Móricföld
| Móricföld (Măureni) | |||
 | |||
| Római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Történelmi régió | Bánság | ||
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Krassó-Szörény | ||
| Község | Móricföld | ||
| Rang | községközpont | ||
| Irányítószám | 327265 | ||
| SIRUTA-kód | 53256 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 1684 fő (2021. dec. 1.) | ||
| Magyar lakosság | 32[1] | ||
| Népsűrűség | 39,04 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 143 m | ||
| Terület | 43,13 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 45° 24′ 25″, k. h. 21° 30′ 07″45.406944°N 21.501944°EKoordináták: é. sz. 45° 24′ 25″, k. h. 21° 30′ 07″45.406944°N 21.501944°E | |||
 | |||
| Móricföld weboldala | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Móricföld, 1894-ig Moritzfeld (románul: Măureni, 1965-ig Morițfeld, németül: Moritzfeld) falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Boksánbányától 22 km-re nyugat–északnyugatra, 143 méteres tszf-i magasságban fekszik. Síkvidéki sakktáblás település.
Nevének eredete
[szerkesztés]Nevét első, ideiglenes templomának védőszentjéről, Szent Móricról kapta. Későbbi kőtemploma Szent Márton tiszteletére épült. Hivatalos névadással keletkezett mai román nevében a német eredetű, nyelvjárási román maur ('kőműves') szó fedezhető fel.[2]
Története
[szerkesztés]1784 és 1786 között 200 német telepes család alapította. Lotaringiából, Elzászból, Luxemburgból, Baden-Württembergből, Bajorországból és a német nyelvterület más vidékeiről érkeztek. 1820 és 1823 között 123 cseh- és morvaországi német család csatlakozott hozzájuk. A faluban később rajna-frank típusú német nyelvjárást beszéltek.
1805-ben országos vásár tartására kapott jogot. 1828-ban 1366 lakosa volt. 6400 holdas határából 1570 holdat 1846-ban Wirkner Lajos vásárolta meg a kamarától. A birtok 1882-től Sebestyén Gézáé, a századfordulón Justh Józsefé volt. Temes vármegye Dettai járásához tartozott.
Jelentős volt kézműves ipara, 1851-ben iparosai külön egyletbe tömörültek. A 20. század elején sok legény választotta a borbélymesterséget; ekkor a környékbeliek szerint a móricföldiek már borotvával a kezükben jöttek a világra. 1941-ben hatvan kézműves műhely működött benne. 1859-től évente egy második, a 19. század végétől egy harmadik vásárt is tarthatott. Vásárai még az 1920-as években is több napi járóföldről vonzották a kereskedőket és a vásárlókat. Külterületét 1866-ban érte el a vasút. 1875-ben a község emeletes iskolaépületet emelt. Miután ugyanezen évben egy tűzvész 96 házat elemésztett és a következő években állatbetegségek és rossz termés sújtotta, a község nem volt képes tovább fizetni a tanítók bérét. Ezért 1885-ben az iskolát államosították, ettől kezdve magyar tannyelvvel működött. Talpraállásában segített, hogy 1883-ban a br. Lo Presti (Lopresthy) Árpád kivágatta a sosdiai határhoz tartozó erdeinek nagy részét, és az így keletkezett szántóföldeket a moritzfeldiek bérbe vehették.
1893-ban egy magyar nyelvű, állami óvodát is alapítottak benne. 1887-ben a temesvári Magyar Nyelvet Terjesztő Egyesület kezdeményezésére gyermekmenhelyet létesítettek a faluban. Moritz Herzog 1883-ban szikvízgyárat alapított. 1893-ban megalakult az Erste Moritzfelder Bank, 1895-ben a Moritzfelder Sparkassa, 1900-ban gyógyszertára nyílt.[3] Fogadója már a 18. század vége óta működött, ezt 1907-ben Kaspar Fisch vásárolta meg, majd tánc- és olvasóteremmel, tekepályával bővítette. 1892-től egy másik fogadó is működött a településen.
1925 és 1933 között, az első romániai földreform után a felosztott Justh-birtokra 23 román család költözött be, kettő kivételével a Szeben megyei Porcsesdről. 1945-ben 205 sváb lakosát a Szovjetunióba deportálták, közülük 76 személy veszett oda. Ugyanekkor kb. 300 román telepes költözött be a Kvadriláterből és Besszarábiából. 1965 körül újabb telepes falurész jött létre a falu délnyugati peremén. Az újabb beköltözők Máramaros, Beszterce-Naszód, Szilágy megyéből, Moldvából és Olténiából érkeztek.[4] Ezzel párhuzamosan, az 1960-as évek közepétől a móricföldi németek főként Baden-Württembergben és Bajorországban telepedtek le. 1979-ben Donaueschingenben rendezték meg az elszármazottak első falutalálkozóját. 1989-ben megszűnt a faluban a német iskolai tagozat. 1990 és 1992 között elhagyta maradék német lakosságának zöme is, mintegy háromszáz fő.
Lakossága
[szerkesztés]1900-ban 2529 lakosából 2362 volt német, 116 magyar és 31 cseh anyanyelvű; 2480 római katolikus vallású. 65%-uk tudott írni–olvasni, a nem magyar anyanyelvűek 11%-a beszélt magyarul.
2002-ben 1731-en lakták, közülük 1618 román, 66 német és 36 magyar nemzetiségű; 1400 ortodox, 158 pünkösdista és 140 római katolikus vallású.
Látnivalók
[szerkesztés]- A falu római katolikus 1819-ben épült. Oltárképe a béna leányt meggyógyító Szent Mártont ábrázolja. Tornya 1875-ben leégett. Ekkor egy alacsony, tömzsi toronnyal helyettesítették, majd 1927-ben emelték mai tornyát.
- Áll még az 1875-ben épült iskolaépület is.
- Pacha Ágoston emléktábláját a szülőház lebontása után a templomban helyezték el.
Gazdaság
[szerkesztés]A faluban olasz tulajdonú ruhagyár működik.
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született 1870-ben Pacha Ágoston temesvári római katolikus püspök.
- 1848-ban a Justh-kúriában lakott két napig Rózsa Sándor.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ [1]
- ↑ Vasile Ioniță: Glosar toponimic. Caraș-Severin. Reșița, 1972, 49. o.
- ↑ Péter H. Mária: Az erdélyi gyógyszerészet magyar vonatkozásai. Kolozsvár, 2002, 47. o.
- ↑ A resicai ortodox esperesség honlapja[halott link] (románul)
Források
[szerkesztés]- Anton Peter Petri: Heimatbuch der deutschen Gemeinde Moritzfeld im Banat. H. n., 1986
- Lucian Pavel Măgărin: Monografia satului și comunei Măureni. Brașov, 2013 [2]Archiválva 2014. február 22-i dátummal a Wayback Machine-ben PDF
- Wilhelm Kremmer – Ernst Friedrich: Geschichte der Gemeinde Morițfeld 1786–1936. Timișoara: Victoria, s. a. [1936]
- A község honlapja (románul)
- Honlap a faluról (németül)
További információk
[szerkesztés]Krassó-Szörény megye települései  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}