Ószadova
Ószadova (Sadova Veche) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Bánság |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Krassó-Szörény |
Község | Temesszlatina |
Rang | falu |
Községközpont | Temesszlatina |
Irányítószám | 327363 |
SIRUTA-kód | 54092 |
Népesség | |
Népesség | 290 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 1 |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 14′ 56″, k. h. 22° 17′ 52″45.248889°N 22.297778°EKoordináták: é. sz. 45° 14′ 56″, k. h. 22° 17′ 52″45.248889°N 22.297778°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Ószadova témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Ószadova, 1911-től 1918-ig Ószagyva (románul: Sadova Veche, németül: Altsadowa) falu Romániában, a Bánátban, Krassó-Szörény megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Karánsebestől 21 km-re dél–délkeletre, a Temes bal partján, az E70-es főút mentén fekszik.
Nevének eredete
[szerkesztés]Neve az ősszláv *sadja 'korom' szóból származik és rokon a Zagyva folyó nevével. Patakjáról kapta és annak sötét színére utalt. Első említései: Zadwa (1467), Also-Zadwa (1513), Zadowa (1576). A helységnévrendezés idején nevét a község fellebbezése ellenére változtatták meg.
Története
[szerkesztés]1603-ban a Fiáth család és Bakócziné három-három, Flore Miklós és Gerlistyei György egy-egy porta után adóztak.
Egy rácnak mondott lakója, bizonyos Rovin János saját vallomása szerint 1552-ben született, tehát halálakor, 1724-ben 172 éves lett volna. A krasznahorkai várban őriznek róla egy festményt. A hosszú élet titkaként a bőségesen fogyasztott tejet és a hamu alatt sütött kukoricapogácsát nevezte meg.
1775-ben az Oláh–Illír Határőrezred szlatinai századához sorolták.
1790 után költöztették mai helyére a Szadova-patak mellől, a Paroza-hegy nyugati lejtőjéről.
1833-ban csehországi németek települtek be, de többségük nemsokára Temesőrre és Wolfsbergre költözött tovább. Negyven német család maradt itt véglegesen. Román lakói ekkor áttelepültek Újszadovára.
1873-ban Szörény vármegyéhez csatolták, majd 1880-tól 1926-ig Krassó-Szörény vármegyéhez tartozott.
Népessége
[szerkesztés]- 1900-ban 589 lakosából 542 volt német, 20 román és 15 cigány anyanyelvű; 561 római katolikus és 15 ortodox vallású.
- 2002-ben 301 lakosából 229 volt a román és 70 a német nemzetiségű; 173 ortodox, 97 római katolikus és 25 baptista vallású.