Ugrás a tartalomhoz

Francesco Totti

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Francesco Totti
Totti 2018-ban
Totti 2018-ban
Személyes adatok
Teljes névFrancesco Totti[1]
Születési dátum1976szeptember 27. (48 éves)
Születési helyRóma, Olaszország
Állampolgárságolasz
Magasság180[2] cm
Testtömeg82[3] kg
BecenévEl Capitano "Er Pupone"
Posztcsatár
Junior klubok
IdőszakKlub
1983–1984olasz Fortitudo Luditor
1984–1986olasz Smit Trastevere
1986–1989olasz AS Lodigiani
1989–1993olasz AS Roma
Felnőtt klubok1
IdőszakKlubMérk.(Gól)
1992–2017olasz AS Roma619(250)
Válogatottság
1992Olaszország Olaszország U156(3)
1991–1992Olaszország Olaszország U1613(2)
1993–1995Olaszország Olaszország U1814(7)
1995–1997Olaszország Olaszország U218(4)
1997Olaszország Olaszország U234(2)
1998–2006Olaszország Olaszország58(9)
1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák.
A Wikimédia Commons tartalmaz Francesco Totti témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Szerzett érmek
 Olaszország színeiben
Labdarúgás
Világbajnokság
arany
Németország, 2006
U21-es Európa-bajnokság
arany
Spanyolország, 1996
Európa-bajnokság
ezüst
Hollandia, Belgium, 2000
U18-as labdarúgó-Európa-bajnokság
ezüst
Görögország, 1995

Francesco Totti, Ufficiale OMRI[4] (kiejtése: [franˈtʃesko ˈtɔtti];[5][6] Róma, 1976. szeptember 27. –) világbajnok olasz válogatott labdarúgó, aki kizárólag az AS Roma klubjában játszott, elsősorban támadó középpályásként vagy hátravont ékként, valamint olykor klasszikus csatárként és szélsőként is. Az olasz sportmédia a következő becenevekkel illette: Er Bimbo de Oro (Aranyfiú), L’Ottavo Re di Roma (Róma nyolcadik királya), Er Purpone (A nagy baba), Il Capitano (A kapitány) és Il Gladiatore (A gladiátor). Totti a pályán való látásmódjáról, technikájáról és góltermékenységéről ismert kreatív támadójátékos, minden idők egyik legnagyobb olasz játékosának és a Roma valaha volt legnagyobb labdarúgójának tartják.

Teljes pályafutását az AS Roma klubjában töltötte, ahol egy bajnoki címet, két kupát és két szuperkupát nyert. Az olasz bajnokság második legeredményesebb góllövője 250 találatával, és a hatodik legeredményesebb olasz játékos minden sorozatot figyelembe véve 316 góllal.[7] A Roma csapatában a legtöbb gólt szerző labdarúgó és a legtöbbször pályára lépő játékos, egy klubot tekintve a Serie A-ban a legtöbb találat az ő nevéhez fűződik, valamint a legfiatalabb csapatkapitány a bajnokságban. 2014 novemberében az UEFA-bajnokok ligájában a legidősebb gólszerző lett 38 évesen és 59 naposan.

A válogatottal 2006-ban világbajnoki címet nyert, míg a 2000-es Európa bajnokságon döntőt játszott. Mindkét torna álomcsapatába bekerült, továbbá a 2002-es világbajnokságon és a 2004-es Európa-bajnokságon is képviselte hazáját. 2007-ben bejelentette visszavonulását kiújuló fizikai problémái miatt, hogy teljesen a klubjára tudjon koncentrálni.

