Dobrudzsa
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Dobrudzsa (románul Dobrogea, bolgárul és ukránul Добруджа [Dobrudzsa]) történelmi régió a Balkánon. Ma nagyobbrészt Romániához, kisebb részben Bulgáriához, egy aprócska része pedig Ukrajnához tartozik.
Földrajz
[szerkesztés]
Nyugaton a Duna, keleten a Fekete-tenger határolja.
A romániai rész két megyéből áll:
Legnagyobb városa Konstanca kikötőváros (2002-ben 310 471 lakosa volt). Más fontosabb városok: Tulcsa (Tulcea), Mangalia, Medgidia, Cernavodă, Năvodari, Sulina.
A bulgáriai rész az ún. Kvadriláter avagy Dél-Dobrudzsa (Cadrilater = „négyszögű”), amely termékeny, sztyeppszerű síkság; a Bolgár-tábla része.
Itt található Balcsik, Dobrics és Szilisztra városa.
Története
[szerkesztés]
Az ókorban Dobrudzsa neve Scythia Minor (Kis-Szkítia) volt.
Az 1913–1918 és 1919–1940 között teljes egészében Romániához tartozott.
Wass Albert műveiben gyakorta emlegetett hely, ahová a székely népet hurcolták el a második világháború után kényszermunkára. Az 1956-os budapesti magyar forradalom után az elhurcolt székelység munka- és átnevelőtáborai működtek itt.
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]
|
Ez a közigazgatással kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |