Románia vallási élete
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
Románia szekuláris állam, nincs államvallás. Az alkotmány 29. szakaszának (5) bekezdése szerint az egyházi szervezetek függetlenek az államtól.[1] Ugyanakkor a Pew Research Center szerint 2018-ban Románia volt a legvallásosabb európai ország,[2] a Gallup International 2019-es felmérése szerint, ahol a vallás fontosságára kérdeztek rá, Románia a második helyen állt Európában Málta után.[3]
A 2011-es népszámlálás szerint a lakosság 86,45%-a (16 307 004 fő) ortodox keresztény, 4,62%-a (870 774 fő) római katolikus, 3,19%-a (600 932 fő) református, 1,92%-a (362 314 fő) pünkösdista, 0,8%-a (150 593 fő) görögkatolikus, 0,6%-a (112 850 fő) baptista.[4] Dobrudzsában él egy muszlim kisebbség (0,34%), amelyet főleg törökök és tatárok alkotnak. Az ateisták (0,11%), agnosztikusok, vallástalanok (0,1%) kis létszámot képviselnek.[4] Az Apostoli Szentszék hivatalos kiadványa, az Annuario Pontificio ugyanerre az időszakra 1 193 806 római katolikus hívőt közöl, azaz 165 405 fővel többet, mint a népszámlálási adat.[5]
Az egyházügyi államtitkárság adatai szerint 2015. december 31-én Romániában 27 384 vallási épület létezett. Ezek közül 16 403 (59,9%) a román ortodox egyházhoz, 2925 (10,7%) a pünkösdista egyházhoz , 1632 (5,96%) a római katolikus egyházhoz, 1571 (5,74%) a baptista szövetséghez , 1352 (4,94%) a református egyházhoz, 1269 (4,63%) a hetednapi adventista egyházhoz tartozott.[6] 1989 és 2015 között 8413 új vallási épületet (templom, kápolna, imaház, mecset, zsinagóga) emeltek, további 1571 épülőfélben volt 2015 végén. A legtöbb új létesítmény ortodox, ezzel együtt még mindig az ortodox egyháznál a legnagyobb az egy vallási épületre jutó hívők száma.[7]
A 2019-es állami költségvetésben 145,56 millió lejt irányoztak elő templomépítésre,[8] és 660,84 millió lejt az egyházi személyek fizetésének támogatására.[9]
A sorozat témája a román kultúra |
---|
Történelem |
Híres románok
|
Történelmi áttekintés
[szerkesztés]Románia területén a kereszténység eredetét az ókeresztény korra vezetik vissza, de története homályos a római közigazgatás 271-ben történt visszavonulása után. Annyi bizonyos, hogy a területen egyaránt tevékenykedtek latin és bizánci misszionáriusok.[10] Neagu Djuvara szerint a kereszténység felvétele két szakaszban történt: először még a római közigazgatás megszűnése előtt; az egyház megszervezése azonban csak utóbb, bolgár közvetítéssel. Ezt alátámasztja az is, hogy a román nyelvben a kereszténységgel kapcsolatos alapszókincs latin eredetű, míg az egyházi tisztségeké és szertartásoké bolgár vagy görög eredetű.[11]
Havasalföldön és Moldvában egy ideig párhuzamosan fejlődött a katolikus és ortodox egyház. Havasalföldön 1382-ben még létezett a katolikus szörényi püspökség,[12] de Miklós Sándor már 1359-ben megalapította a konstantinápolyi ortodox patriarchátus alá tartozó havasalföldi metropóliát.[13] Moldvában a milkói püspökség 1512-ben szűnt meg,[14] de az ortodox metropólia az 1380-as években már létezett, és 1401-ben a konstantinápolyi pátriárka is elismerte.[15] A 14. századtól kezdve az ortodox egyház kiemelt jelentőségre tett szert a két fejedelemség életében; számos kolostor épült, amelyek fontos szerepet játszottak a kulturális életben is. A fejedelmek adományokkal támogatták az Athosz-hegyi és Sínai-hegyi kolostorokat valamint a konstantinápolyi, antiochiai, jeruzsálemi patriarchátusokat.[16] A fejedelem és az ortodox egyházfő szoros kapcsolatban állt egymással; konfliktus esetén az uralkodó akarata érvényesült.[17]
