Jász (Románia)

Jász (Iaz)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Bánság
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Krassó-Szörény
Község	Obrézsa
Rang	falu
Községközpont	Obrézsa (Obreja)
Irányítószám	327287
SIRUTA-kód	53407
Népesség
Népesség	819 fő (2021. dec. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	200 m
Terület	km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 27′ 54″, k. h. 22° 14′ 02″45.465087, 22.233839
Sablon • Wikidata • Segítség

Jász egy régi térképen

Jász románul: Iaz, falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.

Fekvése

Karánsebestől északra fekvő település.

Története

Jász nevét 1480-ban említette először oklevél Jaz in districtu de Sebes formában, Mátyás király oklevelében, majd 1485-ben Yaaz in districtu civitatis Karansebes alakban fordult elő.

1597-ben Jaaz, 1785-ben Pesty Frigyes említette Jasch néven, 1828-ban Jász, Jáz, 1888-ban Jáz (Jaas), 1913-ban pedig Jász néven fordult elő.

1480-ban Mátyás király az aradi káptalan által örményesi Fiáth Lászlónak adományozta a sebesi kerületben fekvő Jaz, Mezfalu, Cserenyes és Keregh falvakat adományozta.

1485-ben Jász (Yaaz) falut több más faluval együtt Kinisy Pál temesi főispán Bakoviczay Lászlónak ítélte oda Bizerei Miklós ellenében.

1588-ban Báthory Zsigmond fejedelem levele szerint Jász és Mészfalu Karánsebessel voltak határossak.

1590-ben Pribék László de Jaz, más néven Bánul és rokonsága pereskedett egymással öröklött birtokaikért, mely per hosszan elhúzódott.

A karánsebesi kerület 1603 évi összeírása szerint Jász faluban Pribék János 2, és Pribék Mátyás szintén 2 portáról adózott.

A falu a 18. században kincstári birtok volt, az 1778-as évben pedig az akkor alakult oláh–illír határőrezredhez került. A katonai határőrvidék feloszlása idején az oláhbánsági ezred ohabai századához tartozott.

Az 1858 évi összeiráskor 670 lakost találtak itt, melyek 9 katolikus kivételével, mind görögkeleti vallásúak voltak.

1913-ban 815 lakosából 17 magyar, 794 román volt. Ebből 18 római katolikus, 793 görög keleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Krassó-Szörény vármegye Karánsebesi járásához tartozott.

Források

• Pesty Frigyes: Szörény vármegye (II.98)
• Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.