Ugrás a tartalomhoz

Romániai katolikus egyház

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Romániai Katolikus Egyház szócikkből átirányítva)
Romániai katolikus egyház
(Biserica Catolică din România, Katholische Kirche in Rumänien)
A gyulafehérvári érseki székesegyház
A gyulafehérvári érseki székesegyház
Valláskeresztény
Felekezetkatolicizmus
Eredetkatolikus egyház
Lelkészi vezetőFerenc
Tisztségepápa
Tagság1 028 401 római katolikus,
195 481 görögkatolikus
Nyelvmagyar, román, német
Ország Románia

A romániai katolikus egyház a Romániában található római katolikus, görögkatolikus és örmény katolikus egyházmegyék összességét jelöli.

Noha ezek az egyházak elkülönülnek és saját szervezeti felépítéssel, hierarchiával és intézményrendszerrel rendelkeznek, a Romániai Katolikus Püspöki Konferenciát valamennyi részegyház és felekezet vezetői közösen alkotják. A 2002-es népszámlálás szerint az ország lakosságának 4,7%-a (1 028 401 fő) római katolikus és 0,9%-a (195 481 fő) görögkatolikus.[1]

A romániai magyarság felekezeti megoszlása szempontjából az egyház a második legnépesebb történelmi magyar egyháznak számít (a református után). A római katolikus hívek 57%-a magyar.

Egyházszerveződés

[szerkesztés]

Az országban 2 érseki tartományban összesen 6 római katolikus egyházmegye található, melyek közül 2 főegyházmegye. A görögkatolikus egyház egyetlen érseki tartományát 6 egyházmegye alkotja, melyből egy főegyházmegye. Az örmény katolikus ordináriátus külön egyházmegyét alkot, ugyanakkor az élén álló apostoli kormányzó személye megegyezik a gyulafehérvári római-katolikus érsek személyével.[2]

Püspökök könyörgése Nagyváradon, Bogdánffy Szilárd boldoggá avatásán

Az országban található egyházmegyék:

Továbbá Bukarestben székel a Romániai Apostoli Nunciatúra, mint a pápa küldöttje és a Romániai Katolikus Püspöki Konferencia mely az ország egyházmegyéinek munkáját hangolja össze. A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség közvetlenül az Apostoli Szentszék joghatósága alá tartozik, és a többi egyházmegyétől függetlenül működik.

Hívek

[szerkesztés]

Római katolikusok

[szerkesztés]
Hívek tömege a csíksomlyói búcsún

A romániai római katolikus hívek elsősorban Erdélyben és Moldvában, illetve a fővárosban és a regát nagyobb városaiban élnek. Az erdélyi római katolikusok elsöprő többsége magyar nemzetiségű. A romániai magyarok közül 587 033 ember vallotta magát római katolikusnak a 2002-es népszámlálásokon (ezzel a magyar hívek a teljes romániai római katolikusság 57,08%-át teszik ki). A híveknek csupán egy töredékét teszik ki az egykor sokkal jelentősebb számú német (főként bánsági és szatmári sváb) katolikusok, illetve a román katolikusok. Utóbbiak, a kisebb, hagyományosan római katolikus csoportoktól eltekintve (például az avasi románok, az úgynevezett "vasányok" egy kisebb része hagyományosan római katolikus), leginkább Moldvából települtek át, vagy vegyes házasságok elrománosodott sarjai. Jelentős román ajkú közösségek váltak görögkatolikusból római katolikussá a kommunizmus alatti erőszakos ortodox államegyházi törekvések elleni tiltakozásul (a Ceaușescu-rezsim üldözte és bebörtönözte a görögkatolikus papságot, a templomokat államosította és az ortodox egyház tulajdonába bocsátotta, a híveket az ortodox államvalláshoz csatlakozni kötelezték, eltekintve a magyar görögkatolikusoktól, akiknek a templomai megmaradhattak, noha papjaik szintén kegyetlen üldöztetésnek voltak kitéve). A moldvai római katolikusok többsége román ajkú hívő, eltekintve a magyar ajkú csángóktól. A magukat csángónak (vagy - kisebb részben - magyarnak) vallók aránya az összes katolikus mintegy negyedét teszi ki Moldvában, a magyar ajkú csángók azonban ennél kevesebben vannak. A főváros és a nagyobb regáti városok római katolikusai zömmel román nemzetiségű hívek, de természetesen ezekben is, ahogyan Moldvában is akadnak - főként Erdélyből áttelepült - magyar ajkú hívek. A legjelentősebb katolikus népességet tömörítő megyék: Hargita megye (212 937), Bákó megye (119 618), Kovászna megye (80 432), Temes megye (72 094), Szatmár megye (66 247) és Neamț megye (60 483).