Erdélyben a katolikus püspökséget Szent István király alapította 1009-ben.[18] A lutheranizmus és kálvinizmus, utóbb az unitárius vallás megjelenésével a katolikus egyház teret vesztett, és csak az ellenreformáció során erősödött meg ismét. Az 1568-as tordai országgyűlés kinyilvánította a katolikus, lutheránus, kálvinista és unitárius vallások egyenjogúságát; az ortodox vallás megtűrtnek számított. 1697-ben, az addig ortodox románok csatlakozásával a katolikus egyházhoz, azaz a román görögkatolikus egyház megalakulásával a katolikusok számaránya ismét megnövekedett. Erdélyben az ortodox egyház elismerésére csak a 18. század végén, a Habsburg uralom alatt került sor.[19]
1859-ben, a Havasalföld és Moldva egyesülése utáni első népszámláláskor az ország túlnyomó többsége (94,89%) ortodox volt, mellettük zsidók (3,03%), katolikusok (1,02%), protestánsok (0,65%) éltek az országban; az egyéb vallásúak aránya fél százalék alatt volt. Az 1877–1878-as háború nyomán függetlenné vált Román Királyság a San Stefanó-i békekötés alapján megkapta Észak-Dobrudzsát , így az ország muszlim lakosságának aránya az 1859-es 0,03%-ról 1899-re 0,75%-ra növekedett. Az első világháborút követően az immár Erdélyt is magában foglaló Romániában a lakosság vallási összetétele megváltozott: 1930-ban ugyan még mindig az ortodox egyház hívei voltak többségben, de már csak 72,6%-os súllyal, ezzel párhuzamosan megjelentek az országban a görögkatolikusok (7,90%), és növekedett a római katolikusok (6,83%), hagyományos protestáns felekezetek (6,53%) illetve izraeliták (4,19%) aránya.[20]
Jogi háttér
[szerkesztés]Románia alkotmányának 29. szakasza rendelkezik a gondolat, a véleménynyilvánítás és a vallás szabadságáról. Egyben tartalmazza azt is, hogy az egyházak függetlenek az államtól, és az állam támogatását élvezik.[1]
A részletes szabályozás a 489/2006 törvényben található, amely kimondja, hogy Romániában nincs államvallás, az állam semleges a vallási meggyőződésekkel és ateista ideológiákkal szemben. A jogszabály megkülönbözteti az egyházakat, vallási egyesületeket és vallási csoportokat. A vallási egyesületet a kormány egyházzá minősítheti a kultuszminisztérium javaslatára; ennek előfeltétele, hogy az egyesület legalább 12 éve folyamatosan működjön az ország területén és az ország lakosságának legalább 0,1%-a csatlakozott hozzá. Az elismert egyházi státust a kormány a kultuszminisztérium javaslatára visszavonhatja, amennyiben az egyház súlyosan veszélyezteti a közrendet, közbiztonságot, közegészségügyet, közerkölcsöt vagy az alapvető emberi szabadságjogokat.[21] 2019-ben az országban 18 egyház működött.[22]
Az egyházak finanszírozása elsősorban a hívők adományain alapul, de kérésre állami támogatásban részesülnek a hívők számával arányosan, és a „reális szükségleteknek megfelelően”.[21] Az állam által elismert 18 egyház közül a baptista szövetség , a hetednapi adventista egyház és a Jehova Tanúi nem folyamodtak támogatásért.[23] A vallásgyakorlás nyelvét az egyház szabadon választja meg. Az állammal való kapcsolattartás nyelve román, és a számviteli nyilvántartásokat román nyelven is el kell készíteni.[21]
A vallási egyesületek legalább 300 személy által vallásgyakorlás céljából létrehozott jogi személyek; regisztrációjukat a helyileg illetékes bíróság végzi az egyházügyi államtitkárság jóváhagyása alapján. A regisztrációhoz szükség van a tagok azonosító adataira és aláírására. Állami támogatásban nem részesülnek, de adókedvezményekben igen.[21] 2019-ben 36 bejegyzett vallási egyesület létezett az országban.[24]
Vallásszabadság
[szerkesztés]Az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériumának 2018-as jelentése megállapította, hogy az alkotmány tiltja a vallásszabadság korlátozását, valamint azt, hogy egyéneket rákényszerítsék a meggyőződésükkel ellentétes vallás támogatására. A jelentés kitér több, a gyakorlatban tapasztalt hiányosságra:
- A kisajátított egyházi javak visszaszolgáltatása lassan halad, főképpen a görögkatolikus egyház és a zsidó közösség esetében. A 2018. év folyamán a kormány 609 visszaszolgáltatási kérelmet utasított el és 52-t hagyott jóvá.
