Ugrás a tartalomhoz

Kolumbiai labdarúgó-válogatott

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kolumbia Kolumbia
Kolumbiai labdarúgó-szövetség
Beceneve(i)Los Cafeteros (A Kávékészítők)
Szövetség neveFederación Colombiana de Futból
KonföderációCONMEBOL (Dél-Amerika)
Szövetségi kapitányARG Néstor Lorenzo
CsapatkapitányDavid Ospina
Legtöbb válogatottságDavid Ospina (121)
Legtöbb válogatott gólRadamel Falcao (35)
StadionEstadio El Campín
FIFA-kódCOL
Hazai
Idegenbeli
Ranglista helyezések
FIFA-rang 12. (2024. nov. 28.)[1]
Legmagasabb
FIFA-rang
3
(2013. július)
Legalacsonyabb
FIFA-rang
54
(2011. június)

Élő-rang 3. (2024. júl. 15.)[2]
Legmagasabb
Élő-rang
5
(1994)
Legalacsonyabb
Élő-rang
93
(1965. augusztus)
Első hivatalos mérkőzés
1938. február 10. Panamaváros, Panama
 Mexikó 3 – 1 Kolumbia 
Legnagyobb győzelem
1993. szeptember 5. Buenos Aires, Argentína
 Argentína 0 – 5 Kolumbia 

2004. június 6. Barranquilla, Kolumbia
 Kolumbia 5 - 0 Uruguay 


2005. június 4. Barranquilla, Kolumbia
 Kolumbia 5 - 0 Peru 
Legnagyobb vereség
1957. március 24. Lima, Peru
 Brazília 9 – 0 Kolumbia 
Nemzetközi szereplések
Labdarúgó-világbajnokság
Részvételek5 (Először: 1962)
Legjobb eredményNegyeddöntő: 2014
Copa América
Részvételek17 (Először: 1945)
Legjobb eredményAranyérmes: 2001
Konföderációs kupa
Részvételek1 (Először: 2003)
Legjobb eredmény4. hely: 2003

Az infobox utoljára frissítve: 2021. november 21.
Szerzett érmek
 Kolumbia színeiben
Labdarúgás
Copa América
arany
Kolumbia, 2001

A kolumbiai labdarúgó-válogatott Kolumbia nemzeti labdarúgócsapata, amelyet a kolumbiai labdarúgó-szövetség (spanyolul: Federación Colombiana de Futból) irányít.

Kolumbia labdarúgó-válogatottja 1930 és 1954 között nem indult világbajnoki selejtezőkön, de ez idő alatt is részt vett egyéb kupasorozatokban. Ilyen volt a Közép-amerikai Kupa, amit 1946-ban, majd 1970-ben is megnyertek. A nemzeti tizenegy csak 1938-ban mutatkozott be, és eleinte sovány sikereket ért el. 1949 és 1957 között egyáltalán nem játszottak nemzetközi mérkőzést. A FIFA 1950-1954 között mint szakadár szervezetet kizárta soraiból. 1965-ben újabb szakadár szövetség alakult, a FIFA-nak közbe kellett avatkoznia, és gyakorlatilag 1971-ig direkt irányítása alá vonta a kolumbiai labdarúgást.

Világbajnokságon először 1962-ben szerepeltek. Az 1990-es években első sikeres korszakukat élték. Sorozatban három világbajnokságra (1990, 1994, 1998) is kijutottak. 2002 és 2010 között nem sikerült részt venniük egyetlen világbajnokságon sem. A 2014-es tornán a negyeddöntőig jutottak.

2001-ben megnyerték a hazai pályán rendezett Copa Américát.

A válogatott története

[szerkesztés]

Korai évek

[szerkesztés]

A kolumbiai válogatott első mérkőzését 1938. február 10-én játszotta Mexikó ellen Panamavárosban. A csapat tagjainak jelentős része a Club Juventud Bogotana (Millonarios) együtteséből került ki. Még ugyanebben az évben részt vettek a bolivári játékokon, ahol a negyedik helyen végeztek. Az argentin Fernando Paternoster volt ekkor a szövetségi kapitány. Az 1938-as világbajnokság selejtezőitől visszaléptek.