A római katolikusok jelenléte Romániában (2002)
A római katolikusok száma az erdélyi megyékben:[3]
Megye Római katolikusok száma A megye magyar lakossága A megye teljes lakossága
Hargita* 212 937 276 038 326 222
Kovászna* 80 432 164 158 222 449
Temes* 72 094 50 556 677 926
Szatmár 66 247 129 258 367 281
Bihar 55 500 155 829 600 246
Maros 55 287 228 275 580 851
Arad* 46 651 49 291 461 791
Máramaros* 30 336 46 300 510 110
Kolozs 25 923 122 301 702 755
Krassó-Szörény* 23 698 5 824 333 219
Brassó* 23 179 50 956 589 028
Hunyad* 21 352 25 388 485 712
Szilágy 6 358 57 167 248 015
Szeben 6 203 15 344 421 724
Fehér 4 927 20 684 382 747
Beszterce-Naszód 3 624 18 349 311 657

* Megyék, ahol a magyarságon belül a katolikusok vannak (abszolút vagy relatív) többségben.

A római katolikus egyházmegyék közül a legnépesebb a Gyulafehérvári főegyházmegye. Ezt követi a Jászvásári egyházmegye, a Temesvári egyházmegye és a nagyváradi római katolikus egyházmegye. A Bukaresti főegyházmegye a maga mintegy 91 500 hívével csupán az ötödik legnagyobb egyházmegyéje a romániai római katolikus egyháznak, egyedül a Szatmári egyházmegyénél népesebb.

A római katolikus egyházmegyék, a híveik és a parókiák száma szerint[4]
Egyházmegye Főpásztor Hívek száma* Esperességek (és főesperességek) száma
Gyulafehérvári főegyházmegye Nm. és Ft. Jakubinyi György érsek 440 000 15
Bukaresti főegyházmegye Nm. és Ft. Ioan Robu érsek 91 500 6
Temesvári egyházmegye Nm. és Ft. Martin Roos püspök 160 000 11
nagyváradi római katolikus egyházmegye Nm. és Ft. Böcskei László püspök 108 012 7
Szatmári egyházmegye Nm. és Ft. Schönberger Jenő püspök 90 000 7
Jászvásári egyházmegye Nm. és Ft. Petru Gherghel püspök 240 746 10

* A hívek számát az egyház saját adatai szerint tüntettük fel

Görögkatolikusok

[szerkesztés]
Bővebben: román görögkatolikus egyház
A görögkatolikusok jelenléte Romániában (2002)

A görögkatolikus hívek elsöprő többsége Erdélyben él és román nemzetiségű. Az ország nyugati részein vannak jelentősebb magyar görögkatolikus gyülekezetek (főleg a Partiumban), az északi-északnyugati területeken pedig ruszin (ukrán) görögkatolikus közösségek is. A 2002-es népszámlálási adatok szerint az egyháznak 191 556 híve volt, akik közül 160 896 román, 19 645 magyar, 6 148 roma, 1 721 ukrán (ruszin, rutén), 1 542 pedig német volt. Az egyház saját kimutatásai ennél jóval több, 700 ezret meghaladó számú hívet számlálnak (szerintük a "rejtőzködés" oka az ortodox-görögkatolikus ellentét). A román görögkatolikus egyháznak egy főegyházmegyéje és öt további egyházmegyéje (köztük a Cantoni Szent György egyházmegye, Canton (Ohio) központtal). Folyamatosan küzd elállamosított tulajdonainak visszaszerzéséért, legalább a városokban. Noha nem igényelték vissza valamennyi templomukat, csak - számarányukhoz mérten - a legfontosabbakat, sok városban (így például Marosvásárhelyen vagy Naszódon) a mai napig sem kapták vissza azokat (olykor jogerős bírósági döntések ellenére sem), az ortodox egyház és számos ortodox politikus, közéleti és médiaszereplő részéről folyamatos akadályoztatásnak és támadásoknak vannak kitéve (lásd: román görögkatolikus egyház).

Örmény katolikusok

[szerkesztés]
Bővebben: Romániai örmény katolikus ordináriátus

Az örmény katolikus közösségek Románia-szerte elvesztették örmény identitásukat, de megőrizték az örmény rítusú vallásgyakorlást. A Kárpátokon túli örmények közül kevesen katolikusok (inkább örmény apostoli ortodoxok). A maradék örmény rítusú közösségek (Gyergyószentmiklós, Szamosújvár) inkább a magyarságba asszimilálódtak. Ez indokolta magyar ajkú apostoli adminisztrátor kinevezését az örmény egyházmegye élére.

Intézmények

[szerkesztés]

Püspöki konferencia

[szerkesztés]
A Romániai római katolikus egyház egyházmegyéi és egyháztartományai

A püspöki konferenciát a római katolikus, görögkatolikus és örmény katolikus egyházi vezetők közösen alkotják. A konferencia tagjai:

Románia pápai nunciusa: Msgr. Miguel Maury Buendia (wd) címzetes érsek

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Galéria

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  1. ↑ Hivatalos népszámlálási adatok. [2010. február 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 30.)
  2. ↑ A katolikus egyház hierarchiája Romániában. [2019. március 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. október 20.)
  3. ↑ Archivált másolat. [2012. március 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 30.)
  4. ↑ http://www.catholica.ro/

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Romániai_katolikus_egyház&oldid=26352595”