Ugrás a tartalomhoz

U–193

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
U–193
HajótípusTengeralattjáró
ÜzemeltetőKriegsmarine
HajóosztályIXC/40 típus
Pályafutása
ÉpítőAG Wesser, Bréma
Megrendelés1940. november 4.
Építés kezdete1941. december 22.
Vízre bocsátás1942. augusztus 24.
Szolgálatba állítás1942. december 10.
Szolgálat vége1944. április 24.
Honi kikötőLorient
SorsaEltűnt[1]
Általános jellemzők
Vízkiszorítás1120 T felszínen
1232 T víz alatt
Hossz76,76 m
Szélesség6,86 m
Merülés4,67 m
Maximális merülési mélység230 m
HajtóműMAN M9V40/46 kompresszoros 9 hengeres dízelmotor 2 db
SSW GU345/34 elektromos motor 2 db
Sebesség19 csomó felszínen
7,3 csomó víz alatt
Hatótávolság25 620 km felszínen
117 km víz alatt
Fegyverzet6 torpedócső, 22 torpedó (53,3 cm)
Egy fedélzeti ágyú (Utof 105/45)

Legénység48-56[2]
SablonWikidataSegítség

Az U–193 tengeralattjárót a német haditengerészet rendelte a brémai AG Wessertől 1940. november 4-én. A hajót 1942. december 10-én vették hadrendbe. Három harci küldetése volt, az utolsó során eltűnt.[1]

Pályafutása

[szerkesztés]

Az U–193 1943. május 22-én Bergenből futott ki első járőrútjára, parancsnoka Hans Pauckstadt korvettkapitány volt. Lehajózott a nyugat-szaharai partokig, ahol július 6-án egy azonosítatlan harci gép megtámadta. Két tengerész megsebesült, és megsemmisült a búvárhajó Metox típusú radardetektora.[3]

A Touchet megtámadása

[szerkesztés]

Második harci küldetésére La Pallice-ból indult 1943. október 12-én. Átszelte az Atlanti-óceánt, majd behajózott a Mexikói-öbölbe. 1943. december 30-án megtámadta a New Yorkba tartó Touchet amerikai tankert, amely 120 ezer hordó fűtőolajat szállított. Az első torpedó a teherhajó elejének bal oldalát találta el, és egy nagyjából hatméteres lyukat ütött rajta. A hajón volt ugyan torpedó-előrejelző készülék, amely jelezte is a várható becsapódást, de a tanker túl lassan fordult.[4]

A Touchet a találat után megpróbált elmenekülni, de a léken beömlő víz megállásra kényszerítette. Ekkor az U–193 újabb torpedóval találta el a tanker bal oldalát. A legénység hat mentőcsónakba szállt, a fedélzeten maradt viszont a hajó farára szerelt öthüvelykes löveg személyzete. A tengeralattjáró egy harmadik torpedót lőtt ki a hajóra, amely a jobb oldalán, a motorháznál találta el. A fedélzeten lévők a vízbe ugrottak, és próbáltak elúszni, de a gyorsan süllyedő hajó olyan erős örvényt kavart, hogy egy kivételével valamennyiüket elnyelte a tenger. December 5-én a Lillemor nevű norvég gőzös 43 túlélőt mentett ki. A legénység többi 27 tagját más hajók szedték fel.[4]

Utolsó útja

[szerkesztés]

Az U–193 1944. április 23-án futott ki utolsó útjára a franciaországi Lorient-ból, kapitánya Dr. Ulrich Abel, a Kusch-ügy egyik főszereplője volt. Egy nappal később a tengeralattjáró eltűnt a Vizcayai-öbölben. Elsüllyedésére nincs magyarázat, a teljes legénység, 59 ember hősi halált halt.[5]

Kapitányok

[szerkesztés]
Név Kezdőnap Zárónap
Hans Pauckstadt 1942. december 10. 1944. március 31.
Dr. Ulrich Abel 1944. április 1. 1944. április 24.

Őrjáratok

[szerkesztés]
Indulás Indulónap Érkezés Zárónap
Bergen 1943. május 22. Bordeaux 1943. július 23.
La Pallice 1943.október 12. El Ferrol 1944. február 10.
Lorient 1944. április 23. * 1944. április 24.

* A tengeralattjáró nem érte el úti célját, eltűnt

Elsüllyesztett hajó

[szerkesztés]
Dátum Hajó neve Nemzetisége Brt Konvoj
1943. december 3. Touchet  Egyesült Államok 10 172 ON–178

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b WW1
  2. Type
  3. WW2
  4. a b WW5
  5. WW4

Források

[szerkesztés]