Mézgás
| Mézgás (Miezgovce) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Trencséni | ||
| Járás | Báni | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1389 | ||
| Polgármester | Juraj Trgyňa | ||
| Irányítószám | 957 01 | ||
| Körzethívószám | 038 | ||
| Forgalmi rendszám | BN | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 283 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 30 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 244 m | ||
| Terület | 8,75 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 43′ 14″, k. h. 18° 18′ 51″48.720556°N 18.314167°EKoordináták: é. sz. 48° 43′ 14″, k. h. 18° 18′ 51″48.720556°N 18.314167°E | |||
| Mézgás weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mézgás témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Mézgás (korábban Miezgóc, szlovákul Miezgovce) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Bántól 4 km-re keletre, 240 m magasan fekszik.
Története
[szerkesztés]1389-ben „Negowycha” néven Luxemburgi Zsigmond adománylevelében említik először, melyben az ugróci uradalmat Stíbor vajdának adja. 1439-ben Albert király oklevele „Myzgoucz” néven említi Beckó várának tartozékaként. Ezután a Bánffy család birtoka, majd 1450-ben a szentmiklósi Pongrácok foglalták el, ami ellen a Bánffyak a nyitrai káptalannak írt levélben tiltakoztak. A Pongrácok után Bánffy András birtoka, halála után pedig özvegyéé. 1502-ben a Bánffyak a Zablathy családnak adták zálogbirtokul. 1547-ben a Zay család szerezte meg, akik a jobbágyság megszüntetéséig voltak a falu urai. 1663-ban a török pusztított a településen, melyet megviseltek Thököly Imre Habsburgellenes harcai is. A Za Kostolom és Kostolný háj dűlőnevek arról tanúskodnak, hogy a településnek régebben temploma is volt. A templom létéről tanúskodik az 1729. és 1767. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv is. A feljegyzések szerint a község első haranglába 1757-ben épült. 1786-tól a Zay család megosztozott a birtokon a Kolonichokkal. 1790-ben a községnek 181 lakosa volt, közülük 109 katolikus és 72 evangélikus.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MIZGOLCZ. Mizgovcze. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura. G. Kollonics Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Bánhoz nem meszsze, és annak filiája, határja középszerű.”[2]
1828-ban 17 házban 183 lakos élt itt, ebből 63 katolikus, 109 evangélikus és 11 zsidó.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Miezgocz, tót falu, Trencsén az uj rend szer. Nyitra vmegyében, az ugróczi uradalomban: 67 kath., 109 evang., 8 zsidó lak. Földje hegyes sovány; fenyves erdeje van.”[3]
A trianoni diktátumig Trencsén vármegye Báni járásához tartozott.
Valószínűleg korábbi templomának alapjait tárták fel az 1960-as években a temető délkeleti részén.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 428, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 249 lakosából 247 szlovák volt.
2011-ben 264 lakosából 257 szlovák volt.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. február 14.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]A Báni járás települései | ||
|---|---|---|
Bán (Bánovce nad Bebravou) | ||
|  | |
