Ugrás a tartalomhoz

Michael Owen

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Michael Owen
2014-ben
2014-ben
Személyes adatok
Teljes névMichael James Owen
Születési dátum1979. december 14. (45 éves)
Születési helyChester, Cheshire, Anglia
Állampolgárságangol
Magasság173[1] cm
Testtömeg67.8[1] kg
Posztcsatár
Junior klubok
IdőszakKlub
1991–1996Anglia Liverpool
Felnőtt klubok1
IdőszakKlubMérk.(Gól)
1996–2004Anglia Liverpool216(118)
2004–2005Spanyolország Real Madrid36(13)
2005–2009Anglia Newcastle United71(26)
2009–2012Anglia Manchester United31(5)
2012–2013Anglia Stoke City8(1)
Összesen362(163)
Válogatottság2
1997Anglia Anglia U211(1)
2006–2007Anglia Anglia B2(0)
1998–2008Anglia Anglia89(40)
1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. Utolsó elszámolt mérkőzés dátuma:
2013. május 19.
2 Utolsó elszámolt válogatott mérkőzés dátuma:
2008. március 26.
A Wikimédia Commons tartalmaz Michael Owen témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Michael James Owen, ismertebb nevén Michael Owen (Chester, 1979. december 14. –) angol válogatott labdarúgó, csatár.[2] Apja, Terry Owen szintén labdarúgó volt. Féltestvére, Richie Partridge ugyancsak labdarúgó.

A felnőttek között 1996-ban, mindössze 17 évesen mutatkozott be a Liverpool FC csapatában. Ebben az évben még mindössze két mérkőzésen lépett pályára, ezeken egy gólt szerzett. Első teljes szezonjában rögtön (holtversenyes) gólkirály lett 18 góllal. Ugyanezt megismételte a következő idényben is, ismét hármas holtversenyben, és ugyancsak 18 góllal szerezte meg a gólkirályi címet. A klubnál töltött hét éve alatt annak messze legeredményesebb gólszerzője volt 118 találatával. Ezzel a Liverpool örökranglistáján sincs sokkal lemaradva a legjobb tíz játékostól.

2004-ben nyolc millió euróért a Real Madridhoz szerződött.[3] Itt mindössze egy szezont töltött, ezalatt legtöbbször csereként számítottak rá, ennek ellenére 35 mérkőzésen 13 gólt szerzett.

2005-ben visszatért Angliába, a Newcastle igazolta le. Első szezonjában több sérülés is hátráltatta, így csak 11 mérkőzésen léphetett pályára, ezeken azonban 7 gólt szerzett. A világbajnokságon egy ártalmatlannak tűnő mozdulatot követően súlyosan megsérült, több, mint nyolc hónapot kellett kihagynia, és legközelebb csak 2007-ben játszhatott ismét. A 2007–08-as szezonban a csapat házi gólkirálya lett 11 góllal, ennek ellenére a Newcastle csak a 12. helyen végzett. Csapata a 2008–09-es szezonban még gyengébben teljesített, és végül kiesett.

2009 nyarán Owen többször kijelentette, hogy távozni szeretne a kiesett csapattól. Több angol és európai csapattal is kapcsolatba hozták,[4] végül azonban a Manchester United lett a befutó.[5][6]

A válogatottban 1998-ban mutatkozhatott be, ezzel a legfiatalabb pályára lépő játékos, majd nem sokkal később a legfiatalabb gólszerző is lett. Később játéklehetőséget kapott és gólt is szerzett az 1998-as világbajnokságon, a 2000-es Eb-n, a 2002-es világbajnokságon és a 2004-es Eb-n. A 2006-os világbajnokságon is pályára lépett, azonban a harmadik csoportmérkőzésen, Svédország ellen egy ártalmatlan passzt követően rosszul lépett és térdszalag szakadást szenvedett, ami miatt nyolc hónap kihagyásra kényszerült. 2009-ig 89 mérkőzésen 40 gólt szerzett, utóbbival az örökranglista negyedik helyén áll, kilenc góllal lemaradva az első helyezett Bobby Charltontól.[7] 2013 márciusában jelentette be, hogy a 2012-2013-as szezon végén várhatóan befejezi profi labdarúgó pályafutását.

Gyermekkora

[szerkesztés]

Michael Owen 1979. december 14-én született Chesterben, Jeanette és Terry Owen negyedik gyermekeként. Édesapja korábban szintén labdarúgó volt, megfordult többek között az Chester City FC és az Everton FC csapataiban is. A kis Michael végül hétévesen kezdett el focizni.[8] Bár a Liverpoolban vált világszerte ismertté, gyermekkorában annak legnagyobb ellenfelének, az Evertonnak szurkolt.[9] A walesi Hector Drew Primary Schoolba járt általános iskolába. Tízéves korától kezdve már országos szinten felfigyeltek remek teljesítményére.[10]

Később a Deeside Primary School csapatában játszott, ahol 97 gólt szerzett egy szezon alatt, 25 találattal megdöntve Ian Rush rekordját.[11]

Sportpályafutása

[szerkesztés]

Liverpool

[szerkesztés]

Owen 13 évesen kezdett középiskolába járni, ekkortól lehetett szó arról, hogy valamelyik csapat leszerződtesse. Több klub, a Manchester United, a Chelsea és az Arsenal is versengett érte, ő azonban a Liverpoolt választotta. A klub intézte Owen középiskolai beíratását, az intézmény, ahová járt, az angol szövetség egy iskolája volt. Tanulmányai befejeztével tíz tantárgyból is GCSE-vizsgát tett (a magyar közoktatásban ez leginkább az emelt szintű érettségihez hasonlít).[12]

Hivatalosan végül 16 évesen lett a 'Pool játékosa. Nagy szerepet játszott a csapat 1996-os FA Youth Cup-győzelmében, ahol a döntőben gólt szerzett a West Ham ellen. Az ellenfélnél több későbbi elismert angol labdarúgó, például Frank Lampard és Rio Ferdinand is játszott. Ezt követően gyorsan végigjárta az összes korosztályos csapatot, majd négy hónappal a kupagyőzelem és nem sokkal 17. születésnapja után már a felnőttcsapat tagja volt.

