Szövetkezet

A polgári jogban a szövetkezet a tagok vagyoni hozzájárulásából álló tőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, a tagok gazdasági és társadalmi (kulturális, oktatási, szociális, egészségügyi) szükségleteinek kielégítésére irányuló tevékenységet végző jogi személy, amelynél a tag kötelezettsége a szövetkezettel szemben vagyoni hozzájárulásának szolgáltatására és az alapszabályban meghatározott személyes közreműködésre terjed ki.

Története

A szövetkezetek az ipari forradalom idején jöttek létre Nagy-Britanniában, köztük a legelső az 1844-ben alapított Rochdale-i szövetkezet [1] volt. Ez a társulati forma nélkülözte a korabeli gazdasági társaságok profitérdekeltségű elemeit, fő elve a szolidaritás, demokratikus igazgatás megteremtése volt. A Rochdale-i szövetkezet, angolul co-operative, fogyasztási típusú szervezet volt, segített a tagoknak boltot nyitni, lakáshoz jutni, vásárolni. Nem a tőkenyereség volt a lényeg – mint például a részvénytársaságoknál, hanem a közös munka megteremtése, és ezáltal a hatékonyság javítása, a tagok biztonságának és társadalmi szükségleteinek kielégítése. A profit termelés csak másodlagos szerepet játszott, ezért nem beszélhetünk a szövetkezetekkel kapcsolatban gazdasági társaságról.

Rochdale-i elvek

1934. szeptember 4-én Londonban kongresszust tartott a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége, ahol 7 alapelvet fogadtak el, ezek az úgynevezett Rochdale-i alapelvek.

Ezek az elvek határozták meg, hogy egy társulás szövetkezetnek minősül-e vagy sem. A szövetkezeteknek ezt a 7 elvet biztosítaniuk kellett működésük folyamán.

Párizsi kongresszus

1937-ben újabb kongresszus kezdődött, ekkor Párizsban. Kötelező és fakultatív elveket hoztak létre. Kötelező elvként határoztak meg:

nyitott tagság elve
demokratikus igazgatás elve
visszatérítés a vásárlás arányában
korlátozott tőkekamat elve

Fakultatív elvek:

politikai és vallási semlegesség
készpénzre történő eladás
szövetkezeti továbbképzés
önkéntes szövetkezés elve
piaci árusítás elve

Bécsi kongresszus

1966-ban a bécsi kongresszuson két új elvet fogadtak el:

közös szolgáltatások biztosítása
nemzetközi együttműködés a szövetkezetek között

Az 1995-ös Manchesteri kongresszus

1995-ben Manchesterben megtartott irányadó szövetkezeti konferencián összefoglalták és újrafogalmazták az első szövetkezet megalapítása óta létrehozott alapelveket, megfogalmazták a szövetkezet definícióját.

7 alapelv:

önkéntesség és nyitott tagság elve
demokratikus tagi ellenőrzés
tagok gazdasági részvétele
autonómia és függetlenség
oktatás, képzés
szövetkezetek közötti együttműködés
közösség iránti elkötelezettség

6 szövetkezeti érték:

önsegély
egyenlőség
egyéni felelősség
demokrácia
igazságosság
szolidaritás

Szövetkezet definíciójának meghatározása: A szövetkezet olyan személyek autonóm társulása, akik önként egyesültek abból a célból, hogy közös gazdasági, társadalmi és kulturális céljaikat közös tulajdonú és demokratikusan irányított vállalkozások útján megvalósítsák.

A magyarországi szövetkezetek története

Egy angol fogyasztási szövetkezet bevásárló kirendeltsége.

