Borsodi-Mezőség
Borsodi-Mezőség | |
Elhelyezkedés | Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye |
Besorolás | kistáj |
Nagytáj | Alföld |
Középtáj | Észak-alföldi-hordalékkúpsíkság |
Fontosabb települések | Mezőkövesd, Mezőcsát, Mezőkeresztes, Szentistván, Mezőnagymihály, Gelej |
Földrajzi adatok | |
Terület | 289 km² |
Legmagasabb pont | 126 m |
Legalacsonyabb pont | 86 m |
Folyóvizek | Kánya-patak, Ostoros-patak, Kácsi-patak, Csincse-patak, Lator-patak, Tardi-ér, Kis-Csincse, Salamonta-ér, Tiszavalki-főcsatorna, Súlymos-főcsatorna, Rigós |
Állóvizek | Geleji-víztározó |
A Borsodi-Mezőség kistáj az Alföld északi peremvidékén terül el. Területéhez tartozik Ároktő, Borsodivánka, Egerlövő, Emőd, Gelej, Igrici, Mezőcsát, Mezőkeresztes, Mezőnyárád, Mezőkövesd, Mezőnagymihály, Négyes, Szentistván Tiszabábolna, Tiszacsege, Tiszadorogma, Tiszavalk.[1] Közigazgatásilag Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, azon belül pedig a Mezőkövesdi járás területén fekszik.
Vízrajzának meghatározó elemei az Eger–Laskó–Csincse-vízrendszer tagjai. Főbb vízfolyásai: Kánya-patak, Ostoros-patak, Kácsi-patak, Csincse-patak, Nád-ér (Lator-patak), Tardi (Orosz)-ér, Salamonta-ér, Tiszavalki-főcsatorna, Rigós, Súlymos-főcsatorna. Nyugaton az Eger-patak (Rima), keleten a Rigós főcsatorna vízfolyások határolják.
Nyugatról a Hevesi-sík, északról az Egri-Bükkalja és a Miskolci-Bükkalja, délről a Hevesi-ártér és a Borsodi-ártér határolja.
Közlekedésföldrajzi szempontból jelentős a kistáj szempontjából az M3-as autópálya, a 3-as főút, illetve a Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely-vasútvonal.
Természeti értékeinek védelmét a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának hatáskörébe tartozó Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzet látja el.
Források
[szerkesztés]- ↑ Matyóföld térképezettségének vizsgálata. lazarus.elte.hu. (Hozzáférés: 2018. április 7.)