Bemutatkozására 1997 májusában került sor a Wimbledon FC ellen. Itt csereként állt be, azonban így is szerzett egy gólt.[13] Az 1997-98-as szezonban Robbie Fowler sérülése miatt hamar kezdőként szerepelhetett, és szép lassan a csapat meghatározó tagjává vált. Ebben a szezonban, az UEFA-kupában megszerezte első gólját nemzetközi porondon is, a ligakupában pedig a Grimsby ellen mesterhármast jegyzett. Később a bajnokságban is sikerült mesterhármast szereznie, a Sheffield Wednesday ellen. Az idényt végül 18 góllal zárta, ami megosztott gólkirályi címet jelentett számára Chris Suttonnel és Dion Dublinnal. Ő lett az év fiatal játékosa is.[14]

Az 1998-99-es szezon ismét jól sikerült neki, a csapatnak azonban már kevésbé. Hiába szerzett ugyanis 23 gólt, a csapat csak a hetedik helyen végzett, ez pedig azt jelentette, hogy nem indulhatott semmilyen nemzetközi kupában. Április 12-én, a Leeds elleni bajnokin megsérült, ami az ő szempontjából az idény végét jelentette. A következő szezonban sérülések hátráltatták, azonban végül így is szerzett 12 gólt, a Liverpool pedig ismét indulhatott az UEFA-kupában. Mivel az Eb-selejtezőkön is szenvedett korábbi sérülése miatt, a FC Bayern München orvosa, Hans-Wilhelm Müller-Wohlfahrt kezelte.[15]

A 2000-01-es szezon a klubnak jó néhány év óta a legsikeresebb szezonja volt. Ebben az évben a 'Pool megnyerte a FA-kupát, a Ligakupát, továbbá az UEFA-kupát is. Az FA-kupa döntőjében és az UEFA-kupában is fordulatos döntő volt, előbbiben Owen két gólja kellett csapata győzelméhez, előtte ugyanis az Arsenal 1–0-ra vezetett. A második számú európai kupasorozatban, a Deportivo Alavés ellen szintén fordulatos meccset játszottak, a végeredmény itt 5–4 lett.

A kupagyőzelmek miatt a csapat játszhatott az angol és az európai szuperkupáért is. Mindkettő a Liverpool győzelmével zárult, Owen ezeken 1-1 gólt szerzett. A Bayern kapusa, Oliver Kahn ellen nem sokkal később egy Anglia–Németország barátságos válogatott találkozón is játszott, ekkor háromszor talált be neki. Az angol csapat 5–1-re nyert.[16] A szezon végén – 20 év után – ő lett az első angol, valamint a Liverpool történetének első játékosa, aki megnyerte az Aranylabdát. Ezután megnyerte a FIFA év játékosa szavazást is, ezzel ő lett az első angol, valamint az első Premier League-játékos is, aki megnyerte ezt a díjat.[17] 2001. december 21-én megszerezte századik gólját a Liverpool színeiben. A klub végül a második helyen zárt, ez hosszú idő óta a legjobb eredménye volt.

A 2002–03-as szezon volt az egyik legeredményesebb pályafutása során. Bár nem lett gólkirály, összesen 28 gólt szerzett. A „'Pool” sokáig a tabella élén állt, és úgy nézett ki, hogy a Premier League létrejötte óta először végre megszerezheti a bajnoki címet. Azonban néhány rossz eredmény után a csapat végül csak az ötödik helyen végzett. Owen ebben az évben megszerezte századik bajnoki gólját a West Bromwich ellen. Ezen kívül betalált a ligakupa döntőjében a Manchester United ellen, győzelemhez segítve csapatát.

A 2003–04-es szezonban ismét többször volt sérült. Hiába szerezte meg 150. gólját a Portsmouth ellen, és talált be a bajnokság során összesen tizenkilencszer, ez kevésbé sikeres szezon volt mind az ő, mind a Liverpool szempontjából. A vezetőedző, Gérard Houllier távozása után vele kapcsolatban is megindultak a pletykák, hogy elhagyja-e Liverpoolt. Az első pár BL-selejtezőn csak a kispadon ült, hogy leendő új klubjában nemzetközi mérkőzéseken is pályára tudjon lépni. Végül a Real Madrid igazolta le 8 millió euróért, emellett kiegészítésként a középpályás Antonio Núñez is csatlakozott a „vörösökhöz”.[18] Érdekesség, hogy Owen a Liverpoolnál – az elsőt kivéve – az összes szezonban házi gólkirály lett.

Real Madrid

[szerkesztés]
Owen a Real Madrid nyári edzőtáborában

2004 nyarán a spanyol fővárosba, a Real Madrid csapatához szerződött. A bemutatáson kiderült, hogy a 11-es számú mezt kapta. Madridi karrierje nehezen indult be, a szezon elején legtöbbször csak csere volt, ám miután októberben ismét behívták a válogatottba, rögtön az első azt követő Real-meccsen, a Dinamo Kijev elleni BL-meccsn betalált. Végül az ő gólja döntött, a Real ugyanis 1–0-ra nyert.[19] A legközelebbi mérkőzésen, a Valencia CF ellen megszerezte első bajnoki gólját is. Ekkor a királyi gárda ugyancsak 1–0-ra nyert. Jó formája a következő hetekben is megmaradt, az ezt követő öt találkozón négyszer talált a hálóba. A szezont végül 13 góllal zárta, ez a bajnokságban a játszott percek arányában a legjobb mutató volt. Miután 2005 nyarán két támadót is igazolt a csapat Robinho és Júlio Baptista személyében, megindultak a találgatások arról, hogy Owen visszatér-e a Premier League-be. Ez végül be is következett, a Newcastle-höz igazolt. A Real Madrid színeiben 41 mérkőzésen összesen 18 gólt szerzett, a 41 találkozóból 15-ször volt kezdő.[20]