Rekordmennyiségű, tizenegy díjat kapott az Olasz labdarúgó-szövetségtől: ötször volt Az év olasz labdarúgója, kétszer Az év játékosa a Serie A-ban, kétszer kapta meg Az év Serie A-gólja címet, egyszer Az év Serie A góllövője-, és szintén egyszer Az év fiatal játékosa-díjat. 2007-ben elnyerte az európai aranycipőt, 2010-ben pedig a Golden Foot-díjat. Háromszor választották be A szezon Európai Sportmédia csapatába. 2004-ben bekerült a FIFA 100-ba, melyet Pelé állított össze a FIFA centenáriumi ünnepségének részeként.[8] 2011-ben a Nemzetközi Labdarúgás-történeti és -statisztikai Szövetség (IFFHS) Európa legnépszerűbb labdarúgójának titulálta.[9] 2015-ben a France Football a világ legjobb tíz 36 éven felüli játékosai közé sorolta.[10] 2017-ben visszavonulását követően elnyerte a Játékoskarrier-, és Az UEFA elnökének díját is.

Gyerekkora

[szerkesztés]

Rómában született Lorenzo és Fiorella Totti gyermekeként. Porta Metronia környékén nőtt fel.[11] Fiatalon példaképe az AS Roma csapatkapitánya, Giuseppe Giannini volt[12] és legtöbbször idősebb fiúkkal focizott.[13] Ifjúsági karrierje 8 éves korában kezdődött, mely során a Fortitudo, a SMIT Trastevere és a Lodigiani csapataiban fordult meg. Híre a játékosmegfigyelőkhöz is eljutott, édesanyja elutasította az AC Milan jövedelmező ajánlatát, hogy a szülővárosában tartsa. Bár ifjúsági csapata megállapodott, hogy eladja őt a Laziónak, a Roma utánpótlásedzője, Gildo Giannini meggyőzte szüleit, hogy 1989-ben a Roma utánpótláskeretének tagjává váljon.[11]

Pályafutása

[szerkesztés]

AS Roma

[szerkesztés]

Kezdeti évei (1992–1997)

[szerkesztés]

Az ifjúsági gárdában eltöltött három év után a profik között a Serie A-ban 16 évesen, a Brescia elleni 2–0-ás győzelemmel véget érő bajnokin mutatkozott be, az 1992–1993-as szezonban 1993. március 28-án, miután a mérkőzés folyamán bizalmat szavazott számára a vezetőedző, Vujadin Boškov.[14] A következő idényben Carlo Mazzone menedzselése alatt rendszeresen játszott hátravont ékként,[15] 1994. szeptember 4-én pedig megszerezte első gólját, a Foggia elleni 1–1-es döntetlen során.[13] 1995-re a csapat rendszeres tagjává vált, és a következő három szezonban 16 gólt jegyzett, miközben gólpasszok is fűződtek a nevéhez. Teljesítményét trénere, Mazzone is méltatta.[15][16]

Mazzone 1996-os nyári, illetve Giannini távozását követően több ígéretes idény után kiemelkedőbb teljesítményt vártak tőle; a csapat azonban rossz teljesítményt nyújtott az 1996–1997-es évadban, Totti a kezdőcsapatba kerülésért küzdött az új edző, Carlos Bianchi irányítása alatt. 1997 januárjában kölcsön akarták adni Sampdoriának. A Roma akkori elnöke, Franco Sensi próbálta megakadályozni az átigazolást, mely feszültséghez vezetett a menedzserrel, aki így végleg távozott a klubtól.[13][17] Amikor 1997-ben megkapta a kapitányi karszalagot, már klubszimbólumként néztek fel rá. A menedzser, Zdeněk Zeman egy támadó 4-3-3-as formációt alkalmazott, ahol Francesco balszélsőként szerepelt. Totti 30 gólt lőtt Zeman kétéves munkaideje alatt.

A Roma 10-es számú csapatkapitányaként a bal szélen (1997–1999)

[szerkesztés]

Noha nem hívták meg az 1998-as labdarúgó-világbajnokságra, az 1998–1999-es idényben megválasztották a Serie A év fiatal játékosának.

A bajnoki cím (Scudetto) klasszikus irányítóként (1999–2004)

[szerkesztés]

A 2000–2001-es szezonban bajnoki címet, azaz Scudettót nyert a AS Roma csapatkapitányaként, immár Fabio Capello irányításával.