- A vallásos csoportok diszkriminációnak tartják a vallási egyesületeknek előírt 300 fős minimális létszámot, illetve a tagok adatainak listázását, mivel más típusú egyesületek alakításához csak három tag megléte szükséges, és nem kell megadni a tagok adatait.
- A kisebbségi vallásos csoportok szerint az országos és helyi hatóságok előnyben részesítik az ortodox egyházat. A különböző állami ünnepségekre jellemzően csak az ortodox egyház képviselőit hívják meg; a tábori lelkészek egy kivétellel mind az ortodox egyházhoz tartoznak.
- Az ortodox papok és hívők zaklatják a kisebbségi vallásos csoportokat, és nem biztosítják számukra a saját vallási előírásaik szerinti temetkezés lehetőségét.
- Az iskolákban a hittantanítást választó gyermekek aránya közel 90%, ami a média, a civil szervezetek és szülői egyesületek szerint részben az ortodox egyház nyomásának, részben az iskola által felkínált alternatívák hiányának tulajdonítható.
- A helyi hatóságok továbbra is utcákat, intézményeket, iskolákat neveznek el a náci idők antiszemita háborús bűnöseiről (például Ion Antonescu marsallról), és szobrot állítanak nekik.
- A média jellemzően veszélyesnek ábrázolja a muszlim menekülteket a vallásuk miatt.[25]
Statisztikai adatok
[szerkesztés]Az EU Bizottság 2005-ös felmérése szerint a népesség 40%-a ateista vagy agnosztikus,[26] de a lakosok többsége megtartja a főbb ünnepeket és szentségeket (keresztelés, házasságkötés, temetés, húsvét/pészah, karácsony, purim stb.), mivel ezek a rituális szokások a történelmi identitásuk részét képezik.[27]
2008-ban a román lakosság 19%-a jelölte meg a hitet a lehetséges négy válasz közül a következő kérdésre: "A következő értékek közül, melyik a legfontosabb az ön szerinti boldogsághoz?" Ez a harmadik legmagasabb arány a Ciprusi Köztársaság (27%) és Málta (26%) után, azonos helyen Törökországal. Az EU-27 átlaga 9% volt.[28] A Soros Alapítvány tanulmánya szerint az ország lakosságának több mint háromnegyede vallásosnak tartja magát, leginkább a vidékiek, a nők, az idősebbek és az alacsony jövedelműek.[29]
Egy 2015-ös felmérés szerint a román lakosság 96,5%-a hisz Istenben, 84,4%-a a szentekben, 59,6%-a a mennyország létezésében, 57,5%-a a pokol létezésében és 54,4%-a a halál utáni életben. 83%-uk megtartja a vasárnapot és vallási ünnepeket, 74,6%-uk imádkozik amikor elhalad egy templom mellett, 65,6%-uk rendszeresen imádkozik, 60,2%-uk megszentelteti a vagyontárgyait (ház, autó stb.) és 53,6%-uk adakozik rendszeresen az egyháznak. A magát vallásosnak tartók 37,8%-a csak nagy ünnepeken jár templomba, 25,4%-a hetente egyszer (leginkább vasárnap), 18,9%-a havonta egyszer, 10,2%-a évente egyszer vagy ritkábban, 3,4%-a nem jár templomba, 2,7%-a hetente több alkalommal, és csak 0,9%-a naponta.[30]
Elismert egyházak | |||
---|---|---|---|
Megnevezés | Hívek/állandó lakosok | ||
1992[31] | 2002[32] | 2011[33] | |
Kereszténység | |||
Ortodoxia | |||
Román ortodox egyház | 86,81 | 86,79 | 81,04 |
Temesvári Szerb Ortodox Egyházkerület | n.a. | n.a. | 0,07 |
Romániai óhitű ortodox egyház | 0,14 | 0,17 | 0,16 |
Katolicizmus | |||
Római katolikus egyház | 5,09 | 4,73 | 4,33 |
Román görögkatolikus egyház | 0,98 | 0,88 | 0,75 |
Romániai örmény katolikus ordináriátus | n.a. | n.a. | 0,00 |
Protestantizmus | |||
Romániai református egyház | 3,52 | 3,23 | 2,99 |
Romániai pünkösdista egyház | 0,97 | 1,49 | 1,80 |
Romániai Baptista Unió | 0,48 | 0,58 | 0,56 |
Romániai hetednapi adventista egyház | 0,34 | 0,43 | 0,40 |
Magyar Unitárius Egyház | 0,34 | 0,30 | 0,29 |
Romániai Jehova Tanúi Közössége[34] | n.a. | n.a. | 0,25 |