Először az 1875.évi XXXVII. tv. szabályozta szövetkezeteket, gazdasági célú személyegyesülésként definiálva azt. Károlyi Sándor gróf, a hazai szövetkezeti mozgalmak kezdeményezőjének javaslatára, az 1870-es évektől kezdődően fogyasztási- és hitelszövetkezetek alakultak, köztük az 1898-ban alapított, legnagyobb taglétszámmal rendelkező Magyar Gazdaszövetség Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezete, a Hangya, mely mezőgazdasági és ipari termékek beszerzésével és értékesítésével foglalkozott.^[1] A Hangya taglétszáma 1914-ben megközelítőleg 200 000 volt. E nagy jelentőséggel bíró, erős szövetkezeti mozgalmakat 1947-ben az új szövetkezeti törvény szerint fokozatosan kezdték beterelni az állami ellenőrzés alá, a kibontakozó szocialista diktatúra a szövetkezeti mozgalmak államosítását és az erőszakos szövetkezetesítést tűzte zászlajára, eredményeként 1949-1961 között a mezőgazdasági művelés alá vont földterületek közel egésze a termelőszövetkezetek kezelésébe került. Tagjai a korábbi saját földjükön a szövetkezet javára végeztek munkát. Az erőszakos szövetkezetesítés rossz emlékeket hagyott a gazdálkodókban, akik a rendszerváltás után már nem akartak szövetkezetekben maradni, ezért tömegesen kiléptek. Emellett a rendszerváltás utáni években, majd 1998 és 2002 közötti, az első Orbán-kormány és Torgyán József minisztersége idején a még sikeresen gazdálkodó termelőszövetkezetek folyamatos, általában jogszabályokon keresztül érvényesülő támadásokat szenvedtek el.^[2] Ennek nyomán a mezőgazdasági termelőszövetkezetek nagy része felszámolás alá került.

Alapelvek

A nyitott tagság elve

Megkülönböztetés nélkül bárki csatlakozhat a szövetkezethez, csak az alapszabálynak kell megfelelnie. Létezhetnek korlátozások: természetszerűleg zárt szövetkezetek – pl. lakásszövetkezetek, vagy jogszabály előírhatja a tagok minimális számát – Magyarországon 7 tag.

Demokratikus igazgatás elve

A szövetkezet a tagok által irányított és ellenőrzött szervezet, a tagoknak aktív szerepük van a vezetésben, döntéshozatalban és az ellenőrzésben. Garanciális szabály: egy tag – egy szavazat, szemben például más gazdasági társaságokkal.

Visszatérítés a vásárlás arányában elve

Az osztalék korlátozását jelenti, a szövetkezet elsődlegesen munkára alapul, nem tőkebefektetésekre, így a személyes közreműködés a döntő az osztalék kifizetésekor, szemben például a részvénytársasággal, ahol nincs is személyes munkavégzés.

Korlátozott tőkekamat elve

Hasonló, mint a fenti alapelv, a szövetkezetnél is van vagyoni hozzájárulás, ám ez másodlagos a személyes munkavégzés mellett, ugyanakkor azonban természetesen a befizetett vagyoni összeget is figyelembe veszik az osztalék kifizetésekor.

Politikai és vallási semlegesség

A szövetkezetek nem szerveződnek politikai mozgalmak, vallások zászlaja alatt, nem képviselhetnek politikai nézeteket, nem csatlakozhatnak egyetlen egyházhoz sem.

Készpénzre történő eladás

A csere nem meghatározó eleme a szövetkezetnek, a szövetkezet is a modern pénzpiacok szereplője, így készpénzben ad el és készpénzben vásárol.

Szövetkezeti továbbképzés előmozdítása

A tagoknak továbbképzést szervez a szövetkezet, ezek lehetnek szakmai képzések, de kulturális szolgáltatások is, például könyvtár. Lényege, hogy segítse az eredményességet és a társadalmi előmenetelt.

Alapítása

Legalább 7 alapító tag, részjegy jegyzésének kötelezettségével alapíthat szövetkezetet. Az alapító tagok belföldi és külföldi természetes személyek, jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok lehetnek. A jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság tagok együttesen nem haladhatják meg a taglétszám húsz százalékát. Természetes személyként szövetkezeti tag az lehet, aki 14. életévét betöltötte.

Alakuló közgyűlés

A szövetkezet alapítását az alapító tagok részvételével tartott alakuló közgyűlés határozza el. Az alakuló közgyűlés

kimondja a szövetkezet megalakulását
elfogadja a szövetkezet alapszabályát
megválasztja a szövetkezet ügyvezető elnökét vagy igazgatóságának elnökét és tagjait
megválasztja a szövetkezet felügyelő bizottságának elnökét és tagjait

Az alakuló közgyűlés a határozatait

egyszerű szótöbbséggel hozza, az alapszabály elfogadásához azonban valamennyi alapító tag egyetértő szavazatára van szükség
nyílt szavazással hozza meg

