Nemeskosztolány
| Nemeskosztolány (Zemianske Kostoľany) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Trencséni | ||
| Járás | Privigyei | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1331 | ||
| Polgármester | Jana Školíková | ||
| Irányítószám | 972 43 | ||
| Körzethívószám | 046 | ||
| Forgalmi rendszám | PD | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1733 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 131 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 232 m | ||
| Terület | 12,77 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 41′ 03″, k. h. 18° 31′ 28″48.684167°N 18.524444°EKoordináták: é. sz. 48° 41′ 03″, k. h. 18° 31′ 28″48.684167°N 18.524444°E | |||
| Nemeskosztolány weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nemeskosztolány témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Nemeskosztolány (szlovákul Zemianske Kostoľany) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Privigyétől 13 km-re délnyugatra, a Nyitra bal partján fekszik. Alsólelóc tartozik hozzá.
Története
[szerkesztés]1331-ben „Coztulan" néven egy határleírásban említik először, de a hozzá tartozó Alsólelőc már 1232-ben szerepel a nyitrai püspökség birtokaként. A későbbiekben Nemeskosztolány története a Kosztolányi családhoz kötődik, amely Kemenecről helyezte ide a család székhelyét és 1600 körül új kastélyt épített. A családnak Kemenecen a 15. században vára állt. A család 1848-ig, a jobbágyság megszüntetéséig volt a falu földesura. Rajtuk kívül a Rajcsányi, Pápai, Brausz, Zsják és a bajmóci Pálffy család rendelkezett birtokokkal a községben. Alsólelócon a Tarnóczy család volt birtokos.
1534-ben a dézsmajegyzék 6 portát számlált a településen. Az 1601-es adóösszeírás szerint két malom és 55 ház állt a településen, ebből a fele, 27 volt nemesek birtokában. A hódoltság idején többször érte török támadás, a falu egy arany 25 dénár adót fizetett a töröknek. A reformáció terjedésével a Kosztolányaikkal együtt a falu lakói is luteránusok lettek. 1715-ben 18 adózója volt.[2] Az evangélikus templom 1736-ban épült fel. Lakói mezőgazdasággal, kézművességgel foglalkoztak. Különösen a szitakészítés érdemel említést, a községben két szitakészítő műhely is működött a 18. században. 1828-ban 73 házában 502 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KOSZTOLÁNY. Kosztoláni, vagy Nemes Kosztolány. Tót nemes falu Bars Várm. földes Ura Kosztolányi Urak, a’ kiknek lakó helyekkel diszesíttetik, lakosai katolikusok, fekszik Oszlányhoz egy mértföldnyire, határja közép termékenységű, réttye, legelője meg lehetős."[3]
Fényes Elek geográfiai szótárában eképpen ír a községről: „Kosztolány (Nemes-), Bars, most A. Nyitra vmegyében, tót falu, a Nyitra vize mellett: 413 kath. 89 evang. lak. Vannak itt több uri lakások, pálinka-házak, s a t. Földjei szép gabonát teremnek; rétjei jók; erdeje gyönyörü. F. u. Kosztolányi nemzetség. Ut. p. Oszlán."[4]
Borovszky monográfiasorozatának Bars vármegyét tárgyaló része szerint: „Nemeskosztolány, a Nyitra völgyében, Nyitra vármegye határán fekvő, magyar és tót kisközség, hol azonban a tótok vannak a legtöbben. Lakosai róm. katholikusok és ág. ev. vallásúak s számuk 492. Régi egyház, mely már 1611-ban mint „antiqua ecclesia" szerepel. Első temploma, lelkészlaka és iskolája Felső-Kosztolányban a mostani Felső-Kameneczen volt. Templomát 1685-ben Hunyady László alispán a róm. katholikusok számára foglaltatta le s lelkészét Sabatitius (Szabadka) Jánost elfogva, Oszlányba vitette. Nemes-Kosztolányban Kosztolányi Zsigmond és neje szül. Justh Zsófia építettek templomot, melyet 1710-ben az oszlányi plébános foglalt el. Ez a Kosztolányi Zsófia volt az, ki özvegy korában fiait Eleket, Józsefet és Andrást, hogy őket az ev. vallásnak megmentse, Szászországban neveltette. Az e vidéken lakó ev. családoknak 1734-ben, III. Károly alatt, sikerült a Simonyra beczikkelyezett templomépítési engedélyt Nemes-Kosztolánynak megszerezni. Igy lett a nemeskosztolányi egyház „articularis." A község határában barnaszéntelepek vannak. Van postája, távirója és vasúti állomása. Ide tartozik Trebnyistye telep is."[5]
A trianoni diktátumig Bars vármegye Oszlányi járásához tartozott.