Romániai Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház | 0,17 | 0,04 | 0,03 |
Romániai Evangéliumi Keresztény Egyházak Szövetsége | 0,12 | 0,20 | 0,21 |
Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház | 0,09 | 0,12 | 0,10 |
Román evangélikus egyház | n.a. | 0,08 | 0,08 |
Egyéb | |||
Romániai iszlám muftiátus | 0,25 | 0,31 | 0,32 |
Romániai Zsidó Hitközségek Szövetsége | 0,04 | 0,02 | 0,02 |
Más vallásúak és vallástalanok | |||
Más vallásúak | 0,25 | 0,41 | 0,15 |
Ateisták | 0,05 | 0,03 | 0,10 |
Vallás nélküliek | 0,11 | 0,05 | 0,09 |
Nem válaszol / nem áll rendelkezésre adat | 0,04 | 0,05 | 6,26 |
Kereszténység
[szerkesztés]A régészeti feltárások tanúsága szerint Románia területén a kereszténység a 3–4. században kezdődött Moesia Inferior római provinciában.[35] A hagyomány Szent András apostolt tartja a kereszténység elterjesztőjének;[36] ő az ország védőszentje, és emléknapja nemzeti ünnep.[37]
Ortodox kereszténység
[szerkesztés]A legelső írásos forrás, amely alátámasztja egy ortodox egyházi hierarchia meglétét a mai Románia területén, egy 1234-es dokumentum, amelyben IX. Gergely pápa azt tanácsolja IV. Béla magyar királynak, hogy terelje vissza a Kunországbeli oláhokat (Walati) a kun katolikus püspök alá.[38] A román ortodox egyház a 19. század végéig a konstantinápolyi ortodox egyház része volt. Az egyház 1865-ben jelentette be autokefáliáját, amelyet a konstantinápolyi pátriárka 1885-ben ismert el.[39] 1948-ban a román görögkatolikus egyház megszüntetésekor a hívők és az egyház vagyona az ortodox egyházhoz kerültek át.[40]
Lucian Boia történész szerint az egyház (mint az ortodox egyházak általában) kevésbé aktív a szociális szférában és a közéletben, mint a nyugati egyházak, de „mindig tisztelettel viseltetett a politikai rezsimek iránt, beleértve az ateista kommunizmust is.”[40][41] Másrészt „valamennyi ortodox keresztény egyház közül a román ortodoxia maradt máig a legnyitottabb a Nyugat felé;” 1999-ben, amikor II. János Pál pápa elfogadta Teoctist pátriárka meghívását, első ízben látogatott el pápa egy ortodox országba.[42]
A hívők számát tekintve a román ortodox egyház a világon a negyedik legnagyobb.[43] Az egyházhoz az országban hat metropólia, tizenhárom érsekség és tizenöt püspökség tartozik.[44] A hívők nagy többsége (96,46%) román anyanyelvű. Az ortodox egyházhoz tartozik a románok többsége (93,67%-uk), és többségi vallás az országban lakó macedónok, görögök , cigányok, ukránok valamint örmények között is.[33]
A szerbek , bolgárok és lipovánok többsége szintén ortodox keresztény, de többnyire a saját egyházukhoz tartoznak.[33]
-
A jelenlegi ortodox főszékesegyház
-
Az épülő Nemzet megváltása székesegyház
-
A temesvári szerb ortodox katedrális
-
Lipován templom Tulceán
Katolicizmus
[szerkesztés]Az országban 2 érseki tartományban 2 római katolikus főegyházmegye és négy egyházmegye található;[45] a legrégebbi a gyulafehérvári főegyházmegye, amelyet Szent István alapított 1009-ben.[46] Az örmény katolikus ordináriátus külön egyházmegyét alkot, de az élén álló apostoli kormányzó személye megegyezik a gyulafehérvári római-katolikus érsek személyével.[45]
A legtöbb római katolikus Erdélyben lakik (főképpen Hargita és Kovászna megyékben), valamint egyes moldvai megyékben (Bákó, Neamț és Iași).[47]
A történelem folyamán a latin rítusú katolikus egyház tagjai főként magyarok és németek voltak. A 2011-es népszámlálás adatai szerint a magát katolikusnak valló 870 774 személy 57,47%-a magyar, 34,14%-a román, 2,45%-a német és 2,39%-a cigány. Az országban lakó horvátok 97,69%-a, a lengyelek 91,03%-a, az olaszok 76,52%-a, a csángók 68,62%-a, a szlovákok 67,75%-a, a bolgárok 65,98%-a, a németek 59,16%-a és a magyarok 40,7%-a római katolikus. A románok közül csak 1,77%, a cigányok közül csak 3,35% római katolikus.[33]