Kolumbia egészen 1945-ig nem játszott egyetlen mérkőzést sem. Abban az évben elindultak a Dél-amerikai bajnokságon, ahol az ötödik helyet szerezték meg. 1949-ben sajátos módon bevezették a profizmust, ezért az 1954-es világbajnokság selejtezőiben nem vehettek részt, mert a FIFA kizárta őket. Ezt az időszakot nevezik El Doradonak.[3]

Világbajnoki selejtezőkben 1958-ban indultak először. Uruguay ellen Bogotában 1–1-s döntetlent játszottak, majd a visszavágót Montevideóban Uruguay nyerte 1–0-ra. Hazai pályán Paraguay is megverte őket 3–2-re, majd a visszavágón Asunciónban 3–0-ra kikaptak.

Az 1962-es világbajnokság selejtezőben két meccset játszottak Peru ellen. Az első találkozót 1–0-ra megnyerték, míg a visszavágó 1–1-s döntetlennel ért véget. A világbajnoki nyitómeccsükön 2–1-re kikaptak a korábbi kétszeres világbajnok Uruguay ellen. Ezután következett a Szovjetunió elleni összecsapás, ahol 4–4-s végeredmény született, úgy, hogy a szovjetek már 4-1-re is vezettek. Az utolsó csoportmérkőzésen aztán kiütéses 5–0-s vereséget szenvedtek Jugoszlávia válogatottjától.

Világbajnoki részvétel nélküli időszak

[szerkesztés]
A kolumbiai válogatott 1985-ben

Az 1966-os labdarúgó-világbajnokság selejtezőiben Kolumbia második helyen végzett Chile és Ecuador mögött. Az 1974-es vb-ről rosszabb gólkülönbségük miatt maradtak le Uruguay mögött. Az 1975-ös Copa América döntőjében 2–0-s vereséget szenvedtek Peru ellen. Az 1978-as és az 1982-es világbajnokság selejtezőiben győzelem nélkül csoportjuk utolsó helyén végeztek.

A FIFA 1974-ben határozott arról, hogy az 1986-os világbajnokságot Kolumbia rendezheti meg. Azonban 1982 végén a kolumbiai vezetés bejelentette, hogy nem tudják megrendezni a tornát. A FIFA döntéshelyzetbe került, és Kanadát és az Egyesült Államokat megelőzve Mexikót választották a világbajnokság helyszínéül. A 86-os vb selejtezőiben bejutottak a rájátszásba, de ott összesítésen 4–2 arányban alulmaradtak Paraguayjal szemben.

1990-es évek

[szerkesztés]
A kolumbiai válogatott az 1990-es világbajnokságon

Az 1990-es világbajnokság selejtezőiben Dél-Amerika 3 és fél helyet kapott, ami azt jelentette, hogy három válogatott biztosan részt vesz majd a világbajnokságon, egy pedig pótselejtezőt játszik. A három biztos kijutó közül az egyik Argentína volt, mivel ők voltak a világbajnoki címvédők és nem kellett selejtezőt játszaniuk. A maradék kilenc válogatottat 3 csoportba sorolták, ahonnan a két legjobb csoportgyőztes, nevezetesen Brazília és Uruguay automatikusan résztvevők lettek, Kolumbia pedig interkontinentális selejtezőt játszott az óceániai térség győztesével, aki furcsa mód Izrael volt, megelőzve Ausztráliát és Új-Zélandot. Kolumbia Baranquillában 1–0-ra győzött és a visszavágón már a 0–0-s döntetlen is elég volt számukra, így 1962 után ismét világbajnokságon vehettek részt.