Alapszabály

Az alapszabály a szövetkezet szervezetének, működésének és gazdálkodásának alapokmánya. Az alapszabálynak tartalmaznia kell:

szövetkezet célját
szövetkezet cégnevét, székhelyét, főtevékenységét
részjegy névértékét, az egy tag által jegyezhető részjegyek számát, a részjegytőke alapításkori nagyságát
tagok jogait és kötelezettségeit
szövetkezet működésének időtartamát, ha határozott időre alapítják
tagfelvétel és kizárás szabályait

Megszűnése

A szövetkezet megszűnik, ha

az alapszabályban meghatározott időtartam eltelt
a közgyűlés elhatározza a jogutód nélküli, vagy jogutódlással való megszűnését
a tagjainak száma 7 fő alá csökken és hat hónapon belül nem jelentenek be új tagot
a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja
a bíróság megszünteti, felszámolási eljárás során.

Szervezete

Legfőbb szerv

A szövetkezet legfőbb önkormányzati szerve a tagok összességéből álló közgyűlés. Hatáskörébe tartozik:

alapszabály módosítása
igazgatóság elnökének és tagjainak, valamint a felügyelő bizottság elnökének és tagjainak megválasztása, visszahívása
beszámoló elfogadása
döntés szövetkezeti szövetségbe történő belépésről
döntés a szövetkezet egyesüléséről, szétválásáról, gazdasági társasággá történő átalakulásáról, valamint jogutód nélküli megszűnéséről

A közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egyszer össze kell hívni (rendes közgyűlés). A közgyűlés határozatképes, ha azon a szövetkezeti tagok több mint a fele jelen van. A közgyűlés a határozatait a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével hozza.

Operatív szerv

A szövetkezet ügyvezetését és képviseletét az alapszabályban meghatározott létszámú, de legalább háromtagú igazgatóság végzi. Az igazgatóság elnökét és tagjait a közgyűlés legfeljebb öt évre választja. Az igazgatóság hatáskörébe tartozik a döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket törvény vagy az alapszabály nem utal a közgyűlés vagy a felügyelő bizottság hatáskörébe.

A szövetkezet vezető tisztségviselői: az igazgatóság elnöke és tagjai, illetőleg az ügyvezető elnök. Vezető tisztségviselőnek csak nagykorú természetes személy választható. Nem lehet vezető tisztségviselő:

aki nem tagja a szövetkezetnek
akit a bíróság cselekvőképességet korlátozó gondnokság vagy cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett
akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen végrehajtható szabadságvesztésre ítéltek
aki az alapszabályban előírt szakmai követelményeknek nem felel meg.

Megszűnik a vezető tisztségviselő megbízatása

megbízatás időtartamának lejártával
vezető tisztségviselő halálával
lemondással
közgyűlés általi visszahívással
tagsági jogviszony megszűnésével

Felügyelő bizottság

A közgyűlés az alapszabályban meghatározott létszámú, de legalább háromtagú felügyelő bizottságot hoz létre, amelynek tagjait a közgyűlés az alapszabály rendelkezése szerint határozott vagy határozatlan időre választja.

A felügyelő bizottság

szövetkezet szerveinek működésével és a gazdálkodással kapcsolatos bármely ügyet megvizsgálhat
az igazgatóság jogszabályba ütköző vagy a szövetkezet érdekeit súlyosan sértő működése esetén haladéktalanul összehívja a közgyűlést
büntető feljelentést tesz a szövetkezet vezető tisztségviselője ellen.

Tagsági jogviszony

A szövetkezeti tagsági jogviszony a szövetkezet alapításakor keletkezik. A tag alapvető joga:

részt vegyen a szövetkezet tevékenységében, személyes közreműködésének, vagyoni hozzájárulásának és egyéb érdekeltségének megfelelően részesedjen a gazdálkodás eredményéből
igénybe vegye a szövetkezet által a tagok részére rendszeresített szolgáltatásokat, és élvezze a szövetkezés egyéb előnyeit
tanácskozási és szavazati joggal részt vegyen a közgyűlésen
tisztséget viseljen a szövetkezetben

A tag alapvető kötelessége, hogy

teljesítse a vagyoni hozzájárulását, továbbá vállalásának megfelelően részt vegyen a szövetkezetnek és szerveinek a tevékenységében
védje a szövetkezet vagyonát.

