Ugrás a tartalomhoz

Rakománykultuszok

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Kargó-kultuszok szócikkből átirányítva)

A rakománykultuszok [1][2] vagy másképp kargókultuszok a melanéziai millenarista kultuszok általánosan használt elnevezése, amelyek különféle spirituális és politikai mozgalmak voltak és amelyek a 19. század végétől a régió nyugati gyarmatosítását követően alakultak ki az őslakosok körében. Több száz ilyen kultusz alakult ki a Fidzsi-szigetektől Irian Jayaig a törzsi kultúrákban.[3]

Az aranykorról szóló helyi mítoszokra támaszkodva a karizmatikus vezetők, a próféták olyan ősök visszajövetelét hirdették, akik a törzsek kapcsolatai révén megismert rakományokhoz (cargo) hasonló spirituális vagy anyagi javakat hoznak majd magukkal. Az ily módon beköszönő korszakban újfajta emberi teljesség alakul ki, és a törzsek egyenlőek lesznek a fehérekkel.[3]

Néhány kultusz még mai aktív. Bizonyos irányzatok vallási színezetűek, például a manszeren, a vailala-őrület (wd) és a John Frum (wd). Mások kézzelfogható eredményeket próbálnak elérni, például Paliau, a Jali vagy a Peli és Pitenamu Társaság.[3]

Fogyasztói paradicsom

[szerkesztés]

Óceánia szigetein, legrégebben Fidzsin, úgy az 1880-as években új, mágikus kultusz alakult ki, amely a fehér ember javainak, életstílusának elérését tűzte ki célul. Próféták jártak az emberek között, akik hirdették, hogy őseik hamarosan visszatérnek a szigetre rakománnyal teletömött hajóikon; lesz konzerv, bútor, rádió, hűtőszekrény és mindenféle áhított ennivaló. A szigetlakók engedelmesen rakpartot építettek, hogy a hajóknak legyen hol kikötniük és raktárakat, ahol elhelyezhetik majd a rakományt.[4]

A 2. világháború felelevenítette a kultuszt, amikor az amerikai teherszállító repülőgépek Coca-Colával, dzsipekkel, teherautókkal, konzervekkel, cigarettával, mozgófilmekkel és más dolgokkal megrakodva érkeztek Óceánia szigeteire. Nemsokára a bennszülöttek ajándékokat küldtek Roosevelt elnöknek, később Lyndon Johnsonnak, cserébe az ő eljövetelüket és segítségüket kérték Óceánia szigetein. Leszállópályákat építettek, apró repülőgépeket készítettek, hogy oda csalogassák a valódi repülőgépeket.[4]

John Frum

[szerkesztés]
John Frum egyik ceremoniális keresztje Tanna-szigetén, Vanuatuban

Virágzó kultusz alakult ki Vanuatu Tanna nevű szigetén, amely az 1. világháború idején az Anzac (ausztráliai és új-zélandi expedíciós hadsereg), majd a 2. világháború idején az Amerikai Légierő fontos állomáshelye volt. A reménykedő bennszülöttek a John Frum nevű, fehér arcú vezér eljövetelét várták, aki vörös repülőgépével és hajóhadával meghozza a várva várt rakományt, és elviszi tőlük a fehér embereket. Vörös keresztekkel és kapukkal díszített szent helyeiken felállították John Frum és gépe figuráját.[4]

A vörös kereszt jelképe a vöröskeresztes repülőgépekre utal, amelyek a háború alatt ingyenes egészségügyi eszközöket, gyógyszereket szállítottak a szigetekre. John Frum alakját nem sikerült azonosítani. Némelyek szerint csupán azt jelenti, John Amerikából, mások Keresztelő Jánosra gondolnak, megint mások a híres John Brown, a rabszolga-felszabadító mozgalom hívének alakjára vezetik vissza.[4]

Amikor David Attenborough ott jártakor megkérdezte, miért várnak még most is John Frumra, azt válaszolták, hogy még nem olyan régen várnak, mint a keresztények Jézus második eljövetelére.[4]

Kapcsolódó cikkek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. AkH. 111.
  2. rakománykultusz (magyar nyelven). e-nyelv.hu. (Hozzáférés: 2024. szeptember 22.)
  3. a b c Világvallások
  4. a b c d e Richard Cavendish

Források

[szerkesztés]
  • Világvallások: Görföl Tibor – Máté-Tóth András: Világvallások A-Zs: → cargo-kultuszok. Budapest: Akadémiai Kiadó. 2009. ISBN 978 963 05 8708 2  
  • Richard Cavendish: Démonok, kísértetek, szellemek. Budapest: Magyar Könyvklub. 1995.