Ugrás a tartalomhoz

U–853

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
U–853
HajótípusTengeralattjáró
ÜzemeltetőKriegsmarine
HajóosztályIXC/40 típus
Pályafutása
ÉpítőAG Wesser, Bréma
Megrendelés1941. június 5.
Építés kezdete1942. augusztus 21.
Vízre bocsátás1943. március 11.
Szolgálatba állítás1943. június 25.
Szolgálat vége1945. május 6.
SorsaElsüllyesztették[1]
Általános jellemzők
Vízkiszorítás1120 T felszínen
1232 T víz alatt
Hossz76,76 m
Szélesség6,86 m
Merülés4,67 m
Maximális merülési mélység230 m
HajtóműMAN M9V40/46 kompresszoros 9 hengeres dízelmotor 2 db
SSW GU345/34 elektromos motor 2 db
Sebesség19 csomó felszínen
7,3 csomó víz alatt
Hatótávolság25 620 km felszínen
117 km víz alatt
Fegyverzet6 torpedócső, 22 torpedó (53,3 cm)
Egy fedélzeti ágyú (Utof 105/45)

Legénység48-56[2]
A Wikimédia Commons tartalmaz U–853 témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Az U–853 tengeralattjárót a német haditengerészet rendelte a brémai AG Wessertől 1941. június 5-én. A hajót 1943. június 25-én vették hadrendbe. Három harci küldetése volt, két hajót süllyesztett el.[1]

Pályafutása

[szerkesztés]

Az U–853 első járőrútjára 1944. április 29-én futott ki Bergenből, kapitánya Helmut Sommer volt. Május 25-én Swordfish típusú brit bombázók támadták rakétákkal, amikor az ON–237-es konvoj közelében manőverezett. A búvárhajó légvédelmi fegyvereivel tüzet nyitott, és sértetlenül úszta meg a légitámadást. Június 17-én nem volt ilyen szerencséje, a USS Croatan kísérő hordozó két F4F Wildcat vadászgépe többször is gépágyúval lőtte az U–853-at. A legénységből két ember meghalt, 12 megsebesült, ezért a tengeralattjáró kénytelen volt visszatérni Lorient-ba, ahova július 4-én érkezett meg.[3]

Második útján, amely 1944. augusztus 27-én kezdődött, és október 14-én ért véget, nem sikerült hajót elsüllyesztenie.[4] Utolsó harci küldetésére 1945. május 6-án futott ki Stavangerből. Április 23-án a tengeralattjáró megtorpedózta az amerikai haditengerészet egyik járőrhajóját, az USS PE–56-ot, amely a maine-i partoktól 4,5 kilométerre célpontot vontatott egy bombázógyakorlaton. A legénység 49 tagja meghalt. A USS Selfridge romboló kilenc mélységi bombát dobott a búvárhajó feltételezett helyére, de nem ért el találatot.[4][5]

Május 5-én az U–853 megtorpedózta a Black Point nevű amerikai gőzöst, amelyik 7759 tonna szénnel haladt a massachusettsi Weymouth felé. A 46 fős személyzetből 12-en meghaltak. A Black Point volt az utolsó amerikai hajót, amelyet a második világháborúban német tengeralattjáró süllyesztett el.[6][7]

Másnap két amerikai hadihajó, a USS Atherton és a USS Moberly mélységi bombákkal elpusztította az U–853-at. A teljes legénység, 55 ember odaveszett.[1]

Kapitányok

[szerkesztés]
Név Kezdőnap Zárónap
Helmut Sommer 1943. június 25. 1944. július 9.
Otto Wermuth 1944. július 10. 1944. augusztus 31.
Günter Kuhnke 1944. augusztus 25. 1944. október 15.
Helmut Frömsdorf 1944. szeptember 1. 1945. május 6.

Őrjáratok

[szerkesztés]
Indulás Indulónap Érkezés Zárónap
Bergen 1944. április 29. Lorient 1944. július 4.
Lorient 1944. augusztus 27. Flensburg 1944. október 14.
Stavanger 1945. február 23. * 1945. május 6.

* A tengeralattjáró nem érte el úti célját, elsüllyesztették

Elsüllyesztett és megrongált hajók

[szerkesztés]
Dátum Hajó neve Nemzetisége Brt
1945. április 23. USS PE-56*  Egyesült Államok 430
1945. május 5. Black Point  Egyesült Államok 5353

* Hadihajó

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]