Kraszna-havas
Változat állapota
Ez a lap egy ellenőrzött változata
|
A Kárpátok és más európai régiók ősbükkösei világörökségi helyszín része |
| Kraszna-havas | |
 | |
| A Kraszna-havas délkeleti bércei Királymező közelében | |
| Besorolás | kistáj[1] |
| Nagytáj | Északkeleti-Kárpátok[1] |
| Középtáj | Gorgánok vidéke[1] |
| Ország | Ukrajna |
| Legmagasabb pont | Rózsa-havas (1564 m) |
| Elhelyezkedése | |
 Kraszna-havas
Pozíció a Kárpátok térképén
| |
 é. sz. 48° 19′ 52″, k. h. 23° 49′ 58″48.33109, 23.8327548.331090°N 23.832750°EKoordináták: é. sz. 48° 19′ 52″, k. h. 23° 49′ 58″48.33109, 23.8327548.331090°N 23.832750°E | |
Kraszna-havas
Pozíció Kárpátalja térképén
| |
 | |
| Térkép | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kraszna-havas témájú médiaállományokat. | |
A Kraszna-havas (ukránul: Полонина Красна) hegység a Kárpátokban, Ukrajna területén. A Nagy-ág és a Tarac völgye között emelkedik. Közigazgatásilag Kárpátalja Técsői járásához tartozik. Legmagasabb pontja a Rózsa-havas (1563 m).
A hegység gerincén jelentős hosszon gázvezeték vezet végig, Németmokra és Égermező között nagyjából északkelet–délnyugati irányban.[2]
Tájbeosztás
[szerkesztés]- A Kárpát–Pannon-térség természeti tájbeosztása szerint az Északkeleti-Kárpátok nagytáj, azon belül a Gorgánok vidéke középtáj részét képező kistáj.[1]
- Az Ukrajnában használt felosztás szerint az Ukrán-Kárpátokhoz (a Kárpátok Ukrajna területére eső részéhez), azon belül a Polonyinák(wd) szerkezeti egységekhez tartozik.[3]
- Az Északkeleti-Kárpátokon belül a külső vonulathoz sorolható. Más felosztás szerint a Külső-Keleti-Kárpátok(wd) része.
- Lehatárolástól függően az Erdős-Kárpátoknak is a része.
Domborzat
[szerkesztés]Flis alkotja.[4] A Kraszna-havas főgerincére csaknem merőlegesen több ág nyúlik délre. Jellemző magassága 1200–1400 m.[3] Legmagasabb pontja a Rózsa-havas (1564 m), további meghatározó csúcsai a Topasz (1548 m), a Mencsely (1501 m), a Hropa (1495 m) és a Kelemen-havas (1492 m).[5][2][4] A terület legnagyobb részét meredek lejtők alkotják.[4]
Vízrajz
[szerkesztés]A Kraszna-havas a Nagy-ág és a Tarac völgye között emelkedik. Keresztülfolyik rajta a Talabor, melyen az 1950-es években létrehozták az Égermezei-víztározót a Talabor–Nagy-ági vízerőmű részeként.[6] A hegységben erednek a Nagy-, Kis-Ugolyka, Odaró, Kvaszovec, Lonka-patak, Krasznisora és más patakok.[4]
Élővilág, természetvédelem
[szerkesztés]Alacsonyabb részein barna erdőtalajon bükkösök és lucfenyves-bükkösök dominálnak. 1200–1400 m magasságban a tőzeges talajon hegyi rétek („polonyinák”) jellemzők, helyenként havasi törpefenyő fordul elő. A magasabb hegytetőkön leegyszerűsödött szubalpi társulások töredékei vannak jelen.[4]
A hegység északi része a Szinevéri Nemzeti Parkhoz(wd) tartozik. Egy másik, jelentős részét lefedi a déli lejtőin elterülő Ugolyka–széleslonkai rezervátum, mely az állami szinten 1968 óta védett, 1992 óta pedig az UNESCO által is jóváhagyott Kárpáti bioszféra-rezervátum(wd) része. Európa legnagyobb területű bükköseiről ismert.[3][7] Az itt található Ugolyka–széleslonkai ősbükkös(wd) 2007 óta, két vele szomszédos kisebb terület (Szinevér–Égermező és Szinevér–Kvaszovec, utóbbi a Szinevéri Nemzeti Park része) 2017 óta A Kárpátok és más európai régiók ősbükkösei világörökségi helyszín része.[8]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d szerk.: Dr. Karátson Dávid: A Kárpát–Pannon-térség tájtagolódása (Hajdú-Moharos József–Hevesi Attila), Magyarország földje, Pannon Enciklopédia. Budapest: KERTEK 2000 Könyvkiadó / Arcanum Adatbázis. ISBN 963-85792-3-4 [1997] (1999)
- ↑ a b Хребет Красна. Львівський клуб активного відпочинку, 2007. szeptember 22. [2009. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. április 11.)
- ↑ a b c Izsák Tibor. Ukrajna természeti földrajza, Rákóczi-füzetek XXVII. (magyar nyelven). Ungvár: II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola. ISBN 978-966-7966-56-0 (2007). Hozzáférés ideje: 2021. április 5.
- ↑ a b c d e Andrij Bajcar(wd): Ландшафти Українських Карпат: Полонина Красна. Andrij Bajcar(wd), 2020. augusztus 16. (Hozzáférés: 2021. április 12.)
- ↑ Dictionary of Carpathian Toponyms (angol nyelven). SummitPost.org, 2021. (Hozzáférés: 2021. április 11.)
- ↑ szerk.: Dr. Karátson Dávid: Hosszanti vonulatok, keresztirányú folyók (Hajdú-Moharos József), Magyarország földje, Pannon Enciklopédia. Budapest: KERTEK 2000 Könyvkiadó / Arcanum Adatbázis. ISBN 963-85792-3-4 [1997] (1999)
- ↑ Protected areas Map & Info (angol nyelven). Carpathian Network of Protected Areas, 2008. [2021. április 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. április 11.)
- ↑ Ancient and Primeval Beech Forests of the Carpathians and Other Regions of Europe (angol nyelven). UNESCO Világörökség, 2021. (Hozzáférés: 2021. április 11.)
További információk
[szerkesztés]- Kraszna-havas I. – Túrasível a Mencsely tömbjén. 121. rész, Hazajáró (magyar)
- Kraszna-havas II. – és a Felső-Tisza vidék koronavárosai. 193. rész, Hazajáró (magyar)
- Kraszna-havas túraleírás