Átmenet csatárként (2004–2009)

[szerkesztés]

A küzdelmek és visszatérés a jó formába (2009–2011)

[szerkesztés]

Újra klasszikus irányítóként (2011–2012)

[szerkesztés]

A rekordok megdöntése (2012–2013)

[szerkesztés]

Egyedüli csatárként (2013–2015)

[szerkesztés]

Ő lett az AS Roma történetének legeredményesebb góllövője, és a pályára lépési rekordere is, 2014. október 25-én a CSZKA Moszkvának lőtt góljával pedig a UEFA-bajnokok ligája történetének legidősebb góllövője lett.

Az utolsó évek csereként (2015–2017)

[szerkesztés]

2016 május 8-án a Chievo Verona elleni 3-0-ára megnyert mérkőzésen csereként állt be. Ez volt pályafutásának 600. bajnoki találkozója, a liga történetében harmadikként érve el ezzel ezt a mérföldkövet Paolo Maldini (647), és Javier Zanetti (615) után.[18] A 2015-16-os idény után egy évvel meghosszabbította a szerződését.[19] 2016. szeptember 25-én a Torino FC ellen megszerezte 250. Seria A-gólját.[20]

2017 májusában bejelentette, hogy visszavonul.[21]

Válogatott

[szerkesztés]

Fiatal évei

[szerkesztés]

2000-es Európa-bajnokság

[szerkesztés]

2002-es világbajnokság

[szerkesztés]

2004-es Európa-bajnokság

[szerkesztés]

2006-os világbajnokság

[szerkesztés]

Visszavonulása

[szerkesztés]

Visszavonulása után

[szerkesztés]

A labdarúgáson kívül

[szerkesztés]

Magánélete

[szerkesztés]

Jótékonykodásai

[szerkesztés]

Televízió, mozi, nyilvánosság

[szerkesztés]

Pályafutása statisztikái

[szerkesztés]
Klub Szezon Liga Nemzeti Kupa Nemzetközi Egyéb Összesen
Bajnokság Pályára lépések Gólok Pályára lépések Gólok Pályára lépések Gólok Pályára lépések Gólok Pályára lépések Gólok
Roma 1992–1993 Serie A 2 0 0 0 2 0
1993–1994 Serie A 8 0 2 0 10 0
1994–1995 Serie A 21 4 4 3 25 7
1995–1996 Serie A 28 2 1 0 7 2 36 4
1996–1997 Serie A 26 5 1 0 3 0 30 5
1997–1998 Serie A 30 13 6 1 36 14
1998–1999 Serie A 31 12 3 1 8 3 42 16
1999–2000 Serie A 27 7 2 0 5 1 34 8
2000–2001 Serie A 30 13 2 1 3 2 35 16
2001–2002 Serie A 24 8 0 0 11 3 1 1 36 12
2002–2003 Serie A 24 14 5 3 6 3 35 20
2003–2004 Serie A 31 20 0 0 1 0 32 20
2004–2005 Serie A 29 12 7 3 4 0 40 15
2005–2006 Serie A 24 15 2 0 3 2 29 17
2006–2007 Serie A 35 26 5 2 9 4 1 0 50 32
2007–2008 Serie A 25 14 3 3 6 1 1 0 35 18
2008–2009 Serie A 24 13 0 0 7 2 1 0 32 15
2009–2010 Serie A 23 14 2 0 6 11 31 25
2010–2011 Serie A 32 15 0 0 7 2 1 0 40 17
2011–2012 Serie A 27 8 2 0 2 0 31 8
2012–2013 Serie A 34 12 3 0 37 12
2013–2014 Serie A 26 8 3 0 29 8
2014–2015 Serie A 27 8 2 0 7 2 36 10
2015–2016 Serie A 13 5 0 0 2 0 15 5
2016–2017 Serie A 18 2 4 1 6 0 28 3
Karrier összesen 619 250 58 18 103 38 5 1 786 307

Válogatott

[szerkesztés]

Sikerei, díjai

[szerkesztés]

AS Roma

[szerkesztés]