A csoportkörben Bernardo Redín és Carlos Valderrama góljaival 2–0-ra legyőzték az Arab Emírségeket, aztán 1–0-s vereséget szenvedtek Jugoszlávia válogatottjától. Végezetül a zárókörben 1–1-es döntetlent értek el a későbbi világbajnok NSZK ellen, úgy, hogy Freddy Rincón a 93. percben egyenlített.

A legjobb 16 között következett Kamerun. A rendes játékidő 0–0-s eredményt hozott. A hosszabbításban a kolumbiai kapus René Higuita szórakozásának köszönhetően megszerezte a vezetést Kamerun Roger Milla révén, történt ugyanis, hogy a kapus a saját kapujától 32 méterre próbált védőt játszani és rossz helyre passzolta a labdát. A kolumbiaiak végül a 115. percben Redín találatával szépítettek, de ez már kevés volt, így kiestek.

Az 1994-es világbajnokság selejtezőiben Kolumbia veretlenül megnyerte a csoportját. Argentína ellen Buenos Airesben történelmi jelentőségű 5–0-s győzelmet arattak. A világbajnokságon az A csoportba kerültek. Az első mérkőzésükön 3–1-es vereséget szenvedtek Románia ellen. Florin Răducioiu és Gheorghe Hagi találtak be az egyik oldalon, kolumbiai részről Adolfo Valencia volt eredményes. A második mérkőzésen a házigazda amerikai válogatott volt az ellenfél, ami egy tragikus öngólról marad mindmáig emlékezetes. Egy beadásba rakta bele a lábát a kolumbiai védő Andrés Escobar és a saját kapujába továbbította a labdát. Később Earnie Stewart révén újabb gólt szereztek a hazaiak és 2–1-re győztek. Az utolsó mérkőzésén Kolumbia 2–0-ra legyőzte Svájcot, de mindez már kevés volt a továbbjutáshoz. A világbajnokság után sajnos nem múlt el következmények nélkül Escobar öngólja és egy Medellíni szórakozóhelyen meggyilkolták.[4]

Az 1998-as világbajnokságra módosítottak a dél-amerikai zóna (CONMEBOL) selejtezőinek lebonyolításán. Mégpedig azt a határozatot hozták, hogy mind a 10 válogatott oda-vissza játszik egymással. Ez alól kivétel volt Brazília, mivel világbajnoki címvédőként nem kellett selejtezőt játszania. A selejtezők után 4 válogatott kvalifikálta magát a világbajnokságra.

Csakúgy mint 1994-ben ismét összekerült a román és a kolumbiai válogatott. Ezúttal is a románok diadalmaskodtak, igaz nem olyan simán, mint az előző vb-n, de Adrian Ilie góljával 1–0-ra győztek. Második csoportmérkőzésen javítottak a dél-amerikaiak, 1–0-ra győztek Tunézia ellen Léider Preciado góljával. Az utolsó meccsen Anglia volt az ellenfél és bár az angoloknak elég lett volna egy döntetlen Darren Anderton 20. percben szerzett találatával és David Beckham 27 méteres szabadrúgásgóljával 2–0-ra győztek. Kolumbia így 3 ponttal kiesett.

2001-es Copa América

[szerkesztés]

A 2001-es Copa América házigazdája Kolumbia volt. Ez volt az első alkalom, hogy rendezője volt a kupasorozatnak. A torna azonban nem indult zökkenőmentesen. A tervezett kezdés előtt nem sokkal, június 28-án politikai okok miatt elvették a rendezés jogát Kolumbiától, majd június 30-án visszaadták és a tornát 2002-re halasztották. Végül július 5-én úgy döntöttek, hogy az eredeti tervek szerint megrendezik. Július 6-án Kanada, majd július 10-én Argentína is visszalépett, helyettük a CONCACAF-zónából Costa Rica és Honduras beugróként vett részt. Kolumbia mind a három csoportmérkőzését megnyerte. A negyeddöntőben Víctor Aristizábal két illetve Giovanni Hernandez góljával magabiztos 3–0-s kolumbiai siker született Peru ellen. A elődöntőben Honduras ellen öt perc elteltével szereztek vezetést Gerardo Bedoya révén, amit Victor Aristizábal duplázott meg. A döntőben Mexikóval találkoztak és Iván Córdoba góljával 1–0-ra győztek, így Kolumbia első alkalommal nyerte meg a Copa Américát.

