Kukkutika

Korai buddhizmus

Szövegek

Gandhárai szövegek Ágamák Páli kánon

Zsinatok

1. zsinat 2. zsinat 3. zsinat 4. zsinat

Iskolák

Első szangha └ Mahászánghika 　├ Ekavjávahárika 　├ Lokottaraváda 　├ Bahusrutíja 　├ Pradzsnaptiváda 　└ Csaitika └ Szthaviraváda 　├ Mahísászaka 　├ Dharmaguptaka 　├ Kásjapíja 　├ Szarvásztiváda 　└ Vibhadzsjaváda 　　└ Théraváda

.

A kukkutika (szanszkrit, kínai: 雞胤部, pinjin: csi-jin pu) vagy golulaka a mahászánghika alá tartozó korai buddhista iskola volt.

Elképzelhető, hogy a kukkutika vagy kukkulika név az egykor Pátaliputrában álló Kukkutráráma kolostor nevéből ered, amely a mahászanghika egy korai központja volt.

Az iskola neve különböző formákban is szerepelt: kukkuṭika, kukkulika, kaukkuṭika, kaurukullaka vagy gokulika. A gokulika jelentése „parázs”, amely arra a tanításra utal, hogy minden feltételes jelenség szükségszerűen szenvedéssel jár.

Tanok

Vaszumitra, szunga uralkodó Szamajabhedoparacsanacsakra című műve szerint az ekavjávahárika, a kukkutika és a lokottaraváda tanításaik tekintetében nem különböztek egymástól. Arról ír, hogy a mahászánghikának ez a három szektája 48 elméleten osztozott, amelyek közül 20 vonatkozott a buddhaság és a bódhiszattva természetfeletti jellemzőire. A Szamajabhedoparacsanacsakra szerint ez a négy csoport szerint a buddhák egyetlen gondolatpillanatban is képesek ismerni az összes dharmát.

Története

A kukkutika szekta valamikor Asóka uralkodása idején vált szét a fő mahászánghhika iskolától. A bahusrutíja és a pradzsnaptiváda valamikor az i. e. 3. században, vagy az i. e. 2. század végén váltak szét a kukkutikából. A kukkutika feltehetően Kelet-India területén maradt, azon belül is Váránaszi környékén volt a legaktívabb.

A 6. századi indiai szerzetes, Paramártha arról számol be, hogy a mahászánghika először három csoportra szakadt, az alapján, ahogy a mahájána tanításokhoz viszonyultak. A kukkutika nem fogadta el a mahájána szútrákat buddha-vacsanaként (Buddha szavai), míg a lokottaravāda és az ekavjávahárika szekta elfogadta. Az 5. század elején a kínai Fa-hszien szerzetes Pátaliputrában szerzett egy mahászánghika-féle vinaját (szerzetesek magaviseletét szabályozó kanonikus mű), amelyet mahájánának titulált.

Táranátha tibeti buddhista tudós szerint ez az iskola teljesen eltűnt a 4. és a 9. század között. Vinitadéva a 8. századi jellemzésében nem említi a kukkutika szektát a kortárs buddhista szekták között. Lehetséges, hogy addigra a kukkutika már teljesen beolvadt a mahájána buddhizmusba.

Kapcsolódó szócikkek

• A buddhizmus iskolái

Források

• ↑ Baruah: Baruah, Bibhuti. Buddhist Sects and Sectarianism (2008) 
• ↑ Sree: Sree Padma Barber, Anthony W.. Buddhism in the Krishna River Valley of Andhra (2008) 
• ↑ Walser: Walser, Joseph title= Nāgārjuna in Context: Mahāyāna Buddhism and Early Indian Culture. {{{title}}} (2005) 
• ↑ Warder: Warder, A.K.. Indian Buddhism (2000)