Patikkúlamanaszikára
| A sorozat témája Buddhizmus |
|---|
 |
|
|
|
Körvonalakban |
A patikkúlamanaszikára (páli: Paṭikkūlamanasikāra, szingaléz: පටික්කූලමනසිකාරය, පිළිකුල් භාවනාව, Patikulamanasikaraja, Pilikul Bhavanava, kínai: 不淨觀, Pu-csing-kuan (), japán: 不浄観, Fudzsókan)[* 1] páli fogalom, amelynek magyar jelentése a „visszataszítóságon való elmélkedés”. Ez arra a hagyományos buddhista meditációra vonatkozik, amelyben harmincegy testrész vizsgálata történik különböző szemszögből. A szati (tudatosság) és a szamádhi (koncentráció) fejlesztése mellett ezt a meditációt a vágyak és a kéjek leküzdésére is használják. A temetői elmélkedések mellett ez a meditáció koncentrál a visszataszítóságra (páli: aszubha).[1]
A páli paṭikkūla kifejezés szó szerinti jelentése „ellen” (paṭi), „a lejtő” vagy „töltés” (kúla), amelyet melléknévként úgy lehet fordítani, hogy „idegenkedő, kifogásolható, ellenkező, kellemetlen”, főnévként pedig „gusztustalanság, tisztátalanság”.[2] A manaszikára a manaszi (a mana lokatív alakja, melynek közelítőleges jelentése: „tudatban” vagy „gondolatban”) és a karoti („csinálni” vagy „létrehozni”) szavakból ered, amely úgy fordítható, hogy „figyelem”, „töprengés” vagy „rögzített gondolat”.[3] Az összetett paṭikkūla-manaszikāra kifejezés mai általános fordítása „elmélkedés a visszataszítóságon” vagy még pontosabban „elmélkedés a test taszító voltán”.[4][5][6]
A gyakorlásából származó jó hatások
[szerkesztés]Ezt a fajta meditációt hagyományosan az érzéki örömök ellenszereként használják.[* 2] Ez a gyakorlat „a négy védelmező meditáció” közé tartozik, a másik három az anusszati (a Buddha tulajdonságainak összegyűjtése), a mettá (szerető kedvesség) gyakorlat és a halál tulajdonságainak összegyűjtése.[8]
Néhány tanítóbeszédben ezt a fajta elmélkedést egy sor világi és természetfeletti cél elérésére ajánlják. Például a Girimananda-szuttában (AN 10.60), Ánanda ezt és más meditációkat szaval, amely azonnal meggyógyít egy beteg szerzetest.[9] A Szampaszadanija-szuttában (DN 28), Száriputta elmondja, hogy a 31 testrészen történő meditáción keresztül lehetséges a „látás elérése, négyféleképpen”.[10] Ezen kívül az Iddhipáda Vibhanga-szuttában (SN 51.20), ezt a meditációs tárgyat az erő (iddhipáda) négy alapjának kifejlesztésére használják, amelynek segítségével elérhető a szenvedéstől való teljes megszabadulás.[11][12]
Míg a páli kánonban található buddhista meditációs technikákat felsoroló listákban egységesen szerepel ez a fajta elmélkedés[* 3], az 5. századi, rövid és tömör Viszuddhimaggában ez a fajta meditáció (az Ánápánaszatival együtt) testre irányuló meditációként szerepel, amelyet kifejezetten a szamádhi fejlesztésére szoktak használni (Vism. VIII, 43).[13]
A meditációból származó előnyök:[14]
- segít megérteni, hogy nem létezik én, illetve kijavítja a hibás önképet
- gyógyítómeditáció, amelynek segítségével gyógyítani lehet
- az unalom és a testi élvezetek legyőzője
- a félelem és a rettegés legyőzője
- lehetővé teszi mind a hideg, mind a meleg elviselését
- lehetővé teszi a mély koncentrációt, amelytől intelligensebbek leszünk
- segít elérni a dhjána állapotát
- segít elérni a nirvánát
Gyakorlata
[szerkesztés]
A buddhista szövegek szerint ebben a gyakorlatban a gyakorlónak mentálisan fel kell idéznie 31 testrészt, amelyeket különböző szempontok szerint kell megfigyelnie.