A román görögkatolikus egyház 1697-ben jött létre, amikor az erdélyi ortodox románok elismerték a pápa fennhatóságát.[48] Az egyház személyiségei voltak az elsők, akik a román kultúrát a nyugatihoz közelítették, és fontos szerepet játszottak a román nemzeti kultúra kialakulásában.[49][50] A görögkatolikus egyház egyetlen érseki tartományát egy főegyházmegye és öt egyházmegye alkotja.[45]
A 2011-es népszámlálás során 150 593 fő vallotta magát görögkatolikusnak, ezek többsége román (82,72%), a többiek magyarok (10,72%) illetve cigányok (4,32%).[33]
-
A bukaresti Szent József-székesegyház
-
A szamosújvári örmény katolikus székesegyház
-
A balázsfalvi görögkatolikus érseki székesegyház
Protestantizmus
[szerkesztés]A 2011-es népszámlálás során a lakosság 6,2%-a vallotta magát valamely protestáns felekezethez tartozónak.[33] Erdélyben a református, lutheránus és unitárius felekezetek az 1568-as tordai országgyűlés óta bevett vallásnak számítottak.[51] A 19. századtól kezdve az új protestáns felekezetek (pünkösdista, baptista, hetednapi adventista, Jehova Tanúi, evangéliumi kereszténység) is teret nyertek Romániában.[52] A rendszerváltást követően az új felekezetek számos új templomot illetve imaházat építettek, többet, mint az őket létszámban sokszorosan meghaladó ortodox egyház.[53]
A két legnagyobb lélekszámú protestáns egyház a református (2,99%) és a pünkösdista (1,8%). A baptisták aránya a teljes népességből 0,56%, a hetednapi adventistáké 0,4%, az unitáriusoké 0,29%, az evangélikus keresztényeké 0,16%. A két lutheránus egyház együttesen 0,13%-ot tesz ki, ebből a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház 0,1%-ot, az Romániai Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház pedig 0,03%-ot. (1930-ban a lutheránusok aránya még 2,21% volt;[20] ez a romániai németek kivándorlásával drasztikusan csökkent). A reformátusok, unitáriusok és evangélikus-lutheránusok többsége magyar, a pünkösdisták, baptisták, hetednapi adventisták és evangéliumi keresztények többségükben románok, az ágostai hitvallású evangélikusok többsége német.[33]
-
A Farkas utcai református templom Kolozsváron
-
Pünkösdista templom Tordán
-
Baptista imaház Déván
Iszlám
[szerkesztés]Noha az iszlámnak viszonylag kevés híve van az országban, a vallás több száz éves múltra tekint vissza Romániában, különösen Észak-Dobrudzsában ,[54] amely mintegy ötszáz évig az Oszmán Birodalom része volt.[55] 1930-ban 185 486 fő,[20] a 2011-es népszámlálás során 64 337 fő vallotta magát az iszlámhoz tartozónak. A romániai muszlimok többsége szunnita.[56]
A romániai muszlimok 97%-a a két észak-dobrudzsai megyében él: 85%-uk Constanța megyében és 12%-uk Tulcea megyében. A többi muszlim olyan városokban lakik mint Bukarest, Brăila, Călărași, Galați, Giurgiu, Drobeta-Turnu Severin. Legtöbbjük tatár, de vannak köztük törökök , albánok, muszlim cigányok és közel-keleti illetve afrikai bevándorlók.[54][56]
Judaizmus
[szerkesztés]A zsidóság mintegy kétezer éves múltra tekint vissza a mai Románia területén, azonban demográfiai szempontból csak a 19. század végén, az askenázik bevándorlásával váltak jelentőssé.[57] 1930-ban 728 115 zsidó élt az országban,[58] de számuk a holokauszt[59] és a kommunista rendszer idején történő kivándorlás[60] miatt lényegesen lecsökkent. A 2011-es népszámlálás során már csak 3271 fő vallotta magát zsidó nemzetiségűnek, illetve 3519 fő zsidó vallásúnak.[33] Az országban 78 hitközség létezik, a legnagyobbak Bukarestben, Temesváron, Jászvásáron, Kolozsváron, Galați-ban, Bákóban, Aradon, Nagybányán, Botoşani-ban, Brassóban, Déván és Marosvásárhelyen.[61]