Newcastle

[szerkesztés]

2005. augusztus 24-én bejelentették, hogy a Newcastle United FC 16 millió euróért leigazolta Owent. Bár korábbi klubja, a Liverpool, valamint annak városi riválisa, az Everton is szerette volna soraiban tudni, ők azonban nem tudták állni a magas átigazolási díjat. Owen indoklásában a távozást illetően legfőképpen az szerepelt, hogy a közelgő világbajnokság előtt több játéklehetőséget szeretett volna magának. Az átigazolással kapcsolatban egyébként felmerült, hogy Owen esetleg lelépési díjat, 12 millió eurót fizetett a Realnak.[21] A Newcastle-lel végül egy négyéves szerződésben állapodott meg.[22] Bemutatására a St. James' Parkban került sor, huszonötezer szurkoló előtt.[23][24] Még az előszezon során kisebb sérülést szenvedett, így az első néhány bajnokin nem léphetett pályára. Első gólját második tétmérkőzésén, a Blackburn elleni 3–0-s idegenbeli győzelem alkalmával szerezte. December 17-én, a West Ham ellen klasszikus mesterhármast szerzett, vagyis fejjel, valamint bal és jobb lábbal is betalált.[25] Az év utolsó napján, a Tottenham elleni bajnokin lábközépcsont törést szenvedett, amit meg kellett műteni. Az előzetes várakozások szerint márciusban térhetett volna vissza, azonban a rehabilitáció nem haladt a várt ütemben, ezért egy újabb operációra volt szükség.[26][27] Visszatérésére végül április végén, a Birmingham ellen került sor.[28]

Bár a 2006-os vb-re elutazott, ott rögtön az első csoportmérkőzésen, Svédország ellen súlyos térdsérülést szenvedett, ezután pedig közel egy évig harcképtelen volt.[29] A sérülés után a Newcastle beperelte az angol szövetséget az őt ért károk miatt. Végül megszületett a megegyezés, amely szerint a FIFA és a szövetség Owen 110 ezer fontos fizetésének közel felét, 50 ezret áll. A sérülés időtartama alatt ez összesen mintegy 2 millió font lett. Később a Newcastle újabb kártérítést, körülbelül 10 millió fontot kapott. Ebből szerződtették Owen helyére Obafemi Martinst.[30]

Owen 2007-ben, a Newcastle egy edzésén

Miután rendbe jött sérülése, 2007 februárjában kezdte el a könnyített edzéseket,[31] visszatérése azonban csak két hónappal később, áprilisban jött el a skót Gretna FC elleni barátságos meccsen.[32] Tétmérkőzésen először április 30-án játszhatott, ekkor a „szarkák” a Reading FC-től 1–0-ra kikaptak, Owen egy lesgólig jutott.[33] Májusban ismét kisebb sérülést szenvedett, miután egy bajnokin összeütközött csapattársával, Matty Pattisonnal.[34]

A következő szezon felkészülési meccsein jól játszott, június 17-én, a Hartlepool ellen be is talált.[35] Néhány nappal később ismét megsérült,[36] de azután kiderült, hogy a sérülés mégsem olyan komoly, mint amennyire azt először gondolták. Augusztusban már vissza is térhetett, így játszhatott az Aston Villa ellen, valamint a válogatott soron következő összecsapásain is.[37] Augusztus 29-én azzal, hogy betalált, 2005 decembere óta első gólját szerezte tétmérkőzésen.[38] Három nappal később ismét betalált, gólja akkor győzelmet ért.[39]

Amikor épp kezdett volna ismét formába lendülni, kiderült, hogy kettős sérv miatt ismét műtétre van szüksége, és legalább egy hónapot ki kell hagynia.[40] Visszatérése utáni első mérkőzésén aztán rögtön gólt szerzett.[41] Novemberben, egy válogatott találkozón ismét megsérült. Klubedzője, Sam Allardyce kritizálta őt, amiért elvállalta a kevéssé fontos válogatott fellépést.[42]

Több, mint három hónap gólcsend után legközelebb már az új edző, Kevin Keegan irányítása alatt talált a kapuba, egy Stoke elleni megismételt FA-kupa-összecsapáson. Áprilistól a következő hat bajnokin hat gólt szerzett, hozzásegítve ezzel a csapatot a középmezőnybeli pozícióhoz. Ezen a hat találkozón a mérleg négy győzelem és két döntetlen volt. Az utolsó mérkőzésen is betalált, igaz, a Newcastle ekkor sima, 3–1-es vereséget szenvedett az Everontól.

A 2008–09-es szezon felkészülési mérkőzéseit gyakorlatilag teljes egészében kihagyta kisebb sérülések miatt, és a nyitómeccsen sem játszhatott. A második fordulóban léphetett ismét pályára, ahol csereként állt be, majd végül ő szerezte a győzelmet jelentő gólt.

A téli átigazolási időszak kezdetéhez közeledve Owen előszerződést szeretett volna kötni más klubokkal. Mivel a Newcastle-lel a nyáron lejárt volna a szerződése, a klub felajánlott neki egy újat, ám ezt végül nem fogadta el.[43][44] Ekkortájt több pletyka is szárnyra kapott, miszerint Owen a sorozatos sérülések miatt már a visszavonulását tervezi.[45][46] A csalódást keltő szezon végén hiába ült a kispadra a klub korábbi legendája, Alan Shearer, ő sem tudta az első osztályban tartani a csapatot. Ezzel a Newcastle 15 év után először kiesett a Premier League-ből.