Vagyoni hozzájárulás

A szövetkezet alapszabálya határozza meg a tagok vagyoni hozzájárulásának azt a legkisebb mértékét, amelynek teljesítése minden tag számára kötelező. A vagyoni hozzájárulás pénzbeli vagy nem pénzbeli lehet. A tagnak vagyoni hozzájárulásként az alapszabályban meghatározott számú és névértékű részjegyet kell jegyeznie. Alapításkor és belépéskor egy részjegy jegyzése kötelező. A részjegyek névértéke csak azonos összegű lehet. A részjegy másra nem ruházható át, bírósági végrehajtás alá nem vonható. A részjegy a szövetkezet adózott eredményéből részesedésre jogosít.

A tagok személyes közreműködése

A tagok személyes közreműködésének módozatait az alapszabály a szövetkezet sajátosságainak megfelelően határozza meg. A személyes közreműködés történhet termeléssel, termékek feldolgozásával, értékesítésre előkészítéssel, értékesítéssel, fogyasztással vagy egyéb tevékenységgel.

Tagsági jogviszony megszűnése

tag a szövetkezetből kilép
tag a vagyoni hozzájárulását nem teljesítette
tag meghal
szövetkezet a tagot kizárja
szövetkezet átalakulással vagy jogutód nélkül megszűnik.

A szövetkezet gazdasági tevékenysége

A szövetkezet és a tag gazdasági együttműködését az alapszabály a szövetkezet céljaihoz igazodóan részletesen meghatározza. Az együttműködés megvalósulhat:

a tagok beszerzéseinek, termékeik feldolgozásának, értékesítésének lebonyolításában – értékesítő szövetkezet
a tagok fogyasztási szükségleteinek kielégítésében és vásárlási visszatérítés nyújtásában – fogyasztási szövetkezet
közös gazdálkodásban – marketing szövetkezet
a tagok munkalehetőséghez juttatásában, szociálisan hátrányos helyzetük egyéb módon való javításában – informális szövetkezet.

A szövetkezet társadalmi feladatai

A szövetkezeti szolidaritás elvének megfelelően a szövetkezet alapszabályában meg kell határozni a természetes személy tagok, valamint hozzátartozóik számára biztosítandó juttatások és támogatások formáit. A juttatások és támogatások lehetnek:

szociális juttatások (például szociális segély, lakásépítési támogatás, temetési segély, étkezési hozzájárulás)
oktatási támogatások (például képzési-továbbképzési támogatás, szakmai és nyelvtanfolyamokon való részvétel)
kulturális támogatások (például hagyományőrző együttesek tagjainak támogatása, kulturális rendezvényeken való részvétel támogatása)
közművelődési tevékenység támogatása (például ismeretterjesztő előadások és kiadványok finanszírozása)
sporttevékenység támogatása (például amatőr és tömegsport rendezvények támogatása)

Szövetkezetek fajtái

A szövetkezetek társadalmi feladataiból következően több fajta szövetkezet működhet.

Néhány a gyakorlatban ma is működő szövetkezeti típus:

Szociális szövetkezet: jogalapja a szövetkezetekről a 2006. évi X. törvény (Sztv.), valamint a szociális szövetkezetekről szóló 141/2006. (VI. 29.) Kormányrendelet.

Lakásfenntartó szövetkezet: a település gazdasági, foglalkoztatási helyzetét javítja, ha az önkormányzati, vagy egyéb ingatlanok fenntartását látja el.

Nyugdíjas szövetkezet: egyszerűbb esetben tíz nyugdíjas hozhatja létre. Biztosítási költségeket nem kell fizetni, csupán személyi jövedelemadót fizetnek.

Diák (iskola) szövetkezet: diák és a szövetkezet között ún. tagi megállapodás jön létre, melyre már nem a munkaviszony, hanem a szövetkezeti törvény speciális szabályai, illetve – amennyiben valamely kérdést az nem rendez – a Polgári törvénykönyv (Ptk.) megbízási szerződésre vonatkozó szabályai vonatkoznak.

Jegyzetek

↑ Pukkai László: A Hanza Szövetkezeti Áruközpont Galánta, Madách-Posonium kiadó, 1994, ISBN 80-7089-225-0
↑ http://www.mosz.agrar.hu/szovetkezes

További információk

Felelősség a szövetkezeti jogban^{[halott link]}

A Wikimédia Commons tartalmaz Szövetkezet témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek

[1] Pukkai László: A Hanza Szövetkezeti Áruközpont Galánta, Madách-Posonium kiadó, 1994, ISBN 80-7089-225-0

[2] ttp://www.mosz.agrar.hu/szovetkezes

[1]

[2]