Ugrás a tartalomhoz

Teregova

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Teregova (Teregova)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióBánság
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeKrassó-Szörény
KözségTeregova
Rangközségközpont
Irányítószám327390
SIRUTA-kód54289
Népesség
Népesség2427 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság1 (2011 okt. 31.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság424 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 08′ 53″, k. h. 22° 16′ 55″45.148060°N 22.281940°EKoordináták: é. sz. 45° 08′ 53″, k. h. 22° 16′ 55″45.148060°N 22.281940°E
SablonWikidataSegítség

Teregova (románul: Teregova), település Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

Karánsebestől délre, az orsovai út jobb oldala közelében fekvő település.

Története

[szerkesztés]

Teregova nevét 1447-ben említette először oklevél Thwreguba in districtu Myhald néven.

1544-ben Thwrygowa, 1548-ban Thwregowa, 1552-ben Trygowa, 1607-ben Terregova, 1808-ban Teregova néven írták.

1552-ben Trygowa Bánffy Mihály birtoka volt, aki itteni birtokrészét Karánsebesi Sebessy Lajosnak és Flora Ioannak zálogosította el.

1553-ban pedig Kornyáti Bekes László Trygowa beli birtokrészét adta zálogba Tövisi Cservicse Jánosnak.

Teregova település vízválasztóra épült, itt a török időkben kulcsfontosságú szerepet betöltő vár is állt.


Az állomástól délre a vízválasztóban található a "Porta orientalis" nevű alagút. Északra, a karánsebesi országútból Ruszkára elágazó mellékúton belül a Temes jobb partjához közel egykor Gaganis castruma állt.

Itt a castrum közelében 1828-ban útépítés közben, napfényre került egy római korból való katonai elbocsátó oklevél (diploma honestae missionis), mely innen a bécsi császári-királyi régiségtárba került.

A katonai elbocsátó diploma Antoninus Pius idejéből való, a Kr. u. 145-161 szept. 27. közt Calpurnius Agricola, T.-i Claudius Julianus konzulok alatt Dacia Malvensis helyőrségében 25 évig szolgált korosztálybeliek elbocsátását tartalmazza.

Nevezetességek

[szerkesztés]
  • Ókori castrum maradványai
  • Alagút (Porta orientalis)

Források

[szerkesztés]

Hivatkozások

[szerkesztés]