Almafa (település)

Almafa (Măru)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Bánság
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Krassó-Szörény
Község	Závoly
Rang	falu
Községközpont	Závoly (Zăvoi)
Irányítószám	327438
SIRUTA-kód	54644
Népesség
Népesség	968 fő (2021. dec. 1.)
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 28′ 33″, k. h. 22° 27′ 01″45.475858, 22.450386
Sablon • Wikidata • Segítség

Almafa románul: Măru, falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.

Fekvése

Karánsebestől északkeletre fekvő település.

Története

Almafa nevét 1387-ben említette először oklevél Almafa néven.

1467-ben Almafa in districtu Karansebes, 1601-ben Marul, 1607-ben Almaffaa, 1687-ben Almafa a Török Birodalom, 1769-ben a Határőrvidék része volt. 1808-ban Mörul, Moerul, 1913-ban Almafa néven volt említve.

1387 előtt Mutnoki Bogdán kenéznek és fiainak birtoka volt, akiknek 1387-ben Zsigmond király új adományt adott a temesközi kerületben, a Bisztra folyó mellett fekvő Almafa nevű birtokukra, majd 1406-ban ugyane birtokra kiváltság-levelet is kibocsátott.

1467-ben Mutnoki Zayk László, István Szörényi bán, és testvére Sandrin birtokai közé tartozott a karánsebesi kerületben fekvő Almafa is, melyet Örményesi Lado birtokaival egyesítik, és egymással kölcsönös örökösödést fogadnak.

1507-ben Mutnoki Mihály néhai Szörényi bán özvegye Angaleta és a többi Mutnokiak tiltakoztak, hogy II. Ulászló Pokolfalu (Rüen) és Almafa helységeket eladományozhassák. Ekkor Almafát a karánsebesi kerületben, 1593-ban pedig a karánsebesi kerületben és szörényi bánságban fekvőnek mondták.

1769-ben a kincstár által a zsupaneki román zászlóalj területéhez kapcsolták. A román-bánsági ezred fennállása alatt annak ohabai századához tartozott.

A trianoni békeszerződés előtt Krassó-Szörény vármegye Karánsebesi járásához tartozott.

1910-ben 2043 lakosa közül 152 magyar, 119 német, 1669 román volt. Ebből 243 római katolikus, 30 görögkatolikus, 1708 görög keleti ortodox volt.

Források

Almafa település egy régi térképen.

• Pesty Frigyes: Szörény vármegye (II. 3)
• Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.