2002–2010, sikertelen selejtezők

[szerkesztés]

A 2002-es világbajnokság selejtezőiben Kolumbia csak a 6. helyen végzett, ami azt jelentette, hogy nem jutottak ki a világbajnokságra. A csoportban 27 ponttal végeztek csakúgy, mint az Uruguayiak, de rosszabb gólkülönbségüknek miatt lemaradtak a pótselejtezőt érő pozícióról.

Kolumbia-Anglia barátságos mérkőzés, New Jerseyben, az Egyesült Államokban. (2005. június 1.)

A 2006-os világbajnokság selejtezőinek első négy mérkőzésén a korábbi szövetségi kapitány Francisco Maturana foglalt a kispadon. Azért csak ilyen keveset, mert borzasztó rosszul kezdődtek a selejtezők Kolumbia számára. Hazai vereség Brazíliától, 4–0-s kiütés Bolíviában, ismét fájó hazai vereség Venezuelától és végül csak egy 1–1-es döntetlen az Albiceleste (Argentína) ellen. Ekkor köszönte meg a szövetség Maturananak a munkát és a helyére Reinaldo Ruedát jelölte ki új kapitánynak. Feljavult a válogatott és olykor közönségszórakoztató meccseket is játszott ilyen volt például Az Uruguay és Peru elleni 5–0-s hazai siker. A hajrára még 3 válogatott pályázott a pótselejtezőt érő pozícióra. Uruguay 22, Kolumbia és Chile 21 ponttal álltak a záró kör előtt. A kolumbiaiak abban reménykedtek, hogy sikerül győzniük Asunciónban, a chileiek és az uruk pedig vereséget szenvednek. Bár igaz Kolumbiának sikerült 1–0-ra győzni Paraguayban, mégsem lépett előre a táblázaton, mivel Uruguay legyőzte Argentínát. Így csak úgy, mint 2002-ben ismét a 25 pontos Uruguay mögött végeztek a tabellán 24 ponttal. A 2010-es világbajnokságról szintén lemaradtak, miután csak a hetedik helyen végeztek a selejtezőcsoportban.

A 2011-es Copa Américán csoportjukat megnyerve jutottak be a negyeddöntőbe, ahol hosszabbítás után 2–0-ra kikaptak Perutól. Hernán Darío Gómez nem sokkal később távozott, helyére a korábbi válogatott játékos Leonel Álvarez lett kinevezve szövetségi kapitánynak. A gyenge teljesítmény miatt azonban Álvarezt mindössze három mérkőzés után leváltották. Az új kapitány az argentin José Pékerman lett. Irányításával 16 év után Kolumbia ismét kijutott a világbajnokságra.

2014-es világbajnokság

[szerkesztés]

A Brazíliában rendezett 2014-es világbajnokságra a CONMEBOL-zónából második helyen jutott ki Kolumbia. A csoportkörben Görögországot 3–0-ra, Elefántcsontpartot 2–1-re, Japánt pedig 4–1-re győzte le, így csoportelsőként és hibátlan teljesítménnyel jutott a nyolcaddöntőbe.[5][6][7] A legjobb 16 között Uruguay volt az ellenfél, akit 2-0 arányban kiejtettek.[8] Kolumbia története során először jutott világbajnokságon a negyeddöntőbe, ahol 2–1-re kikaptak a házigazda Brazíliától.[9] Végül a tornán ötödik helyen zárt lett a kolumbiai csapat, ami a legjobb eredménye a világbajnokságok történetében. James Rodríguez 6 góljával a torna legeredményesebb játékosa lett.[10]

