Ugrás a tartalomhoz

U–546

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
U–546
HajótípusTengeralattjáró
ÜzemeltetőKriegsmarine
HajóosztályIXC/40 típus
Pályafutása
ÉpítőDeutsche Werft AG, Hamburg
Megrendelés1941. június 5.
Építés kezdete1942. augusztus 6.
Vízre bocsátás1943. március 17.
Szolgálatba állítás1943. június 2.
Szolgálat vége1945. április 24.[1]
Honi kikötőLorient
SorsaElsüllyesztették
Általános jellemzők
Vízkiszorítás1120 T felszínen
1232 T víz alatt
Hossz76,76 m
Szélesség6,86 m
Merülés4,67 m
Maximális merülési mélység230 m
HajtóműMAN M9V40/46 kompresszoros 9 hengeres dízelmotor 2 db
SSW GU345/34 elektromos motor 2 db
Sebesség19 csomó felszínen
7,3 csomó víz alatt
Hatótávolság25 620 km felszínen
117 km víz alatt
Fegyverzet6 torpedócső, 22 torpedó (53,3 cm)
Egy fedélzeti ágyú (Utof 105/45)

Legénység48-56[2]
SablonWikidataSegítség

Az U–546 tengeralattjárót a német haditengerészet rendelte a hamburgi Deutsche Werft AG-től 1941. június 5-én. 1943. június 2-án állították szolgálatba. A tengeralattjáró egy hadihajót süllyesztett el.[3]

Pályafutása

[szerkesztés]

Az U–546 1944. január 26-án a norvégiai Marvikenből futott ki első útjára Paul Just kapitány irányításával. Az Atlanti-óceán északi részén vadászott szövetséges hajókra. Február 16-án egy Sunderland típusú repülőgép rátámadt a búvárhajóra. A legénység egy tagja elesett, és a dízelmotorok és megsérültek, de az U–546 folytatni tudta a küldetést.[4]

A tengeralattjáró második harci küldetésére 1944. június 15-ére indult, célja az Atlanti-óceán középső része volt. Százötven napos útján Mauritániáig hajózott. Az odavezető úton, június 20-án az U–546-ot felfedezte egy amerikai tengeralattjáró-vadász csoport Funchaltól nyugatra. Az U–546 torpedót lőtt ki az egyik kísérő hordozóra, de nem találta el. A szövetségesek mélységi bombákkal támadták a búvárhajót három órán át, de a tengeralattjárónak sikerült megszöknie.[5]

Utolsó útján, 1945. április 24-én az U–546 megpróbálta megtámadni a USS Bogue amerikai hordozót az Atlanti-óceán északi részén. Az egyik kísérő hadihajó, a USS Frederick C. Davis felfedezte a tengeralattjárót, és megkezdte a felkészülést az akcióra, közben azonban torpedótalálatot kapott. A romboló kettétört, orra és fara is kiemelkedett a vízből, majd elsüllyedt. A legénységből 113 ember meghalt, 82 túlélte a támadást.[6]

Az amerikai rombolók – USS Flaherty, USS Neunzer, USS Chatelain, USS Varian, USS Hubbard, USS Janssen, USS Pillsbury és USS Keith – megkezdték a tengeralattjáró üldözését, és mélységi bombákkal megsemmisítették. A német tengerészek közül 26 meghalt, 33 túlélte a támadást.[3]

Kapitány

[szerkesztés]
Név Kezdőnap Zárónap
Paul JUst 1943. június 2. 1945. április 24.

Őrjáratok

[szerkesztés]
Indulás Indulónap Érkezés Zárónap
Marviken 1944. június 26. Lorient 1944. április 23.
Lorient 1944. június 15. Flensburg 1944. november 11.
Kiel 1945. március 11. 1945. április 24.

* A tengeralattjáró nem érte úti célját, elsüllyesztették

Elsüllyesztett hajó

[szerkesztés]
Dátum Hajó neve Nemzetisége Brt
1945. április 24. USS Frederick C. Davis (DE 136)*  Egyesült Államok 1200

* Hadihajó

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]