Zaguzsén
Zaguzsén (Zăgujeni) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Bánság |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Krassó-Szörény |
Község | Kavarán |
Rang | falu |
Községközpont | Kavarán |
Irányítószám | 327097 |
SIRUTA-kód | 51939 |
Népesség | |
Népesség | 544 fő (2021. dec. 1.) |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 184 m |
Terület | Hiba a kifejezésben: nem várt > operátor km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 28′ 55″, k. h. 22° 09′ 46″45.482036°N 22.162864°EKoordináták: é. sz. 45° 28′ 55″, k. h. 22° 09′ 46″45.482036°N 22.162864°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Zaguzsén románul: Zăgujeni, falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Lugostól délkeletre, a karánsebesi út mellett fekvő település.
Története
[szerkesztés]Zaguzsén nevét 1532-ben említette először oklevél Zegwsen néven. 1559-ben Zagwsen, 1569-ben Zagwsan, 1590-ben Alsó-Zaguseny, 1632-ben Alsó-Zagusen, Zagusan, 1690-1700 között Sagusen, 1717-ben Sakosciani, 1808-ban Zaguzsén, 1888-ban Zaguzseny, 1913-ban Zsaguzsén formában írták.
1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Zaguszén, Krassó vármegyei oláh falu, a Temes mellett, utolsó posta Szakulhoz 1 órányira: 27 katholikus, 534 óhitű lakossal, s anyatemplommal. Földesura a Jakabffy család.”
A trianoni békeszerződés előtt Krassó-Szörény vármegye Temesi járásához tartozott. 1910-ben 584 lakosából 506 román, 43 magyar, 19 német volt. Ebből 520 görög keleti ortodox, 61 római katolikus volt.
Híres emberek
[szerkesztés]- itt született 1897. november 17-én Szabó János, a Széna téri felkelők parancsnoka, az 1956-os forradalom mártírja
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- Pesty Frigyes: Krassó vármegye története. 2. kötet, 2. rész. Budapest: Athenaeum. 1883. 288. o.
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.