Erdélyi református egyházkerület
Erdélyi református egyházkerület | |
Vallás | keresztény |
Felekezet | református |
Eredet | reformáció |
Lelkészi vezető | Ft. Kató Béla[1][2] |
Tisztsége | püspök, a zsinat lelkészi elnöke |
Nemlelkészi vezető | - |
Tisztsége | főgondnok, a zsinat világi elnöke |
Tagság | kb. 500 000 |
Nyelv | magyar |
Alapítva | 1564 |
Státusz | A Romániai református egyház egyházkerülete |
Ország | Románia |
Székhely | Kolozsvár |
Az Erdélyi református egyházkerület weboldala |
Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont! |
A reformáció már a 16. század ötödik évtizedében meggyökerezett az erdélyi magyar lakosság körében és a református teológia hamarosan uralkodóvá vált. 1559-ben a marosvásárhelyi zsinat elfogadta az úrvacsoráról szóló református tanítást, majd 1564-ben, a nagyenyedi zsinaton a helvét, illetve lutheri irányú reformációk elváltak egymástól. Ettől az időponttól számítható az Erdélyi református egyház létrejötte. és egyben az Erdélyi református egyházkerület is megszületett.
A történelmi Erdély kisebb, mint a ma annak nevezett terület. Ma a Partium területén működik a Királyhágómelléki református egyházkerület, amely akkor a (debreceni székhelyű) Tiszántúli református egyházkerülethez tartozott. Az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátum Erdélyt Partiummal Romániához kapcsolta, és így megszületett Nagy Erdély is egyben.
A kommunista időszakban az Erdélyi református egyházkerület, más felekezetek egyházkerületei mellett elveszítette épületeit és vagyonait. A mai napig is csak ezeknek csak egy részét kapta vissza. Kolozsvárott sikerült újraindítani a református gimnáziumot – kollégiumot (I.-XII. osztályokkal), amely a kezdeti évek után beköltözhetett a visszakapott kollégiumi épületbe, ahol kollégiumi szállások is vannak. Azelőtt a vidéki tanulók az államtól bérelt bentlakásokban, mostoha körülmények között laktak. A kolozsvári iskolán kívül öt városban (Marosvásárhely, Nagyenyed, Sepsiszentgyörgy, Székelyudvarhely és Kézdivásárhely) indultak református osztályok, amelyek később önállósultak. Kézdivásárhelyen és Nagyenyeden az Egyházkerület támogatásával internátust is sikerült létrehozni.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ parokia.hu, 2012.
- ↑ Szabadság, 2017. augusztus 20.
További információk
[szerkesztés]- Az Erdélyi Református Egyházkerület honlapja
- Albert András: Az erdélyi református egyház a 17-18. században. Fejezetek az erdélyi protestantizmus történetéből; METEM–Historica Ecclesiastica Hungarica Alapítvány, Bp., 2009