Manchester United

[szerkesztés]
Owen az Old Traffordon, a Birmingham City FC elleni mérkőzésen

Miután a Newcastle kiesett az első osztályból, Owen mindenképp váltani akart. Több csapat, többek között az Aston Villa, az Everton, a Hull és a Stoke is érdeklődött iránta, azonban 2009. július 3-án bejelentették, hogy kétéves szerződést írt alá a Manchester United FC csapatával.[47][48] Első sajtótájékoztatóján a hetes mezt kapta meg, amelyet előtte Cristiano Ronaldo viselt.[49]

A Unitednél első gólját még a felkészülési szezonban, a maláj ligaválogatott ellen szerezte.[50] Az előszezonban ezen kívül még további három gólt szerzett.[51][52] A bajnokságban augusztus 16-án mutatkozott be a Birmingham ellen, csereként. Első tétmérkőzésen szerzett gólja egy héttel később, a Wigan Athletic FC ellen született meg.[53] Szeptemberben a városi rivális Manchester City FC ellen győztes gólt lőtt, a hosszabbítás hatodik percében. A végeredmény 4–3 lett a United javára.[54] Így már a negyedik nagy rangadón szerzett gólt, a Merseyside derby, az El Clásico, a Tyne–Wear derby után a Manchester derbyn is betalált.[54][55] Első Bajnokok Ligája-gólját a CSZKA Moszkva ellen lőtte, ezzel alakítva a végeredményt 3–3-ra.[56] A következő BL-fordulóban, a VfL Wolfsburg ellen megszerezte első mesterhármasát is a Manchester színeiben. Ez volt az első alkalom 2005 óta, hogy három gólt tudott szerezni egy mérkőzésen.[57] A Ligakupa döntőjében kezdő volt, a 13. percben gólt szerzett, majd megsérült. Ezután már nem tudott a szezonban pályára lépni, kihagyta a világbajnokságot is.[58]

A 2010-11-es szezon előtti felkészülés során térhetett vissza sérüléséből. Első gólját ebben az idényben augusztus 4-én, az ír ligaválogatott ellen szerezte.[59] Tétmérkőzésen először szeptember 22-én, a Scunthorpe elleni ligakupa-mérkőzésen talált be.[60] Négy nappal később a Bolton ellen is eredményes volt, egy pontot megmentve csapatának a 2–2-re végződő összecsapáson.[61] Január 29-én a kupában is betalált a Southampton ellen. A United bajnoki címét bebiztosító mérkőzésén, a Blackburn ellen végig a kispadon ült.[62] A bajnokság utolsó, már tét nélküli mérkőzésén ismét betalált, az ellenfél a Blackpool ellen.[63] A Bajnokok Ligája döntőjében, az FC Barcelona ellen ismét a kipsadon ült, és ezúttal sem állt be egyetlen percre sem. Június elsején egy évvel meghosszabbította lejáró szerződését.[64]

A 2011-12-es idény első góljait a Leeds ellen szerezte a ligakupában, hozzásegítve csapatát egy 3–0-s győzelemhez.[65] A következő körben, az Aldershot ellen ismét betalált.[66] Az Oţelul Galaţi elleni BL csoportmérkőzésen combsérülést szenvedett, ebből csak februárra épült fel.

Válogatott

[szerkesztés]

Owen utánpótlás-szinten rendkívül sikeres volt. Az U20-as válogatottal az 1997-es ifjúsági labdarúgó-világbajnokságon négy meccsen három gólt szerzett. Az U21-es válogatottban csak egy találkozó erejéig tűnt fel, ezen be is talált. A felnőtt válogatottban 1998. február 11-én mutatkozott be, egy Chile elleni 2–0-s vereség alkalmával. Ezzel ő lett az addigi legfiatalabb pályára lépő játékos a nemzeti csapatban.[67]

Hamar nagy népszerűségre tett szert, és rengeteg szurkoló követelte őt a világbajnokságra utazó keretbe.[68] A világbajnokság előtt, a Marokkó elleni felkészülési mérkőzésen első gólját is megszerezte,[69] amivel a válogatott legfiatalabb gólszerzője lett. Ezt a rekordját Wayne Rooney döntötte meg 2003-ban.[70]

Bár elutazott a vb-re, az első két mérkőzésen csak csereként nevezte Glenn Hoddle szövetségi kapitány. A második – a románok elleni – meccsen hiába talált be, az angol csapat így is kikapott 2–1-re.[71] Ezt követően bekerült a kezdőcsapatba, ám az Argentína elleni nyolcaddöntőben hiába talált be, az angolok mégis kiestek – büntetőpárbaj után. Az év végén ő lett a megtisztelő BBC év sportolója-díj nyertese.[72]

Mivel játszott a 2000-es Eb-n, a 2002-es világbajnokságon és a 2004-es Eb-n is, az egyetlen angol labdarúgó volt, aki négy világversenyen is részt vehetett.[73]

2002-ben először lett a válogatott csapatkapitánya, mivel David Beckhamet sérülés miatt le kellett cserélni. Ezzel ő volt a legfiatalabb csapatkapitány Bobby Moore óta. Ebben az időszakban az éppen aktuális csapatkapitány bármilyen okból történő hiányzása esetén ő viselte a csapatkapitányi karszalagot.[74] Amikor 2006-ban, a hosszú sérülése utáni rehabilitáció részeként bemutatkozott a B-válogatottban, ő volt a csapatkapitány egészen addig, amíg a 61. percben le nem cserélték.[75]

A 2006-os labdarúgó-világbajnokságon az első két csoportmérkőzést végigjátszotta, ám a harmadikon, Svédország ellen mindössze 51 másodpercet játszhatott, ugyanis egy rossz lépés után súlyosan megsérült.[76] A torna után térdszalag-szakadást állapítottak meg nála.[77] 2006. szeptember 6-án megműtötték, az operációt Richard Steadman vezette.[78] A sérülés miatt 2007 áprilisáig nem játszhatott, emiatt kihagyni kényszerült az első hat Európa-bajnoki selejtezőt. Visszatérésére ugyancsak a B-válogatottban került sor, Albánia ellen.[79] Ezután már az A-válogatott keretében szerepelt az Észtország és a Brazília elleni meccseken,[80][81] és Észtország ellen gólt is szerzett.[82]

