Egyesület
 |
Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést. Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján. |
Az egyesület (régies szóval egylet) a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy.[1] Egyesület nem alapítható gazdasági tevékenység céljára.[2] Az egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.[3] Az egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat.[4]Az egyesület alapszabálya az egyesület valamely szervezeti egységét jogi személlyé nyilváníthatja.[5]
Alapítása
[szerkesztés]Minimálisan 10 fő szükséges hozzá (nem feltétlenül természetes személy). Az egyesület alapszabályában rendelkezni kell az egyesület
- nevéről,
- céljáról,
- székhelyéről,
- szervezetéről.
Az egyesület a bírósági nyilvántartásba vételével jön létre.
Működése
[szerkesztés]Az egyesület a vagyonával önállóan gazdálkodik. Egyesület elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatására nem alapítható. Tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. Az egyesület gazdálkodását rendszerint számvizsgáló (bizottság) ellenőrzi. Az 1989:II. tv. alapján a legfelsőbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozik az alapszabály megállapítása és módosítása, más társadalmi szervezetekkel való egyesülés vagy a feloszlás kimondása.
Megszűnése
[szerkesztés]Az egyesület megszűnik, ha:
- Feloszlását a legfelsőbb szerve kimondja.
- Más egyesülettel való egyesülését a legfelsőbb szerve kimondja.
- Az arra jogosult szerv feloszlatja.
- Az arra jogosult szerv a megszűnését megállapítja.
- Ügyész keresete alapján a bíróság megállapíthatja, amennyiben az egyesület már 1 éve nem működik, illetve ha tagjainak száma 10 fő alá csökkent.
2011. évi CLXXXI. törvény. [6]
35/B. Az egyesület jogutód nélküli megszűnését eredményező ok megállapítására irányuló polgári nemperes eljárás.
68/B. § (1) A bíróság az ügyész indítványára, az egyesület vagy más jogilag érdekelt kérelmére megállapítja a jogutód nélküli megszűnési ok bekövetkeztét, ha az egyesület
a) határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt [Ptk. 3:48. § (1) bekezdés a) pont],
b) megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett [Ptk. 3:48. § (1) bekezdés b) pont],
c) megvalósította célját vagy céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg [Ptk. 3:84. § a) pont],
d) tagjainak száma hat hónapon keresztül a Ptk.-ban meghatározott legkisebb létszám alá csökken [Ptk. 3:84. § b) pont], feltéve, hogy az a)-c) pont szerinti esetekben az abban foglaltakra figyelemmel az egyesület nem határozott a megszűnéséről.
(2) Az ügyészt az eljárás indítványozásának joga akkor illeti meg, ha indítványát - az (1) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott okok mellett - közérdek sérelmére alapítja és e közérdek sérelmének fennállását valószínűsíti.
Források
[szerkesztés]- A társadalmi szervezetek szervezetére vonatkozó követelmények a magyar bírói gyakorlatban
- Az afrikai kontinensen tevékenykedő civil szervezetek elemzésének lehetőségei
- (Ptk.) 2013. évi V. törvény: HARMADIK KÖNYV: A JOGI SZEMÉLY
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ (Ptk.) 2013. évi V. törvény 3:63. § (1) bek.[1]
- ↑ (Ptk.) 2013. évi V. törvény 3:63. § (2) bek.[2]
- ↑ (Ptk.) 2013. évi V. törvény 3:63. § (3) bek.[3]
- ↑ (Ptk.) 2013. évi V. törvény 3:63. § (4) bek.[4]
- ↑ (Ptk.) 2013. évi V. törvény 3:63. § (5) bek.[5]
- ↑ Kft, Wolters Kluwer Hungary: 2011. évi CLXXXI. törvény - 1.oldal - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye (angol nyelven). net.jogtar.hu. (Hozzáférés: 2019. március 3.)