Csuta

Csuta (Ciuta)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Bánság
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Krassó-Szörény
Község	Obrézsa
Rang	falu
Községközpont	Obrézsa
Irányítószám	327286
SIRUTA-kód	53390
Népesség
Népesség	325 fő (2021. dec. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	200 m
Terület	km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 28′ 51″, k. h. 22° 13′ 38″45.480952, 22.227313
Sablon • Wikidata • Segítség

Csuta románul: Ciuta, falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.

Fekvése

Karánsebestől északra fekvő település.

Története

Csuta nevét 1411-ben Zsigmond király oklevele említette először Chutha in districtu Sebes néven, majd 1440-ben Cuta in districtu Caransebes formában volt említve. 1470 körül Czwta, 1655-ben Czuta, 1808-ban Csutta, 1888-ban és 1913-ban Csuta néven volt említve.

1411-ben a Macskásiak kérelmére Zsigmond király az aradi káptalan által elrendelte Csuta nevű birtokuk határainak bejárásátés kiigazítását. A falu akkor a sebesi kerületben feküdt. Csuta birtokosai voltak ekkor a Macskásiak közül : Macskási Dénes, Iván fia, Koszta és Farkas, Román fiai, András és Mihály, László fiai, és Iván, Mihály fia, valamint még Szilvásy Mihály, Iván fia és testvérei: László és István. 1440-ben I. Ulászló király a Macskásyakat megerősítette itteni birtokaikban. 1470 körül Macskásy Jakab zsidóvári várnagy Macskás, Theus, Tiukova, C z w t a, Zazest, Ruzsinócz és más részbirtokait 300 arany forintért elzálogosította, majd 1478-ban visszaváltotta a csutai és más részbirtokokat Mutnoki Mihály özvegyétől, melyeket Macskásy Zakár özvegye Mutnoki Mihálynak elzálogosított, hogy török fogságba esett leányát kiválthassa.

1671-ben, Amhed bég idején Karánsebeshez hasonlóan Csuta mellett is több fosztogatás történt, amiért az erdélyi fejedelem közbejárását kérték.

1769-ben a falu a zsupaneki oláh zászlóalj ohaba-bisztrai század községeinek egyikét képezte. 1778-ban az oláh-illír határrezredhez került, mely oláhbánsági ezreddé alakult, Csutát az ohabai századba osztották be.

A trianoni békeszerződés előtt Krassó-Szörény vármegye Karánsebesi járásához tartozott. 1910-ben 713 lakosából 705 görög keleti ortodox román volt.

Források

Csuta egy régi térképen

• Pesty Frigyes: A Szörényi bánság és Szörény vármegye története. 2. kötet. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia. 1878. 48. o.  
• Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.