Bélajablánc
| Bélajablánc (Iablanița) | |
.JPG) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Krassó-Szörény |
| Község | Bélajablánc |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 327235 |
| Körzethívószám | +40 x55[1] |
| SIRUTA-kód | 53032 |
| Népesség | |
| Népesség | 688 fő (2021. dec. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 240 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 57′ 01″, k. h. 22° 18′ 51″44.950278°N 22.314167°EKoordináták: é. sz. 44° 57′ 01″, k. h. 22° 18′ 51″44.950278°N 22.314167°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bélajablánc (korábban Jablanica, románul Iablanița) falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Orsovától, Mehádiától és Herkulesfürdőtől északnyugatra, Petnek délkeleti szomszédjában fekvő település.
Története
[szerkesztés]Nevét 1402-ben Jabolchina alakban említette először oklevél. Ekkor Jabolchina és Zalyn helységről Csáky Miklós temesi főispán előtt egyezség jött létre, mely szerint mind a két helység a Temeselyi családnak jutott. 1428-1484 között Jabolchyna, Jabelchna, Yabelchna in districtu Myhald, 1439-ben Jablanc, 1500-ban Jablanowo, 1501-ben Jablanicza, 1690-1700 között Jabalnicza, 1808-ban Jablonicza, 1873-ban Jablanica, 1910-ben Bélajabláncz néven írták.
1447-ben Hunyadi János Temeselyi Désnek és Lászlónak új adományt adott a niiháldi kerületben fekvő Yabelchna Temesely, Terregova, Alsó-Hideg, Zalyu, és más részbirtokára. 1484-ben Mátyás király Gerlistyei Jakabnak új adományt ad a halraosi kerületben fekvő Jalsanycza, Rudaria, Prilipecz és más falvakra, a beiktatást az aradi káptalan végezte.
1547-ben Izabella királyné jablaniczai Sebessy Mihályt hűségéért és hadi érdemeiért, Lablanycza és más falvak részbirtokával jutalmazta, melyek előtte Sebessy Mihály birtokai voltak, de tőle hűtlensége miatt a királyné elvette, de Sebessy Mihály később visszaszerezte .
1717-ben a település az orsovai kerülethez tartozott, és 80 házból állt. Az 1769-ben alakult zsupaneki zászlóalj oláh-bánsági zászlóaljá szervezése után 1774-ben Jablaniczát is hozzácsatolták több krajnavidéki faluval együtt, és annak pettniki századához tartozott.
1910-ben 1953 lakosából 1864 román, 46 magyar, 17 német volt. Ebből 1885 görögkeleti ortodox, 43 római katolikus volt.
A trianoni békeszerződés előtt Krassó-Szörény vármegye Orsovai járásához tartozott.
A 2002-es népszámláláskor 935 lakosa közül 918 fő (98,2%) román, 16 (1,7%) cigány etnikumú, 1 fő (0,1%) ismeretlen nemzetiségű volt.
Nevezetességek
[szerkesztés]- 1825-ben épült, Keresztelő Szent János nevét viselő temploma a romániai műemlékek jegyzékében a CS-II-m-B-11122 sorszámon szerepel.[2]
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
- ↑ Lista monumentelor istorice 2010. Monitorul Oficial al României, 670 bis. sz. (2010. október 1.) Hozzáférés: 2017. január 28.
Források
[szerkesztés]- Pesty Frigyes: A Szörényi bánság és Szörény vármegye története. 1–3. kötet. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia. 1877–1878.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
Krassó-Szörény megye települései  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}