Nemzetközi eredmények

[szerkesztés]
Copa América
Konföderációs kupa
  • 4. hely: 1 alkalommal (2003)
CONCACAF-aranykupa
  • Döntős: 1 alkalommal (2000)
  • 3. hely: 1 alkalommal (2005)

Világbajnoki szereplés

[szerkesztés]
Év Eredmény Hely J Gy D V Rg Kg
Uruguay 1930 Nem létezett
Olaszország 1934
Franciaország 1938 Visszalépett
Brazília 1950 Nem indult
Svájc 1954
Svédország 1958 Nem jutott be
Chile 1962 Csoportkör 14. 3 0 1 2 5 11
Anglia 1966 Nem jutott be
Mexikó 1970
NSZK 1974
Argentína 1978
Spanyolország 1982
Mexikó 1986
Olaszország 1990 Nyolcaddöntő 14. 4 1 1 2 4 4
USA 1994 Csoportkör 19. 3 1 0 2 4 5
Franciaország1998 Csoportkör 21. 3 1 0 2 1 3
Dél-KoreaJapán 2002 Nem jutott be
Németország 2006
Dél-Afrika 2010
Brazília 2014 Negyeddöntő 5. 5 4 0 1 12 4
Oroszország 2018 Nyolcaddöntő 9. 4 2 1 1 6 3
Katar 2022 Nem jutott be
Összesen Negyeddöntő 6/20 22 9 3 10 32 30

Konföderációs kupa-szereplés

[szerkesztés]
Év Eredmény Hely M Gy D V Rg Kg
Szaúd-Arábia 1992 Nem jutott be
Szaúd-Arábia 1995
Szaúd-Arábia 1997
Mexikó 1999
Dél-KoreaJapán 2001
Franciaország 2003 Elődöntő 4. 5 2 0 3 5 4
Németország 2005 Nem jutott be
Dél-afrikai Köztársaság 2009
Brazília 2013
Oroszország 2017
Összesen Elődöntő 1/10 5 2 0 3 5 5

Dél-Amerika-bajnoki szereplés

[szerkesztés]
Dél-Amerika bajnokság
Év Eredmény Hely M Gy D V RG KG
Argentína2 1916 Nem vett részt
Uruguay 1917
Brazília 1919
Chile 1920
Argentína 1921
Brazília 1922
Uruguay 1923
Uruguay 1924
Argentína 1925
Chile 1926
Peru 1927
Argentína 1929
Peru 1935
Argentína 1937 Visszalépett
Peru 1939
Chile 1941
Uruguay 1942
Chile 1945 Ötödik hely 5. 6 1 1 4 7 25
Argentína 1946 Visszalépett
Ecuador 1947 Nyolcadik hely 8. 7 0 2 5 2 19
Brazília 1949 8. 7 0 2 5 4 23
Peru 1953 Visszalépett
Chile 1955
Uruguay 1956
Peru 1957 Ötödik hely 5. 6 2 0 4 10 25
Argentína 1959 Visszalépett
Ecuador 1959
Bolívia 1963 hetedik hely 7. 6 0 1 5 10 19
Uruguay 1967 Nem jutott be
Összesen Ötödik hely 5/29 32 3 6 23 33 111