Más vallások
[szerkesztés]Míg 1930-ban 7343 fő vallotta magát más vallásúnak,[20] 2011-ben a számuk 30 557 -re emelkedett.[33] A bejegyzett vallási egyesületek között, amelyek többnyire keresztények, szerepel egy bahái hithez tartozó is.[24] A World Buddhist Directory 2019-ben 16 romániai buddhista csoportot listázott.[62] Az utóbbi évtizedben megjelent újpogány csoportok a zalmoxianizmust vallják, amely Zalmoxis dák főistenről kapta nevét.[63]
Vallástalanság
[szerkesztés]A 2011-es népszámlálás során a lakosság elenyésző része, 20 743 fő vallotta magát ateistának és 18 917 fő vallás nélkülinek.[33] A legtöbb ateista Bukarestben és környékén, és általában az ország jómódúbb vidékein lakik (Erdély, Bánság), a legkevesebb pedig Olténiában, Dobrudzsában és Munténia szegényebb megyéiben (Teleorman, Călărași, Ialomița).[64]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Constituția României: Art. 29 – Libertatea conștiinței. www.constitutiaromaniei.ro (Hozzáférés: 2019. október 12.) arch
- ↑ How do European countries differ in religious commitment? www.pewresearch.org (2018. december 5.) (Hozzáférés: 2019. december 19.)
- ↑ Least Religious Countries 2019. worldpopulationreview.com (Hozzáférés: 2019. december 19.)
- ↑ a b Ce ne spune recensământul din anul 2011 despre religie? www.insse.ro. Institutul Național de Statistică (2013) (Hozzáférés: 2019. október 12.) arch
- ↑ Annuario Pontificio. Città del Vaticano: Libreria Editrice Vaticana. 2011. ISBN 9788820985226
- ↑ Lăcașuri de Cult. culte.gov.ro. Secretariatul de Stat pentru Culte (Hozzáférés: 2019. október 12.) arch
- ↑ Situaţia centralizată a lăcaşurilor de cult din România. culte.gov.ro. Secretariatul de Stat pentru Culte (2015. december 31.) (Hozzáférés: 2019. október 13.) arch
- ↑ Finanţări lăcaşuri de cult in anul 2019. culte.gov.ro. Secretariatul de Stat pentru Culte (Hozzáférés: 2019. október 12.) arch
- ↑ Sprijinul salarial acordat personalului clerical pe anul 2019. culte.gov.ro. Secretariatul de Stat pentru Culte (Hozzáférés: 2019. október 12.) arch
- ↑ The Orthodox Church of Romania. www.cnewa.org. Catholic Near East Welfare Association (Hozzáférés: 2019. október 24.)
- ↑ Neagu Djuvara: A románok rövid története. Kolozsvár: Koinónia. 2010. 51–52. o. ISBN 978-973-165-040-1
- ↑ Magyar katolikus lexikon XIII. (Szentl–Titán). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2008. [szörényi püspökség]
- ↑ Keith Hitchins: A Concise History of Romania. New York: Cambridge University Press. 2014. 23. o. ISBN 978-0-521-87238-6
- ↑ Magyar katolikus lexikon IX. (Meszr–Olt). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2004. [milkói püspökség]
- ↑ Istoric. mmb.ro. Arhiepiscopia Iaşilor (Hozzáférés: 2019. november 11.)
- ↑ The Encyclopedia of Eastern Orthodox Christianity. Ed. John Anthony McGuckin. (hely nélkül): Wiley-Blackwell. 2011. ISBN 978-1405185394
- ↑ Neagu Djuvara: A románok rövid története. Kolozsvár: Koinónia. 2010. 93. o. ISBN 978-973-165-040-1
- ↑ Magyar katolikus lexikon III. (Éhi–Gar). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1997. [erdélyi püspökség]
- ↑ Erdély története: Három kötetben. Főszerk. Köpeczi Béla. Budapest: Akadémiai. 1986. ISBN 963 05 4203 X
- ↑ a b c d Sorin Negruți: The Evolution of the Religious Structure in Romania since 1859 to the Present Day. Revista de Statistică, (2014. szeptember) arch Hozzáférés: 2019. október 24.