Legutoljára 2007. szeptember 17-én, Oroszország ellen szerepelt a nemzeti csapatban.[83] Az oroszok elleni két gólja azt jelentette, hogy ő lett az első játékos, aki a régi és az új Wembley Stadionban is gólt szerzett. A válogatott örökranglistáján jelenleg a negyedik helyen áll Bobby Charlton (49 gól), Gary Lineker (48) és Jimmy Greaves (44) mögött.[84]

Bár azóta nem szerepelt a válogatottban, többször felvetődött a behívása, ám erre eddig nem került sor, kihagyta a teljes 2010-es vb-selejtező sorozatot is.[85][86] A helyzet akkor sem változott, amikor a válogatott csatárai, Emile Heskey és Wayne Rooney is sérültek voltak. Később aztán Fabio Capello szövetségi kapitány kijelentette, hogy neki is ugyanannyi esélye van bekerülni a nemzeti csapatba.[87]

2013 márciusában bejelentette, hogy a 2012-2013-as szezon végén befejezi profi labdarúgó pályafutását.[88]

Úgy érzem, eljött az ideje annak, hogy leengedjem a függönyt a pályafutásom végén"
– Michael Owen[89]

Statisztika

[szerkesztés]

Klubcsapataiban

[szerkesztés]
Klub Szezon Bajnokság Kupa Ligakupa Európa Egyéb[90] Összesen
Mérk Gól Mérk Gól Mérk Gól Mérk Gól Mérk Gól Mérk Gól
Liverpool 1996–97 2 1 0 0 0 0 0 0 0 0 2 1
1997–98 36 18 0 0 4 4 4 1 0 0 44 23
1998–99 30 18 2 2 2 1 6 2 0 0 40 23
1999–2000 27 11 1 0 2 1 0 0 0 0 30 12
2000–01 28 16 5 3 2 1 11 4 0 0 46 24
2001–02 29 19 2 2 0 0 12 5 2 2 45 28
2002–03 35 19 2 0 4 2 13 7 1 0 55 28
2003–04 29 16 3 1 0 0 6 2 0 0 38 19
Összesen 216 118 15 8 14 9 52 21 3 2 297 158
Real Madrid 2004–05 35 13 4 2 – 4 1 0 0 43 16
Összesen 35 13 4 2 – 4 1 0 0 43 16
Newcastle United 2005–06 11 7 0 0 0 0 0 0 0 0 11 7
2006–07 3 0 0 0 0 0 0 0 0 0 3 0
2007–08 29 11 3 1 1 1 0 0 0 0 33 13
2008–09 27 8 2 0 2 2 0 0 0 0 31 10
Összesen 70 26 5 1 3 3 0 0 0 0 78 30
Manchester United 2009–10 19 3 1 0 4 2 6 4 1 0 31 9
2010–11 11 2 2 1 1 2 2 0 1 0 17 5
2011–12 1 0 0 0 2 3 1 0 0 0 4 3
Összesen 31 5 3 1 7 7 8 5 2 0 52 17
Összesen 353 162 27 12 24 19 63 26 5 2 473 221

2011. december 22. szerint[91]

Válogatott góljai

[szerkesztés]
# Időpont Helyszín Ellenfél Végeredmény Esemény Gólok
1 1998-05-27 Stade Mohamed V, Casablanca  Marokkó 1–0 Barátságos mérkőzés 1
2 1998-06-22 Stade de Toulouse, Toulouse  Románia 1–2 Világbajnokság 1
3 1998-06-30 Stade Geoffroy-Guichard, Saint-Étienne  Argentína 2–2 (3–4 tizenegyesekkel) Világbajnokság 1
4 1998-10-14 Stade Josy Barthel, Luxembourg  Luxemburg 3–0 Eb-selejtező 1
5 1999-09-04 Wembley Stadion, London  Luxemburg 6–0 Eb-selejtező 1
6 2000-09-27 Wembley Stadion, London  Brazília 1–1 Barátságos mérkőzés 1
7 2000-06-20 Stade du Pays de Charleroi, Charleroi  Románia 2–3 Európa-bajnokság 1
8 2000-09-02 Stade de France, Párizs  Franciaország 1–1 Barátságos mérkőzés 1
9 2001-03-24 Anfield, Liverpool  Finnország 2–1 Vb-selejtező 1
10 2001-03-28 Qemal Stafa, Tirana  Albánia 3–1 Vb-selejtező 1
11 2001-09-01 Olympiastadion, München  Németország 5–1 Vb-selejtező 3
14 2001-09-05 St James’ Park, Newcastle  Albánia 2–0 Vb-selejtező 1
15 2002-04-17 Anfield, Liverpool  Paraguay 4–0 Barátságos mérkőzés 1
16 2002-05-21 Jeju World Cup Stadium, Seogwipo  Dél-Korea 1–1 Barátságos mérkőzés 1
17 2002-06-15 Stadium Big Swan, Niigata  Dánia 3–0 Világbajnokság 1
18 2002-06-21 Shizuoka Stadium, Shizuoka  Brazília 1–2 Világbajnokság 1
19 2002-10-12 Tehelné pole, Pozsony  Szlovákia 2–1 Eb-selejtező 1
20 2003-03-29 Rheinpark Stadion, Vaduz  Liechtenstein 2–0 Eb-selejtező 1
21 2003-06-11 Riverside Stadion, Middlesbrough  Szlovákia 2–1 Eb-selejtező 2
23 2003-08-20 Portman Road, Ipswich  Horvátország 3–1 Barátságos mérkőzés 1
24 2003-09-10 Old Trafford, Manchester  Liechtenstein 2–0 Eb-selejtező 1
25 2004-06-01 City of Manchester Stadium, Manchester  Japán 1–1 FA Summer Tournament 1
26 2004-06-24 Estadio da Luz, Lisszabon  Portugália 2–2 (5–6 tizenegyesekkel) Európa-bajnokság 1
27 2004-08-18 St James’ Park, Newcastle  Ukrajna 3–0 Barátságos mérkőzés 1
28 2004-10-13 Tofik Bahramov Stadion, Bakı  Azerbajdzsán 1–0 Vb-selejtező 1
29 2005-03-26 Old Trafford, Manchester  Észak-Írország 4–0 Vb-selejtező 1
32 2005-05-31 Giants Stadium, East Rutherford  Kolumbia 3–2 Barátságos mérkőzés 3
33 2005-10-12 Old Trafford, Manchester  Lengyelország 2–1 Vb-selejtező 1
35 2005-11-12 Stade de Genève, Genf  Argentína 3–2 Barátságos mérkőzés 2
36 2006-06-03 Old Trafford, Manchester  Jamaica 6–0 Barátságos mérkőzés 1
37 2007-06-06 A. Le Coq Arena, Tallinn  Észtország 3–0 Eb-selejtező 1
38 2007-09-08 Wembley Stadion, London  Izrael 3–0 Eb-selejtező 1
40 2007-09-12 Wembley Stadion, London  Oroszország 3–0 Eb-selejtező 2