Copa América-szereplés

[szerkesztés]
Copa América
Év Eredmény Hely M Gy D V RG KG
1975 Döntő 2. 9 6 0 3 11 5
1979 Csoportkör 5. 4 2 1 1 5 2
1983 7. 4 1 2 1 5 5
Argentína 1987 Elődöntő 3. 4 3 0 1 8 3
Brazília 1989 Csoportkör 6. 4 1 2 1 5 4
Chile 1991 Elődöntő 4. 7 2 2 3 5 6
Ecuador 1993 Elődöntő 3. 6 3 2 1 6 4
Uruguay 1995 3. 6 3 1 2 7 8
Bolívia 1997 Negyeddöntő 8. 4 1 0 3 6 7
Paraguay 1999 5. 4 3 0 1 8 4
Kolumbia 2001 Győztes 1. 6 6 0 0 11 0
Peru 2004 Elődöntő 4. 6 3 1 2 7 7
Venezuela 2007 Csoportkör 9. 3 1 0 2 3 9
Argentína 2011 Negyeddöntő 6. 4 2 1 1 3 2
Chile 2015 6. 4 1 2 1 1 1
USA 2016 Elődöntő 3. 6 3 1 2 7 6
Brazília 2019 Negyeddöntő 5. 4 3 1 0 4 0
Brazil 2021 Elődöntő 3. 7 2 3 2 7 7
Összesen 1 győzelem 18/18 92 45 21 26 112 82

Mezek a válogatott története során

[szerkesztés]

A kolumbiai labdarúgó-válogatott hagyományos szerelése a kolumbiai zászló színeinek megfelelően sárga mez, kék nadrág és piros sportszár. Volt időszak, amikor a piros volt az első számú mez színe. A váltómez leggyakrabban kék mezből, fehér nadrágból és kék sportszárból áll.

1938
1957–1960
1960–1961
1962–1965
1971–1974
1975–1979
1980–1981
1982–1984
1985
1985–1986
1987
1988–1989
1990
1991
1992
1993–1997
1998–2000
2001–2002
2003–2004
2004–2007
2007–2009
2009–2010
2011
2011–2012
2013
2014
2015
Idegenbeli
1957–1960
1960–1961
1962–1965
1971–1974
1975–1979
1980–1981
1982–1984
1985
1985–1986
1987
1988–1989
1990
1991
1992
1993–1997
1998–2000
2001–2002
2003–2004
2004–2007
2007–2009
2009–2010
2011
2012
2013
2014
2015

Játékosok

[szerkesztés]

Játékoskeret

[szerkesztés]

A 2019-es Copa Américára nevezett 23 fős keret. A pályára lépések és gólok száma a PER Peru elleni 2019. június 9-én mérkőzés után lett frissítve.

Szám Poszt Név Születési dátum / Kor Válogatottság Gólok Klub
1 K David Ospina 1988augusztus 31. (36 éves) 97 0 ITA Napoli
12 K Camilo Vargas 1989március 9. (35 éves) 6 0 COL Deportivo Cali
22 K Álvaro Montero 1995március 29. (29 éves) 1 0 COL Deportes Tolima
2 V Cristián Zapata 1986szeptember 30. (38 éves) 57 2 ITA Milan
3 V Stefan Medina 1992június 14. (32 éves) 14 0 MEX Monterrey
4 V Santiago Arias 1992január 13. (32 éves) 50 0 ESP Atlético de Madrid
6 V William Tesillo 1990február 2. (34 éves) 7 1 MEX León
13 V Yerry Mina 1994szeptember 23. (30 éves) 19 6 ENG Everton
17 V Cristian Borja 1993február 18. (31 éves) 3 0 POR Sporting
21 V Jhon Lucumí 1998június 26. (26 éves) 1 0 BEL Genk
23 V Dávinson Sánchez 1996június 12. (28 éves) 21 0 ENG Tottenham Hotspur
5 KP Wílmar Barrios 1993október 16. (31 éves) 22 0 RUS Zenit
8 KP Edwin Cardona 1992december 8. (32 éves) 35 5 MEX Pachuca
10 KP James Rodríguez 1991július 12. (33 éves) 73 22 GER Bayern Münchenh
11 KP Juan Cuadrado 1988május 26. (36 éves) 81 8 ITA Juventus
15 KP Mateus Uribe 1991március 21. (33 éves) 19 2 MEX América
16 KP Jefferson Lerma 1994október 25. (30 éves) 12 0 ENG Bournemouth
18 KP Gustavo Cuéllar 1992október 14. (32 éves) 6 0 BRA Flamengo
7 CS Duván Zapata 1991április 1. (33 éves) 10 2 ITA Atalanta
9 CS Radamel Falcao Csapatkapitány 1986február 10. (38 éves) 86 34 FRA Monaco
14 CS Luis Díaz 1997január 13. (27 éves) 5 1 COL Junior
19 CS Luis Muriel 1991április 16. (33 éves) 27 3 ITA Fiorentina
20 CS Roger Martínez 1994június 23. (30 éves) 10 2 MEX América