- ↑ a b c d Legea nr. 489/2006 privind libertatea religioasă şi regimul general al cultelor. Monitorul Oficial, 11. sz. (2017. január 8.) arch Hozzáférés: 2019. október 13.
- ↑ a b Culte Religioase. culte.gov.ro. Secretariatul de Stat pentru Culte (Hozzáférés: 2019. október 13.) arch
- ↑ DInu Izabela: Statul şi cultele religioase / Secretariatul de Stat pentru Cult. Bucureşti: Litera. 2014. ISBN 978-606-686-717-7 arch Hozzáférés: 2019. október 13.
- ↑ a b Asociaţii Religioase. culte.gov.ro. Secretariatul_de_Stat_pentru_Culte (Hozzáférés: 2019. október 13.) arch
- ↑ 2018 Report on International Religious Freedom: Romania. www.state.gov. U. S. Department of State (2019. június 21.) (Hozzáférés: 2019. október 14.) arch
- ↑ Eurobarometer: Social values, Science and Technology. ec.europa.eu (2005) (Hozzáférés: 2019. október 14.) arch
- ↑ Simona Nicoară: O istorie a secularizării : de la “Cetatea lui Dumnezeu” la Cetatea Oamenilor. Cluj: Accent. 2005. = Biblioteca de Antropologie Istorică, ISBN 9789738445833
- ↑ Eurobarometer 69. ec.europa.eu (2008) (Hozzáférés: 2019. október 14.) arch
- ↑ Raluca Popescu: Atitudini religioase la români. www.researchgate.net. Fundația Soros (2011) (Hozzáférés: 2019. október 14.)
- ↑ Sondaj: 96,5% dintre români cred în Dumnezeu. www.digi24.ro (2015. július 28.) (Hozzáférés: 2019. október 14.) arch
- ↑ Varga E. Árpád: Supplementary Table 8. The population of Romania according to nationality compared with denomination at the time of the 1992 census. www.kia.hu (Hozzáférés: 2019. október 14.) arch
- ↑ Structura Etno-demografică a României. www.edrc.ro. Centrul de Resurse pentru Diversitate Etnoculturala (Hozzáférés: 2019. október 14.) arch
- ↑ a b c d e f g h i j Tab14. Populaţia stabilă după etnie şi religie – categorii de localităţi. www.recensamantromania.ro. Institutul Naţional de Statistică (Hozzáférés: 2019. október 14.) arch
- ↑ 2003. májusa óta elismert egyház, lásd Organizaţia Religioasă „Martorii lui Iehova”. culte.gov.ro. Secretariatul de Stat pentru Culte (Hozzáférés: 2019. október 15.) arch
- ↑ Alexandru Madgearu: The Spreading of Christianity in the rural areas of post-Roman Dacia. Archaevs. Études d'histoire des religions, VIII. évf. 1–4. sz. (2004) 41–59. o. arch Hozzáférés: 2019. október 15.
- ↑ Începuturile vieții creștine pe teritoriul țării noastre (Creștinismul daco-roman). patriarhia.ro. Biserica Ortodoxa Româna (Hozzáférés: 2019. október 20.);
- ↑ Codul Muncii (art. 139). www.mmuncii.ro. Ministerul Muncii (Hozzáférés: 2019. október 20.) arch.
- ↑ Documente privind Istoria României. Veacul: XI, XII și XIII. Seria C. Transilvania. Vol. I (1075-1250). Ed. Mihail Roller. București: Editura Academiei Republicii Populare Române. 1951. arch Hozzáférés: 2019. október 15.