Magánélete

[szerkesztés]

Owen későbbi feleségével, Louise Bonsall-lel még az általános iskolában ismerkedett meg, 1984-ben.[92] A pár 2004. február 14-én jegyezte el egymást, és 2005-ben házasodtak össze a chesteri Carden Park Hotelben.[93]

2003-ban született első gyermekük, Gemma Rose.[94] 2006-ban újabb utód érkezésének örülhettek, ekkor született James Michael, legutóbb, 2007-ben pedig Emily May.[95]

Amikor visszatért Angliába játszani, egy ideig helikopter-vezetést tanult, amit később a Newcastle nem engedélyezett neki.[96] Szintén Angliába való visszatérésekor családjának egy egész utcát vett a walesi Ewloe-ban, ahol korábban élt.[97]

Féltestvére, Richie Partridge szintén labdarúgó.[98]

Egy alkalommal dokumentumfilmet forgattak róla.[99] 2001-ben a Nestlé Sporties nevű gabonapehely angliai reklámarca volt.[99] A Pro Evolution Soccer 2008 számítógépes játék borítóján ő is szerepelt.[100] 1998 óta a svájci Tissot óragyártó cég reklámarca, emellett van szerződése a Jaguarral is.[101]

Korábban felmerült, hogy visszavonulása után részesedést vásárolna édesapja korábbi csapatában, a Chesterben.[102]

Sikerek

[szerkesztés]

