Ugrás a tartalomhoz

U–170

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
U–170
HajótípusTengeralattjáró
ÜzemeltetőKriegsmarine
HajóosztályIXC/40 típus
Pályafutása
ÉpítőDeutsche Schiff und Maschinenbau AG, Bréma
Megrendelés1940. augusztus 15.
Építés kezdete1941. május 21.
Vízre bocsátás1942. június 6.
Szolgálatba állítás1943. január 19.
Szolgálat vége1945. május 9.
Honi kikötőLorient
SorsaMegadta magát, majd elsüllyesztették[1]
Általános jellemzők
Vízkiszorítás1120 T felszínen
1232 T víz alatt
Hossz76,76 m
Szélesség6,86 m
Merülés4,67 m
Maximális merülési mélység230 m
HajtóműMAN M9V40/46 kompresszoros 9 hengeres dízelmotor 2 db
SSW GU345/34 elektromos motor 2 db
Sebesség19 csomó felszínen
7,3 csomó víz alatt
Hatótávolság25 620 km felszínen
117 km víz alatt
Fegyverzet6 torpedócső, 22 torpedó (53,3 cm)
Egy fedélzeti ágyú (Utof 105/45)

Legénység48-56[2]
SablonWikidataSegítség

Az U–170 tengeralattjárót a német haditengerészet rendelte a brémai Deutsche Schiff und Maschinenbau AG-től 1940. augusztus 15-én. A hajót 1943. január 19-én vették hadrendbe. Pályafutása során egy hajót süllyesztett el. A háború végén, Norvégiában megadta magát.[1]

Pályafutása

[szerkesztés]

Az U–170 1943. május 27-én futott ki Kielből első járőrútjára. A norvég partok mentén Izland felé hajózott, majd egészen Portugáliáig elkalandozott, de a 44 napos út alatt nem süllyesztett el egy hajót sem. Június 3-án, közel a spanyolországi La Coruñához túlélt egy légi támadást. A kíséretében hajózó U–535 elsüllyedt, az U–536 sértetlen maradt.[3][4]

Második útja Brazíliához vezetett, ahol 1943. október 23-án a tenger mélyére küldött egy helyi hajót. Az 1895-ben Németországban épített, majd az első világháborúban a Karlsruhe cirkáló segédhajójaként tevékenykedő Campos egyedül haladt, amikor a torpedó eltalálta. Az 57 fős legénység és a hat utas mentőcsónakokba szállt, ezek közül kettőt a még forgó hajócsavar szétzúzott, hét ember meghalt. A németek még egy torpedót lőttek a körbe-körbe haladó üres hajóra, amely elsüllyedt. A mentőcsónakok partot értek, tíz tengerész és két utas eltűnt.[5]

Harmadik, 109 napos járőrútján sikertelenül cserkészett szövetséges hajók után a Karib-tengeren. Negyedik, utolsó útjára 1944. augusztus 1-jén futott ki Lorient-ból. Libéria partjainál vadászott. November 5-én egy mélységibomba-támadásban megrongálódott a búvárhajó légzőcsöve, ezért visszaindult Norvégiába. 1945. május 9-én Hortennél a legénység megadta magát. Tizennyolc nap múlva az U–170-et átvontatták Skóciába, majd november 30-án a Deadlight hadműveletben elsüllyesztették.[6][7][1]


Kapitányok

[szerkesztés]
Név Kezdőnap Zárónap
Günther Pfeffer 1943. január 19. 1944. július
Hans-Gerold Hauber 1944. július 1945. május 9.

Őrjáratok

[szerkesztés]
Indulás Indulónap Érkezés Zárónap
Kiel 1943. május 27. Lorient 1943. július 9.
Lorient 1943. augusztus 29. Lorient 1943. december 23.
Lorient 1944. február 9. Lorient 1944. május 27.
Lorient 1944. augusztus 1. Flensburg 1944. december 4.

Elsüllyesztett hajó

[szerkesztés]
Dátum Hajó neve Nemzetisége Brt
1943. október 23. Campos  Brazília 4663

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]