- ↑ Orthodox Christianity and Nationalism in Nineteenth-Century Southeastern Europe. Ed. Lucian N. Leustean. New York: Fordham University Press. 2014. ISBN 978-0-8232-5606-8
- ↑ a b Lucian Boia: Miért más Románia? Kolozsvár: Koinónia. 2014. 21. o. ISBN 978-973-165-098-2
- ↑ A két világháború között éppen Miron Cristea pátriárka miniszterelnöksége idején, fosztották meg állampolgárságuktól a romániai zsidókat; lásd Petre M. Iancu: Miron Cristea şi antisemitismul românesc. www.dw.com. Deutsche Welle (2010. augusztus 18.) (Hozzáférés: 2019. október 18.) arch
- ↑ Lucian Boia: Miért más Románia? Kolozsvár: Koinónia. 2014. 21–22. o. ISBN 978-973-165-098-2
- ↑ Ten biggest Orthodox populations by country, 1910 and 2010. www.pewresearch.org. Pew Research Center (Hozzáférés: 2019. október 18.) arch
- ↑ Organizarea Administrativă. patriarhia.ro. Biserica Ortodoxă Romană (Hozzáférés: 2019. október 20.) arch
- ↑ a b c A Katolikus Egyház Hierarchiája Romániában. www.szatmariegyhazmegye.ro. Szatmári Római Katolikus Egyházmegye (Hozzáférés: 2019. október 20.) arch
- ↑ Az egyházmegye története. ersekseg.ro. Gyulafehérvári római katolikus érsekség (Hozzáférés: 2019. október 20.) arch
- ↑ Tab13. Populaţia stabilă după religie – judeţe, municipii, oraşe, comune. www.recensamantromania.ro. Institutul Naţional de Statistică (Hozzáférés: 2019. október 20.) arch.
- ↑ Magyar katolikus lexikon IV. (Gas–Hom). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1998. [gyulafehérvári unió]
- ↑ Neagu Djuvara: A románok rövid története. Kolozsvár: Koinónia. 2010. 164–165. o. ISBN 978-973-165-040-1
- ↑ Marton József: A római és görög katolikus egyház viszonya Erdélyben 1940-1950 között. Studia Theologica Transsylvaniensia, 10. sz. (2008) 85–86. o. arch Hozzáférés: 2019. október 20.
- ↑ Benda Kálmán: Az 1568. évi tordai országgyűlés és az erdélyi vallásszabadság. Erdélyi Múzeum, LVI. évf. 3–4. sz. (1994) arch Hozzáférés: 2019. október 21.
- ↑ Culte Religioase. culte.gov.ro. Secretariatul de Stat pentru Culte (Hozzáférés: 2019. október 21.) arch
- ↑ Pengő Zoltán: Tízezer templom épült Romániában egy negyedszázad alatt. www.maszol.ro (2016. augusztus 12.) (Hozzáférés: 2019. október 21.) arch
- ↑ a b România musulmană. Ce știm despre musulmanii din România ? VIDEO. cersipamantromanesc.wordpress.com (Hozzáférés: 2019. október 21.) arch
- ↑ Mehmet Ali Ekrem: Din istoria turcilor dobrogeni. Bucuresti: Kriterion. 1994. ISBN 978-9732603840
- ↑ a b George Grigore: Muslims in Romania. ISIM Newsletter, 3. sz. (1999) 34. o. arch Hozzáférés: 2019. október 21.
- ↑ Arató Mátyás: Zsidó élet a Kelet Párizsában. lativ.hu (Hozzáférés: 2019. október 22.)
- ↑ Magyar levéltári források az 1930. évi romániai népszámlálás nemzetiségi adatsorainak értékeléséhez. Szerk. Seres Attila. Kolozsvár: Nemzeti Kisebbségkutató Intézet–Kriterion. 2011. 8. o. ISBN 978-606-92744-8-4
- ↑ Gadó János: A holokauszt Romániában. www.szombat.org (2010. október 12.) (Hozzáférés: 2019. október 22.) arch
- ↑ Olosz Levente: "Olaj, zsidók és németek a mi legfontosabb export árucikkeink". itthon.transindex.ro (2013. november 9.) (Hozzáférés: 2019. október 22.) arch
- ↑ Federaţia Comunităţilor Evreieşti din România – Cultul Mozaic. culte.gov.ro. Secretariatul de Stat pentru Culte (Hozzáférés: 2019. október 22.) arch
- ↑ World Buddhist Directory/Romania. www.buddhanet.info (Hozzáférés: 2019. október 23.) arch
- ↑ Rozália Klára Bakó, László-Attila Hubbes: Religious Minorities’ Web Rhetoric: Romanian and Hungarian Ethno-Pagan Organizations. Journal for the Study of Religions and Ideologies, X. évf. 30. sz. (2011) 127–158. o. arch Hozzáférés: 2019. október 24.
- ↑ Numarul ATEILOR s-a triplat. Cati romani au renuntat la religie? www.9am.ro (2012. december 5.) (Hozzáférés: 2019. október 23.) arch
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Religia în România című román Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Religion in Romania című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Religion en Roumanie című francia Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]