Válogatottsági rekordok

[szerkesztés]

Az adatok 2017. január 15-ei állapotoknak felelnek meg.

  • A még aktív játékosok félkövérrel vannak megjelölve.

Legtöbbször pályára lépett játékosok

[szerkesztés]
Carlos Valderrama a válogatottsági rekorder 111 mérkőzéssel.
# Játékos Időszak Vál. Gól
1 Carlos Valderrama 1985–1998 111 11
2 Mario Yepes 1999–2014 102 6
3 Leonel Álvarez 1985–1997 101 1
4 Freddy Rincón 1990–2001 84 17
5 Luis Carlos Perea 1987–1994 78 2
6 David Ospina 2007– 75 0
7 Carlos Sánchez 2007– 73 0
Iván Córdoba 1997–2010 73 5
Óscar Córdoba 1993–2006 73 0
10 Luis Amaranto Perea 2003–2014 72 0

Legtöbb gólt szerző játékosok

[szerkesztés]
Radamel Falcao 25 góllal a kolumbiai válogatott legeredményesebb játékosa.
# Játékos Időszak Gól Vál. Átlag
1 Radamel Falcao 2007–0000 25 64 0,390
Arnoldo Iguarán 1979–1993 25 68 0,368
3 Faustino Asprilla 1993–2001 20 57 0,351
4 James Rodríguez 2011–0000 17 52 0,327
Freddy Rincón 1990–2001 17 84 0,202
6 Teófilo Gutiérrez 2009–0000 15 48 0,313
Víctor Aristizábal 1993–2003 15 66 0,227
8 Adolfo Valencia 1992–1998 14 37 0,378
9 Iván Valenciano 1991–2000 13 29 0,448
Carlos Bacca 2010–0000 13 38 0,342
Antony de Ávila 1983–1998 13 54 0,241

Ismert játékosok

[szerkesztés]

Szövetségi kapitányok

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The FIFA/Coca-Cola World Ranking. FIFA
  2. World Football Elo Ratings. eloratings.net
  3. Címerek a nagyvilágból – Los Samarios”, valogatott.blog.hu, 2013. augusztus 5. (Hozzáférés: 2017. március 10.) 
  4. Andrés Escobar, a futball hősi halottja”, Index.hu, 2010. június 9. (Hozzáférés: 2017. március 10.) 
  5. Falcao nélkül is három gólig jutott Kolumbia”, Nemzeti Sport, 2014. június 14. (Hozzáférés: 2017. március 10.) 
  6. Elefántcsontpartot is bedarálták a „kávésok””, Nemzeti Sport, 2014. június 19. (Hozzáférés: 2017. március 10.) 
  7. „Hames” Beállt, és varázsolt, csoportelső Kolumbia”, Nemzeti Sport, 2014. június 24. (Hozzáférés: 2017. március 10.) 
  8. James Rodríguez elintézte Uruguayt, Kolumbia a nyolcban”, Nemzeti Sport, 2014. június 28. (Hozzáférés: 2017. március 10.) 
  9. Brazília a négy között, de Neymar hordágyon távozott”, Nemzeti Sport, 2014. július 4. (Hozzáférés: 2017. március 10.) 
  10. Vb 2014: Rodríguez lett a gólkirály - A teljes góllövőlista”, Nemzeti Sport, 2014. július 13. (Hozzáférés: 2017. március 10.) 

További információk

[szerkesztés]