents
  46. ↑ https://religionfacts.com/new-age/history
  47. ↑ https://religionfacts.com/new-thought/adherents
  48. ↑ https://religionfacts.com/new-thought/gods
  49. ↑ https://religionfacts.com/new-thought/meaning-of-life
  50. ↑ https://religionfacts.com/rastafarianism/adherents
  51. ↑ https://religionfacts.com/rastafarianism/gods
  52. ↑ https://religionfacts.com/rastafarianism/meaning-of-life
  53. ↑ https://religionfacts.com/rastafarianism/afterlife
  54. ↑ https://religionfacts.com/rastafarianism/practices
  55. ↑ https://religionfacts.com/rastafarianism/texts
  56. ↑ https://religionfacts.com/unitarian-universalism/adherents
  57. ↑ https://religionfacts.com/unitarian-universalism/afterlife
  58. ↑ https://religionfacts.com/unitarian-universalism/practices
  59. ↑ https://religionfacts.com/unitarian-universalism/texts
  60. ↑ https://religionfacts.com/wicca/adherents

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a List of new religious movements című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]
  • Akadémiai Kiadó: Világvallások, 2009
  • Herbert Vorgrimler: Új teológiai szótár, 2006
  • Nanovfszky György: Vallástörténeti olvasókönyv, 2008
  • Összehasonlítás: Religion Facts: Big Religion Chart: Compare World Religions
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Új_vallási_mozgalmak&oldid=27583075”