Az elmélkedés tárgyai
[szerkesztés]Ez a meditáció 31 testrészen való meditációt jelent:
- haj (páli: keszá), szőr (lomá), köröm (nakhá), fog (dantá), bőr (tacso),
- hús (mamszam), inak (naháru), csont (aṭṭhi), csontvelő (atthiminydzsam), vese (vakkam),
- szív (hadajam), máj (jakanam), mellhártya (kilomakam), lép (pihakam), tüdő (papphászam),
- vastagbél (antam), vékonybél (antagunam), emésztetlen étel (udarijam), ürülék (karíszam),
- epe (pittam), nyálka (szemham), genny (pubbo), vér (lohitam), verejték (szedo), zsír (medo),
- könny (asszu), bőr-olaj (vaszá), nyál (khelo), orrváladék (szinghániká), ízületi folyadék (lasziká), vizelet (muttam).[* 4]
Néhány tanítóbeszédben ez a 31 testrész a mahábhúta (az elemek) szintjén értendő, tehát a föld elemhez tartoznak a testrészek a hajtól az ürülékig, és víz elemhez tartoznak a testrészek az epétől a vizeletig.[16]
A pátikúlamanaszikárában található 31 testrész ugyanaz, mint a Dvattimszakarában (32 testrész - Khp. 3) található testrészek, amelyet a szerzetesek recitálni szoktak.[17] Az utóbbiban szereplő 32. testrész az agy (matthalunga).[18] A Viszuddhimagga a 31 testrész felsorolásakor utal az agyra (atthiminydzsam), amely bizonyos szövegkörnyezetben jelentheti az idegrendszert is.[19]
Az elmélkedés módszerei
[szerkesztés]Egy kanonikus megfogalmazás szerint a következőképpen kell elmélkedni:
- „Ugyanúgy, ahogy egy különböző magokkal telerakott – búza, rizs, mungóbab, vörös bab, szezámmag, hántolt rizs –, és két végén nyitott zsákból a zsák tartalmát kiöntő, jó szemű ember a kiöntés közben elmélkedne: „Ezek búzaszemek. Ezek rizsszemek. Ezek mungóbabok. Ezek vörösbabok. Ezek szezámmagok. Ezek hántolt rizsszemek”. A szerzetes ugyanígy elmélkedik a saját testéről, a talpától a feje búbjáig, mint egy bőrzsák teli különböző tisztátalan dolgokkal....”[20]
Ezekkel és más testközpontú meditációs tárgyakkal kapcsolatban a Szatipatthána-szutta (DN 22) a következő kiegészítő hozzáfűzést és a várható eredményeket meséli el:
| „Így szemléli, a testet tudatosítván a testet belülről, vagy kívülről, vagy belülről és kívülről egyaránt6. Tudatosítva a test keletkezési tényezőit szemléli azt, vagy tudatosítva a test felbomlási tényezőit szemléli azt; vagy a test keletkezési és felbomlási tényezőit egyaránt tudatosítva szemléli azt. Vagy pedig a tudás és éberség létrehozásához szükséges mértékben tudatosítja magában, hogy ‘test 11van’. Szabadon szemlélődik, semmihez sem kötődve a világon."[21]” |
A Szatipatthana-szuttával kapcsolatban a poszt-kanonikus páli atthakathá (szövegmagyarázat) szerint a meditációs tárgyakkal kapcsolatosan hétfajta tanulási képesség fejleszthető ki:
- a testrészek verbális ismételgetése
- a testrészek mentális ismételgetése
- az egyes testrészek jellemzése a színükre való tekintettel
- az egyes testrészek jellemzése az alakjukra való tekintettel
- az egyes testrészek jellemzése aszerint, hogy a deréktól feljebb, lejjebb, vagy mindkét irányban helyezkedik el
- a testrész térbeli elhelyezkedésének jellemzése
- térben és funkció szerint két testrész egymásra helyezése[23]
Hagyományos források
[szerkesztés]Ennek a meditációnak az elnevezése a Mahászatipatthána-szuttában (DN 22) és a Szatipatthána-szuttában (MN 10) található elnevezésből ered, ahol a 31 testrészen való elmélkedés elnevezése Patikkúla-manaszikára-pabbam (amelynek szó szerinti fordítása „visszataszító-elmélkedés-rész”). Ezenfelül, a poszt-kanonikus Viszuddhimaggában és egyéb atthakatha művekben, a patikkúlamanaszikára kifejezetten ezekre a technikákra használt kifejezés.[24]
Ez a fajta meditációt a következő szútrák említik a páli kánonban (a nikája, majd a szutta száma alapján):[25][26]
- Mahászatipatthána-szutta („A nagy hivatkozási keret”, DN 22)[21]
- Szampaszadanija-szutta („Derűs hit”, DN 28)[27]
- Szatipatthána-szutta („Hivatkozási keret”, MN 10).[28]
- Maháhattipadopama-szutta („A nagy elefántlábnyom-hasonlat”, MN 28)[26][29]
- Maháráhulováda-szutta („A Ráhulának szóló nagyobbik tanítóbeszéd”, MN 62)[26][30]
