Csuta
Csuta (Ciuta) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Bánság |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Krassó-Szörény |
Község | Obrézsa |
Rang | falu |
Községközpont | Obrézsa |
Irányítószám | 327286 |
SIRUTA-kód | 53390 |
Népesség | |
Népesség | 325 fő (2021. dec. 1.) |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 200 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 28′ 51″, k. h. 22° 13′ 38″45.480952°N 22.227313°EKoordináták: é. sz. 45° 28′ 51″, k. h. 22° 13′ 38″45.480952°N 22.227313°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Csuta románul: Ciuta, falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Karánsebestől északra fekvő település.
Története
[szerkesztés]Csuta nevét 1411-ben Zsigmond király oklevele említette először Chutha in districtu Sebes néven, majd 1440-ben Cuta in districtu Caransebes formában volt említve. 1470 körül Czwta, 1655-ben Czuta, 1808-ban Csutta, 1888-ban és 1913-ban Csuta néven volt említve.
1411-ben a Macskásiak kérelmére Zsigmond király az aradi káptalan által elrendelte Csuta nevű birtokuk határainak bejárásátés kiigazítását. A falu akkor a sebesi kerületben feküdt. Csuta birtokosai voltak ekkor a Macskásiak közül : Macskási Dénes, Iván fia, Koszta és Farkas, Román fiai, András és Mihály, László fiai, és Iván, Mihály fia, valamint még Szilvásy Mihály, Iván fia és testvérei: László és István. 1440-ben I. Ulászló király a Macskásyakat megerősítette itteni birtokaikban. 1470 körül Macskásy Jakab zsidóvári várnagy Macskás, Theus, Tiukova, C z w t a, Zazest, Ruzsinócz és más részbirtokait 300 arany forintért elzálogosította, majd 1478-ban visszaváltotta a csutai és más részbirtokokat Mutnoki Mihály özvegyétől, melyeket Macskásy Zakár özvegye Mutnoki Mihálynak elzálogosított, hogy török fogságba esett leányát kiválthassa.
1671-ben, Amhed bég idején Karánsebeshez hasonlóan Csuta mellett is több fosztogatás történt, amiért az erdélyi fejedelem közbejárását kérték.
1769-ben a falu a zsupaneki oláh zászlóalj ohaba-bisztrai század községeinek egyikét képezte. 1778-ban az oláh-illír határrezredhez került, mely oláhbánsági ezreddé alakult, Csutát az ohabai századba osztották be.
A trianoni békeszerződés előtt Krassó-Szörény vármegye Karánsebesi járásához tartozott. 1910-ben 713 lakosából 705 görög keleti ortodox román volt.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Pesty Frigyes: A Szörényi bánság és Szörény vármegye története. 2. kötet. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia. 1878. 48. o.
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.