Tudatalatti
A tudatalatti pszichológiai fogalom; olyan aktív lélektani folyamatok jellemzője, amelyek nincsenek a tudat értelmi tevékenységének középpontjában, a háttérből azonban mégis hatnak a tudatos folyamatokra.
Sigmund Freud munkásságában elutasította a tudatalatti (Unterbewusstsein) koncepcióját,[1] és a tudattalan kifejezéssel dolgozott.
Leírása
[szerkesztés]Egy korábbi ismeret, tapasztalat, amire az adott pillanatban valaki nem is gondol, de asszociatív kapcsolatban áll gondolkodása aktuális tárgyával, befolyásolhatja döntéseit, gondolatait. Hasonló hatása lehet bizonyos környezeti körülményeknek is, amelyek tudatosulás nélkül befolyásolhatják az adott személy cselekedeteit, gondolatait.[2]
A tudatalatti jelenségei a tudati tevékenységhez tartoznak, de olyan a háttérben zajló folyamatok, amelyek nem vesznek részt közvetlenül a figyelem középpontjában álló jelenségek értelmezésében.[2]
A tudatos elmével szemben a tudatalatti soha nem alszik, soha nem pihen. Olyan létfunkciókat irányít, mint például a légzés és a szívverés szabályozása. Mindazt ami életünk során történik velünk, tárolja, amelyek hipnózis vagy önhipnózis során újra felidézhetők.[3]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ "die Bezeichnung eines [...] 'Unterbewußtseins'[sic!] [...] [ist] inkorrekt und irreführend." Freud, Sigmund: Das Unbewußte. (1913) Bd. 10, p.269. Die Traumdeutung (1900) Bd. 2/3, p.620. Das Ich und das Es. (1923) Bd. p.242. Anm.1. In: Gesammelte Werke, hg.: M. Bonaparte, A. Freud, u.a., London, 1940.
- ↑ a b Filozófiai kislex
- ↑ Kurt Tepperwein: A hipnózis magasiskolája
Források
[szerkesztés]- ↑ Filozófiai kislex: Filozófiai kislexikon. Budapest: Kossuth. 1973.
További információk
[szerkesztés]- Sigmund Freud: Az Ősvalami és az Én, Pantheon, 1937, reprint: Hatágú síp alapítvány, 1991.