A második világháború alatt a falu a nyitravidéki antifasiszta felkelés egyik központja volt. 1958-ban csatolták hozzá Alsólelócot.
Népessége
[szerkesztés]1880-ban 137 lakosából 124 szlovák, 7 magyar, 4 német anyanyelvű és 2 csecsemő volt.
1910-ben 524-en lakták, 459 szlovák, 33 magyar és 32 német.
2001-ben 1633 lakosából 1605 szlovák volt.
2011-ben 1679 lakosából 1557 szlovák.
Neves emberek
[szerkesztés]- Itt született 1430-ban Kosztolányi György (Georgius Policarpus de Costolan) kalocsai érsek[forrás?], Mátyás király titkára, a király követe a pápai udvarban.
- Itt született 1640-ben Masník Tóbiás (Masnicius) szlovák író, tanár, evangélikus pap.
- Itt született 1669-ben Rajcsányi György, az etika és filozófia professzora, a Nagyszombati Egyetem rektora.
- Itt született 1942. május 10-én Kveta Stražanová szlovák színésznő.
- Innen származik Kosztolányi Dezső író, költő, műfordító.
- Alsólelócon született 1704-ben Tarnóczy Menyhért Jézus-társasági áldozópap és tanár.
- Alsólelócon született 1804-ben Tarnóczy Kázmér, Bars vármegye főispánja.
- Alsólelócon született 1835. május 7-én Tarnóczy Gusztáv.
Nevezetességei
[szerkesztés]
- A községben négy várkastély is található, két reneszánsz és két barokk; továbbá két barokk temploma is van:
- Legrégibb reneszánsz kastélyát 1600 körül építette a Kosztolányi család. Az eredetileg négy saroktornyos épületből mára kétemeletes, kétsaroktornyos kastély maradt.
- A Karolin-kastély a 17. század első felében épült reneszánsz stílusban, a 19. század végén újjáépítették. Kosztolányi Izabella tulajdona volt, majd 1945 után iskola, később iroda működött benne. Ma újra magántulajdon.
- A Kisasszony-kastély 1727-ben épült, 1815-ben empire stílusban építették át. Kosztolányi Anna tulajdona volt, ma oktatási célokat szolgál.
- Az evangélikus templom 1736-ban épült barokkban. A 18. század végén, a türelmi rendelet értelmében torony nélkül építették át. Belseje gazdagon kifestett, oltárképe a 17. század végén készült korabarokk stílusban. Szószéke és keresztelőmedencéje 18. századi, orgonája a 17. század végén készült. Sírboltjában a Kosztolányi család tagjai nyugszanak.
- Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1699 és 1701 között épült későreneszánsz-korabarokk stílusban. Főoltára 1713-ban készült. A Nagyboldogasszonyt ábrázoló mellékoltára 1700-ból való, korábban Alsólelóc templomában állt. Sírboltjában a Kosztolányi család tagjai nyugszanak.
- Innen származik Kosztolányi Dezső költő családja.
Lásd még
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ http://www.arcanum.hu/mol/lpext.dll/1715/9b5/9b6/9eb?fn=document-frame.htm&f=templates&2.0[halott link]
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. július 6.)
Források
[szerkesztés]- Zemianske Kostoľany - Dedina s bohatstvom minulosti a prítomnosti.
További információk
[szerkesztés]
- Hivatalos oldal
- Községinfó
- Nemeskosztolány Szlovákia térképén
- E-obce.sk
- (http://homepages.ihug.co.nz/~kosztzez/index.html=[halott link] a Kosztolányi család honlapja)
A Privigyei járás települései | ||
|---|---|---|
Privigye (Prievidza) | ||
|  | |