Ugrás a tartalomhoz

Tea (növényfaj)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Teacserje szócikkből átirányítva)
Tea
Kínai tea (Camellia sinensis var. sinensis) ültetvény
Kínai tea (Camellia sinensis var. sinensis) ültetvény
Természetvédelmi státusz
Adathiányos
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Asteridae
Rend: Hangavirágúak (Ericales)
Család: Teafélék (Theaceae)
Nemzetség-
csoport
:
Theeae
Nemzetség: Kamélia (Camellia)
Faj: C. sinensis
Tudományos név
Camellia sinensis
(L.) Kuntze
Szinonimák
  • Camellia thea Link
  • Thea sinensis L.
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Tea témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tea témájú médiaállományokat és Tea témájú kategóriát.

Kínai teacserje (Camellia sinensis) virága
Kínai teacserje (Camellia sinensis) termése
Camellia sinensis

A tea (Camellia sinensis) a teafélék (Theaceae) családjának névadó nemzetsége. Természetes környezetben fatermetű növény, termesztett változatait cserjének nevelik (teacserje). Leveléből, esetleg más részeiből főzött ital az azonos nevű tea.

Változatai

[szerkesztés]

A teacserjének négy változata ismert:[1]

  • Camellia sinensis var. sinensiskínai tea
  • Camellia sinensis var. assamica (J. W. Masters) Kitamura – asszám tea
  • Camellia sinensis var. pubilimba Hung T. Chang
  • Camellia sinensis var. dehungensis (Hung T. Chang & B. H. Chen) T. L. Ming

A két leginkább termeszett változat a kínai tea és az asszám tea. A kínai tea hazája valószínűleg Kína Jünnan tartománya, az asszámi teáé Észak-Indiában a Brahmaputra völgye. Mára a világ legtöbb nedves trópusi és szubtrópusi éghajlatú vidékén termesztik (főleg a kínai teát).

Megjelenése, felépítése

[szerkesztés]

Fás szárú örökzöld. Eredeti termőhelyén mintegy 8–10 méter magasra nő, a termesztett példányokat azonban 1(–1,5) méteresre vágják vissza, ezért többnyire cserjének nevezzük. Hengeres, világosbarna, sima felszínű törzse elágazó. Ágai ferdén felállnak, koronája szétterül, ezért a termesztett példányok tetejét laposra alakítják.

Szórtan álló levelei egyszerűek, tojásdadok. A levelek sötétzöldek, bőrneműek, a felületük fényes, a csúcsuk kihegyesedik. Erezetük szárnyas, élre futó. A levélnyél rövid. A kínai tea levelei kisebbek, vaskosabbak, durvább erezetűek, az asszám levelei nagyobbak, vékonyabbak, finomabban erezettek. Az asszámi tea leveleiben több a koffein, mint a kínaiéban.[2]

Életmódja, termőhelye

[szerkesztés]

Örökzöld, évelő. A kamélia nemzetség többi fajához hasonlóan a savanyú, sok szerves anyagot tartalmazó, mészmentes talajt kedveli.

Egy teanövény átlagosan 50 évig él, 2,5–5 (átlagosan 4) év alatt fordul termőre. A termesztett példányokat rendszeresen (mintegy kétévenként) visszametszik. A legjobb minőségű teát a hajtások csúcsa környékéről szüretelt levelekből készítik. A legjobb minőségű árut a növény 7-8 éves koráig adja.

A leghíresebb termelők, exportőrök: Kína, India, Japán, Srí Lanka.

Felhasználása

[szerkesztés]

Leveleiből készül különböző módszerekkel a tea. Ennek fő típusai a erjesztés mértéke szerint:[3]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Tianlu Min & Bruce Bartholomew. 18. Theaceae, Flora of China 
  2. A jó tea elkészítése…
  3. Fekete? Oolong? Zöld? Fehér?

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • A' kávé, thé és csokoládé. Történeti , természethistóriai, diaeteticai és orvosi tekintetben. F. Almási Balogh Pál által; Wigand Ottó, Pest, 1831
  • Katona Dénes: Értekezések a szelíd gesztenyefáról, borok királyáról, magyar theáról és indigóról; Nádaskay Ny., Sárospatak, 1850
  • A kávé, tea és a kakaó ismertető szakkönyve; összeáll. Braun Sándor; Budapesti Kávéfőzők Szakegyesülete, Bp., 1904