Csapatban

[szerkesztés]
Liverpool
Newcastle
Manchester United
Válogatott

Egyéni elismerések

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Michael Owen: Profile. Liverpool F.C.. [2001. május 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. június 6.)
  2. ↑ http://news.bbc.co.uk/sport1/hi/football/teams/m/man_utd/8131801.stm
  3. ↑ What next for Michael Owen? (angol nyelven). epltalk.com, 2009. május 20. [2010. január 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 28.)
  4. ↑ „Halmosi csapattársa lesz Michael Owen?”, stop.hu, 2009. július 1. (Hozzáférés: 2009. július 4.) [halott link]
  5. ↑ „Váratlan fordulat – Michael Owen az Old Traffordon folytathatja pályafutását”, nemzetisport.hu, 2009. július 3. (Hozzáférés: 2009. július 4.) 
  6. ↑ „Aláírta szerződését Michael Owen a Manchester Unitedhez! Videóval!”, propeller.hu, 2009. július 4. (Hozzáférés: 2009. július 4.) 
  7. ↑ Arnhold, Matthias. „England - Record International Players”, RSSSF, 2009. január 29. (Hozzáférés: 2009. február 11.) 
  8. ↑ JockBio - Michael Owen. JockBio. [2009. december 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 13.)
  9. ↑ Edwards, John: Moyes to offer boyhood Toffees fan Owen an Everton escape route. Daily Mail, 2009. május 29. (Hozzáférés: 2009. december 13.)
  10. ↑ Devine, Darren: Michael Owen’s wife recalls paralysis fear. Wales Online, 2008. december 29. (Hozzáférés: 2009. december 13.)
  11. ↑ Michael Owen facts. JockBio. [2009. december 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 13.)
  12. ↑ Michael Owen Biography. Hello Magazine. (Hozzáférés: 2009. december 18.)
  13. ↑ Michael Owen (angol nyelven). angelfire.com. (Hozzáférés: 2010. január 28.)
  14. ↑ a b Michael Owen (angol nyelven). (Hozzáférés: 2010. január 28.)
  15. ↑ „Owen shrugs off fitness fears”, BBC Sport, 2000. május 24. (Hozzáférés: 2007. május 26.) 
  16. ↑ Awesome England thrash Germany. BBC Sport, 2001. szeptember 1. (Hozzáférés: 2007. június 7.)
  17. ↑ Owen's crowning glory. BBC Sport, 2001. december 17. (Hozzáférés: 2007. május 27.)
  18. ↑ „Owen unveiled by Real”, BBC Sport (Hozzáférés: 2007. június 8.) 
  19. ↑ Soccer: A first for Owen as Real beats back Dynamo Kiev. iht.com, 2004. október 20. [2007. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. szeptember 9.)
  20. ↑ Michael owen and real madrid. michaelowen.com.ar. [2007. augusztus 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. augusztus 15.)
  21. ↑ http://www.nufc.com/html/owen-signs.html. nufc.com. [2007. augusztus 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. augusztus 15.)
  22. ↑ „Newcastle prepare to unveil Owen”, BBC Sport, 2005. augusztus 31. (Hozzáférés: 2007. május 26.) 
  23. ↑ Whitten, Nick. „'He's the man'”, Shields Gazette, 2005. szeptember 1.. [2009. május 22-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2010. január 2.) „The Metro from South Shields to Newcastle was packed to the rafters, and it seemed every second person was wearing a Newcastle shirt with Owen's name on the back.” 
  24. ↑ „Owen completes move to Newcastle”, 2005. augusztus 31. (Hozzáférés: 2007. május 26.) 
  25. ↑ „West Ham 2-4 Newcastle”, BBC Sport, 2005. december 17. (Hozzáférés: 2007. május 26.) 
  26. ↑ „Owen denies problem at Newcastle”, BBC Sport, 2006. január 18. (Hozzáférés: 2007. május 26.) 
  27. ↑ „Owen: I'll be 100% fit for World Cup”, The Guardian, 2006. március 27. (Hozzáférés: 2007. május 26.) 
  28. ↑ Austin, Simon. „Grip confident about Owen fitness”, BBC Sport, 2006. április 4. (Hozzáférés: 2007. május 26.) 
  29. ↑ Michael Owen Damaging his knee (angol nyelven). YouTube. (Hozzáférés: 2010. január 2.)
  30. ↑ „Newcastle threaten to sue over striker's World Cup injury”, Daily Mail, 2006. szeptember 17. (Hozzáférés: 2009. július 3.) 
  31. ↑ Hope, Craig. „Michael Owen Up And Running”, Newcastle United.co.uk. [2007. március 9-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2007. május 26.) 
  32. ↑ „Owen scores on return from injury”, BBC Sport, 2007. április 11. (Hozzáférés: 2007. április 11.) 
  33. ↑ Hughes, Ian. „Reading 1-0 Newcastle”, BBC Sport, 2007. április 30. (Hozzáférés: 2007. május 6.) 
  34. ↑ Warren, Dan. „Watford 1-1 Newcastle”, BBC Sport, 2007. május 13. (Hozzáférés: 2007. május 13.) 
  35. ↑ „Owen scores in Allardyce opener”, BBC Sport, 2007. július 17. (Hozzáférés: 2007. július 20.) 
  36. ↑ „Owen picks up minor thigh injury”, BBC Sport, 2007. július 20. (Hozzáférés: 2007. július 20.) 
  37. ↑ Owen gives England fitness boost. BBC Sport, 2007. augusztus 14. (Hozzáférés: 2007. augusztus 15.)
  38. ↑ Newcastle 2-0 Barnsley. BBC Sport, 2007. augusztus 29. (Hozzáférés: 2007. szeptember 1.)
  39. ↑ Newcastle 1-0 Wigan. BBC Sport, 2007. szeptember 1. (Hozzáférés: 2007. szeptember 1.)
  40. ↑ „England woe as Owen faces month out”, The Guardian, 2007. szeptember 25. (Hozzáférés: 2007. szeptember 25.) 
  41. ↑ Newcastle 3-2 Everton. BBC Sport, 2007. október 7. (Hozzáférés: 2007. október 27.)
  42. ↑ Michael Owen injury infuriates Sam Allardyce. The Daily Telegraph. [2010. január 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 2.)
  43. ↑ „Owen delays decision”, Sky Sports, 2008. december 22. (Hozzáférés: 2009. június 25.) 
  44. ↑ „Hull 'serious' about bid for Owen”, BBC News, 2009. június 23. (Hozzáférés: 2009. június 25.) 
  45. ↑ „Michael Owen wins damages from Daily Express over 'incredulous allegations'”, The Guardian, 2009. június 3. (Hozzáférés: 2009. június 25.) 
  46. ↑ Michael Owen - An Apology. Daily Express, 2009. május 22. (Hozzáférés: 2009. június 25.)
  47. ↑ „Owen completes switch to Man Utd”, BBC Sport, 2009. július 3. (Hozzáférés: 2009. július 3.) 
  48. ↑ Tom Bellwood: Crossing the divide: Brave stars who pulled on the red of Liverpool and Manchester United. Daily Mail, 2009. július 3. (Hozzáférés: 2009. július 5.)
  49. ↑ Coppack, Nick. „Owen: Injuries aren't an issue”, ManUtd.com, Manchester United, 2009. július 13.. [2009. július 16-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2009. július 13.) 
  50. ↑ „Owen hits winner on Man Utd debut”, BBC Sport, British Broadcasting Corporation, 2009. július 18. (Hozzáférés: 2009. július 18.) 
  51. ↑ Thompson, Gemma. „Malaysia XI 0 United 2”, ManUtd.com, Manchester United, 2009. július 20. (Hozzáférés: 2009. július 20.) 