- Kájagatásati-szutta („A testet átható éberségről szóló tanítóbeszéd”, MN 119)[20]
- Dhátu-vibhanga-szutta („Az elemek elemzése”, MN 140)[26][31]
- A Szamjutta-nikája gyűjteményben az erő (iddhipáda) négy alapját illetően vagy egy szutta, amelynek címe Vibhanga („Elemzés”, SN 51.20)[32]
- Udaji-szutta ("To Udayi", AN 6.29)[33]
- Girimananda-szutta („Girimanandának”, AN 10.60)[9]
A páli irodalom egy másik művében, a poszt-kanonikus Viszuddhimaggában (Vism. VIII, 44-145) szintén részletesen tárgyalásra kerül ez a meditáció.[34]
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Megjegyzések
[szerkesztés]- ↑ A szingaléz SLTP Tipitaka és Rhys Davids & Stede (1921-5), p. 393, helyesírása a következő: paṭikkūlamanasikāra (dupla „k”-val), a burmai CSCD tipitaka és VRI (1996), p. 10, egy „k”-val írja: paṭikūlamanasikāra
- ↑ Például: Udáji szutta (AN 6.39) (SLTP, n.d.), ahol a 31 testrészen való elmélkedés, állítólag "eltávolítja az „érzéki vágyakat” (kámarágassza pahánája). Ezen felül Thánisszaro szerint „a [Khuddakapatha] 3. bekezdése [amely 32 testrészt sorol fel] bevezetőjellegű útmutatást ad [az egyházi szerzetesnövendékek számára] a testen való elmélkedéshez, amely egy olyan meditációs gyakorlat, amelyet a kéjsóvárgás leküzdésére dolgoztak ki”.[7]
- ↑ Például: DN 22, MN 10, MN 119
- ↑ Pressing Lajos a következőképpen fordította magyar nyelvre a testrészeket a Dígha-nikája 22-ben: haj, szőr, körmök, fogak, hús, bőr, inak, csontok, velő vese, szív, máj, mellhártya, lép, tüdő, belek, bélfodor, torok, ürülék, epe, nyák, genny, vér, verejték, faggyú, könny, háj, nyál, nyálka, ízületi folyadék, húgy[15]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Nanamoli 110. oldal
- ↑ Rhys Davids & Stede 393. oldal
- ↑ Rhys Davids & Stede 521. oldal
- ↑ Nyanasatta 3. oldal
- ↑ Soma 100. oldal
- ↑ VRI 10-11. oldal
- ↑ Thánisszaro (1994) 3. oldal
- ↑ Bodhi (2002) 6. oldal
- ↑ a b Piyadassi (1999a)
- ↑ Walshe 419-20. oldal
- ↑ Bodhi (2000) 1736-40. oldal
- ↑ Thánisszaro (1997b)
- ↑ Buddhagósza 235. oldal
- ↑ A meditációból származó előnyök. 32parts.com. (Hozzáférés: 2016. december 10.)
- ↑ Dígha-nikája 22. A-Buddha-Ujja. (Hozzáférés: 2016. december 9.)
- ↑ See MN 28, MN 62 és MN 140.
- ↑ Piyadassi (1999a) Ez megegyezik az online szingaléz SLTP szövegekkel. Az online burmai CSCD-ben az agy az „ürülék” (karīsam) után szerepel.
- ↑ Hamilton 23-4. oldal: a Szutta-pitakában, azon belül is a Khuddaka-nikájában a hagyományos 31 testrész mellett szerepel az agy.
- ↑ Buddhagósza Vism. VIII, 44
- ↑ a b Thánisszaro 1997c
- ↑ a b Thánisszaro (2000)
- ↑ Buddhagósza 237-9. oldal
- ↑ Soma 101-2. oldal: Az itt említett szövegmagyarázat a Papañcasudani, amelyet Buddhagószának tulajdonítanak, tehát valószínűleg az 5. században íródott. Ez hasonlít ahhoz, mint ami a Vism. VIII, 48-60-ban található.[22]
- ↑ Buddhagósza 235, 236, 243. oldal (Vism. VIII, 42, 43 83)
- ↑ A szutták megtalálása részben az SLTP kánonra használt keresőmotor segítségével készült a La Trobe Egyetem segítségével a következő weboldalon: [1] Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ a b c d Ezek közül három példabeszéd – MN 28, MN 62 és MN 140 – említi a 31 testrészt a négy vagy az öt elem tekintetében.
- ↑ Walshe 417-25. oldal
- ↑ Nyanasatta Thera Ez a példabeszéd gyakorlatilag megegyezik a Mahászatipatthána-szuttával (Thánisszaro, 2000), kivéve, hogy az utóbbinak a négy nemes igazságról való bővebb kifejtése nem szerepel a Szatipatthána-szuttában.
- ↑ Thánisszaro (2003)
- ↑ Thánisszaro (2006)
- ↑ Thánisszaro (1997a)
- ↑ Bodhi
- ↑ SLTP (n.d.).
- ↑ Buddhagósza 236-59. oldal
Források
[szerkesztés]
|
|
További információk
[szerkesztés]- The Commentary to the Discourse on the Arousing of Mindfulness with Marginal Notes (szövegmagyarázat a Szatipatthána-szuttához). [2016. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. december 10.)
- Lelketlen Béka: Meditáció lépésekben - az érzelmek elnyugtatása. Dharma.blog.hu, 2011. szeptember 4. (Hozzáférés: 2016. december 10.)