Olasz válogatott

[szerkesztés]

Egyéni díjak, rekordok

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Hivatalos honlapja (angol nyelven). francescototti.com. [2017. június 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 29.)
  • Az ASRoma honlapján (angol nyelven). asroma.com. [2018. július 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 29.)
  • Hegyi Iván: 10-esek, 1. Puskás, Pelé, Maradona, Platini, Zico, Gullit, Zidane, Totti, Ronaldinho, Messi, Neymar; Sprint Kft., Bp., 2018 (Világszámok)
  • Francesco Totti–Paolo Condo: A kapitány; ford. Matolcsi Balázs; Partvonal, Bp., 2019

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. 2006 FIFA World Cup Germany: List of Players: Italy. FIFA, 2014. március 21. [2019. június 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. augusztus 12.)
  2. Francesco Totti (olasz nyelven). Lega Serie A. [2017. július 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. szeptember 6.)
  3. http://www.asroma.com/it/squadra/rosa-e-staff/francesco-totti, 2017. július 17.
  4. Ufficiale Ordine al Merito della Repubblica Italiana (olasz nyelven). Presidenza della Repubblica, 2006. december 12. (Hozzáférés: 2015. szeptember 6.)
  5. Luciano Canepari: Francesco (olasz nyelven). DiPI Online. (Hozzáférés: 2018. október 26.)
  6. Luciano Canepari: Totti (olasz nyelven). DiPI Online. (Hozzáférés: 2018. október 26.)
  7. AS ROMA Totti a caccia del record”, Gazzetta Giallorossa (Hozzáférés: 2015. február 18.) (olasz nyelvű) 
  8. Pele's list of the greatest”, BBC Sport, 2004. március 4. (Hozzáférés: 2011. május 31.) 
  9. The World's Most Popular Footballer Amongst Currently Active Players in 2011”, IFFHS.de (Hozzáférés: 2012. január 25.) 
  10. Le top 10 des meilleurs vieux (francia nyelven). France Football, 2015. május 19. (Hozzáférés: 2019. február 5.)
  11. a b Imparato, Gaetano. „Francesco Totti” (25 April 1998), La Gazzetta dello Sport (Hozzáférés: 2015. június 4.) (olasz nyelvű) 
  12. Imparato, Gaetano. „La Roma ha scelto un nuovo Principe: Totti”, La Gazzetta dello Sport, 1997. július 19. (Hozzáférés: 2015. június 4.) (olasz nyelvű) 
  13. a b c Murray, Andrew. The long read: Francesco Totti – Rome's greatest son who never got the love he deserved (2016. április 1.) 
  14. Totti, 22 anni fa l'esordio in Serie A con la Roma”, Corriere dello Sport, 2015. március 28.. [2016. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2021. augusztus 16.) (olasz nyelvű) 
  15. a b Totti: 'Never imagined being striker'. Football Italia, 2015. december 8. (Hozzáférés: 2016. július 29.)
  16. Coldagelli, Luigi. „Totti, gioiello in cassaforte”, Corriere della Sera, 1995. január 10., 38. oldal (Hozzáférés: 2016. július 25.) (olasz nyelvű) 
  17. Calabresi, Marco. „Roma, buon compleanno Totti. La leggenda continua”, La Gazzetta dello Sport, 2013. szeptember 27. (Hozzáférés: 2016. augusztus 15.) (olasz nyelvű) 
  18. [1]
  19. [2]
  20. Serie A: Totti megszerezte 250. gólját, de a Roma kikapott. nso.hu, 2016. szeptember 25. (Hozzáférés: 2016. szeptember 25.)
  21. Olaszország: Totti hivatalosan bejelentette a visszavonulását (magyar nyelven). Nemzeti Sport. (Hozzáférés: 2017. július 17.)
  22. UEFA: Francesco Totti elnöki díjat kapott. nemzetisport.hu. (Hozzáférés: 2017. június 1.)

Lásd még

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
Előző
Abel Balbo
AS Roma
Csapatkapitány

1998–2017
Következő
Jelenlegi