  52. ↑ Bostock, Adam. „Greentown 2 United 8”, ManUtd.com, Manchester United, 2009. július 26. (Hozzáférés: 2009. július 26.) 
  53. ↑ „Wigan 0-5 Man Utd”, BBC Sport, British Broadcasting Corporation, 2009. augusztus 22. (Hozzáférés: 2009. augusztus 22.) 
  54. ↑ a b „Man Utd 4-3 Man City”, BBC Sport, British Broadcasting Corporation, 2009. szeptember 20. (Hozzáférés: 2009. szeptember 20.) 
  55. ↑ Dickinson, Matt: Michael Owen: I struggle to recall the goal against Manchester City. The Times, 2009. szeptember 30. (Hozzáférés: 2009. szeptember 30.)
  56. ↑ McNulty, Phil. „Man Utd 3-3 CSKA Moscow”, BBC Sport, BBC Sport, 2009. november 3. (Hozzáférés: 2009. november 3.) 
  57. ↑ Ashenden, Mark. „Wolfsburg 1-3 Man Utd”, BBC Sport, BBC Sport, 2009. november 8. (Hozzáférés: 2009. november 8.) 
  58. ↑ „Michael Owen ruled out for rest of season”, BBC Sport, 2010. március 5. (Hozzáférés: 2010. március 6.) 
  59. ↑ Coppack, Nick. „Ireland XI 1 United 7”, ManUtd.com, Manchester United, 2010. augusztus 4. (Hozzáférés: 2010. augusztus 4.) 
  60. ↑ Ashenden, Mark. „Scunthorpe 2–5 Man Utd”, BBC Sport, British Broadcasting Corporation, 2010. szeptember 22. (Hozzáférés: 2010. szeptember 22.) 
  61. ↑ „Bolton 2–2 Man Utd”, BBC Sport, British Broadcasting Corporation, 2010. szeptember 26. (Hozzáférés: 2010. szeptember 26.) 
  62. ↑ Nurse, Howard. „Blackburn 1–1 Man Utd”, BBC News, 2011. május 14. 
  63. ↑ McNulty, Phil. „Man Utd 4–2 Blackpool”, BBC Sport, British Broadcasting Corporation, 2011. május 22. (Hozzáférés: 2011. június 20.) 
  64. ↑ Nurse, Howard. „Michael Owen signs new Manchester United deal”, Daily Telegraph, 2011. június 1. 
  65. ↑ „Leeds 0–3 Man Utd”, BBC Sport, 2011. szeptember 20. (Hozzáférés: 2011. szeptember 21.) 
  66. ↑ Winter, Henry. „Manchester United's derby pain eased as Dimitar Berbatov takes advantage of rare starting chance”, The Telegraph, 2011. október 26. (Hozzáférés: 2011. október 27.) 
  67. ↑ Michael James Owen - Biography. footballdatabase.com. (Hozzáférés: 2007. augusztus 25.)
  68. ↑ 1998 Michael Owen (ENG) (angol nyelven). FIFA. [2009. december 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 28.)
  69. ↑ Michael Owen's Life. biogs.com. (Hozzáférés: 2007. augusztus 25.)
  70. ↑ Morocco 0-1 England. Englandfc.com, 1998. május 27. [2007. augusztus 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. augusztus 25.)
  71. ↑ Romania-England (angol nyelven). planetworldcup.com. (Hozzáférés: 2010. január 28.)
  72. ↑ Sports Personality of the Year - previous winners. BBC. [2012. május 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. november 8.)
  73. ↑ England's World Cup Final Tournament Player Record Performances. englandfootballonline.com. (Hozzáférés: 2007. november 8.)
  74. ↑ Owen named England captain. BBC Sport, 2002. április 16. (Hozzáférés: 2007. november 8.)
  75. ↑ England B 1-2 Belarus. BBC Sport, 2006. május 25. (Hozzáférés: 2007. november 8.)
  76. ↑ Sweden 2-2 England. BBC Sport, 2006. május 20. (Hozzáférés: 2007. augusztus 25.)
  77. ↑ „Owen ruled out for several months”, BBC Sport, 2006. június 21. (Hozzáférés: 2007. május 4.) 
  78. ↑ „Owen may face season on sidelines”, BBC Sport, 2006. augusztus 17. (Hozzáférés: 2007. május 26.) 
  79. ↑ „England B 3-1 Albania”, BBC Sport, 2007. május 26. (Hozzáférés: 2007. május 26.) 
  80. ↑ „Beckham recalled to England squad”, BBC Sport, 2007. május 26. (Hozzáférés: 2007. május 26.) 
  81. ↑ „Sharp Owen set for England return”, BBC Sport, 2007. május 26. (Hozzáférés: 2007. május 26.) 
  82. ↑ „Anglia besétálhat”, focitipp.hu (Hozzáférés: 2010. január 28.) (magyar nyelvű) 
  83. ↑ Sanghera, Mandeep: England 3-0 Israel. BBC Sport, 2007. szeptember 8. (Hozzáférés: 2007. szeptember 9.)
  84. ↑ Lipton, Martin: Owen the key. Daily Mirror, 2007. szeptember 4. [2008. szeptember 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. szeptember 9.)
  85. ↑ Times Online: Times Online | Ray Clemence convinced Michael Owen can revive England career | International Football. Timesonline.co.uk. (Hozzáférés: 2008. november 13.)
  86. ↑ Why Michael Owen should be in Fabio Capello's England squad. Mirror.co.uk. (Hozzáférés: 2008. november 17.)
  87. ↑ Capello offers Owen Hope. Sky Sports. (Hozzáférés: 2008. november 13.)
  88. ↑ Szögre akasztja a stoplist a csodagyerek. sport.hir24.hu. [2013. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 19.)
  89. ↑ Michael Owen honlapja. michaelowen.com. (Hozzáférés: 2013. március 19.)
  90. ↑ Az FA Community Shield, az UEFA-szuperkupa, az Interkontinentális kupa és a FIFA-klubvilágbajnokság meccseit számolva.
  91. ↑ Endlar, Andrew: Michael Owen. StretfordEnd.co.uk. (Hozzáférés: 2009. augusztus 22.)
  92. ↑ „Star Owen switches wedding plans”, BBC News, 2005. május 5. (Hozzáférés: 2007. május 26.) 
  93. ↑ CBBC Newsround | Sport | Michael Owen marries girlfriend. News.bbc.co.uk. (Hozzáférés: 2008. november 13.)
  94. ↑ „Baby joy for Owen”, BBC News, 2003. május 1. (Hozzáférés: 2007. május 26.) 
  95. ↑ Michael A Dad Again, 2007. október 31. [2007. december 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. október 31.)
  96. ↑ One millionaire footballer's new goal: to fly like a Bond villain. The Daily Telegraph, 2006. január 2. [2007. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. július 13.)
  97. ↑ „Star's old home for sale”, BBC News, 2004. január 12. (Hozzáférés: 2007. május 26.) 
  98. ↑ Hamer, Rupert: AT ODDS. Sunday Mirror. (Hozzáférés: 2007. augusztus 15.)
  99. ↑ a b „Owen stars in his own soap”, BBC News, 2004. március 7. (Hozzáférés: 2007. május 26.) 
  100. ↑ Michael Owen fronts PES 08. (Hozzáférés: 2007. október 27.)[halott link]
  101. ↑ SOCCER Michael Owen. michaelowenpics.com. [2007. május 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. október 27.)
  102. ↑ Michael Owen: My town. fifa.com. [2009. február 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 3.)
  103. ↑ Top Five... odd Sports Personality Winners (angol nyelven). metro.co.uk, 2008. december 16. [2012. szeptember 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 28.)
  104. ↑ European Footballer of the Year ("Ballon d'Or"). RSSSF. (Hozzáférés: 2010. január 28.)
  105. ↑ English Top Scorers in the Premiership since 1998/1999 (angol nyelven). thebesteleven.com. (Hozzáférés: 2010. január 28.)

További információk

[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Michael_Owen&oldid=27498818”