Ruszkabánya
| Ruszkabánya (Rusca Montană) | |
.JPG) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Krassó-Szörény |
| Község | Ruszkabánya |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 327320 |
| SIRUTA-kód | 53737 |
| Népesség | |
| Népesség | 1317 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 18 |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 377 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 34′ 03″, k. h. 22° 27′ 29″45.567410°N 22.458161°EKoordináták: é. sz. 45° 34′ 03″, k. h. 22° 27′ 29″45.567410°N 22.458161°E | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ruszkabánya (románul Rusca Montană, németül Ruskberg) falu Romániában Krassó-Szörény megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Karánsebestől 34 km-re északkeletre található.
Nevének eredete
[szerkesztés]Nevét 1359 m magas hegyéről, a Ruskbergről kapta.
Története
[szerkesztés]A település bányatelepét 1803-ban alapították. 1823-ban Ruszkabányát Hofmann Antal és testvére, Ádám, valamint Maderspach Károly megvásárolta és bányatársulatot alapított. A közeli hegyek érceit termelték ki és dolgozták fel: vasércet, ezüstöt, krómot és ólmot, valamint feketeszenet. A ruszkicai és lunkányi nagyolvasztóból származó nyersvasat Ruszkabányán és Nándorhegyen létesített kavarókemencékben, öntödékben és hengerművekben dolgozták fel. A vasmű gépeinek hajtását a Ruszka és Ruszkica patakok vízenergiája biztosította. A vállalat Lugoson, Mehádián és Karánsebesen öntöttvas hidat is épített és pályázatot adott be a Lánchíd megépítésére is. Az 1848-49-es szabadságharcban Bem tábornok seregét lőszerrel látta el a gyár. A szabadságharc után a termelés hanyatlott, a vasérctelepek kimerültek, a 20. század elején működése megszűnt. Feketeszénbányája ma is működik.
Itt vesszőztette meg nyilvánosan a főtéren Haynau 1849. augusztus 23-án Maderspach Károly feleségét, Buchwald Franciskát, aki a szabadságharc leverése után Bemnek, Kmetynek és másoknak menedéket adott.
A trianoni békeszerződésig Krassó-Szörény vármegye Karánsebesi járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 2601 lakosából 1330 román, 833 német, 237 magyar és 165 szlovák volt.
1992-ben társközségeivel együtt 2622 lakosából 2389 román, 150 német, 43 magyar és 4 cigány volt.
Híres személyek
[szerkesztés]- Itt hunyt el 1849-ben Maderspach Károly kohómérnök, a róla elnevezett, íven függő vonórudas vashíd feltalálója. Maderspach Ferenc honvéd alezredes bátyja, Maderspach Károlyné Buchwald Franciska férje.
- Itt született 1897-ben Pan Péter osztrák-magyar katona, aki 1918-ban a Monte Grappa-i csatában hunyt el. A tiszteletére múzeumot hoztak létre a faluban, köszönhetően a névrokonságának a híres irodalmi figurával. A Monte Grappa hegyen található világháborús emlékműnél a sírja az egyik leglátogatottabb sír.[1][2]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Fiori per Peter Pan, il soldato della Grande Guerra amato dai bambini. www.repubblica.it (Hozzáférés: 2024. augusztus 10.)
- ↑ Peter Pan. primariaruscamontana.ro (Hozzáférés: 2024. augusztus 10.)
Források
[szerkesztés]- Révai nagy lexikona XVI. kötet. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Rt. Budapest, 1924.
További információk
[szerkesztés]- Schiff Júlia: A hegy vonzáskörében
- Szakmári Károly: A Maderspach család feltámadása Ruszkabányán. Nyugati Jelen, 2004.április 26.
- Hoffmann Henrik: Ruszkabánya története 1-3. Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1944. http://public.omikk.bme.hu/mee/fajlok/1944-193-200.pdf[halott link]
Krassó-Szörény megye települései  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}