Budaörsi- és Budakeszi-medence
| Budaörsi- és Budakeszi-medence | |
| Elhelyezkedés | Dunazug-hegyvidék |
 | |
A Budaörsi- és Budakeszi-medence a Dunazug-hegyvidék részei.[1]
Budaörsi-medence
[szerkesztés]
A Budaörsi-medence a Budai-hegység déli előterében a Duna völgye felé nyitott mélyedés, ami nyugat-keleti irányban húzódik. Hossza kb. 15 kilométer, szélessége 2-3 kilométer. Tengerszint feletti magassága a nyugati részen 140-160 méter, a keleti részen 120-140 méter. A medence az elmúlt évtizedekben az intenzív szuburbanizáció és iparosodás következtében szinte teljesen beépült.[2]
A medencét délről a Tétényi-fennsík, északról a Csíki-hegyek, a Budaörsi-hegy és a Kakukk-hegy határolják, nyugatról a Biatorbágy és Érd között húzódó Érd-Sóskúti-fennsíknál végződik. Kialakulásában a szerkezeti mozgások, a folyóvíz, a szél és a negyedidőszaki talajfolyások játszottak szerepet. Felszíne hullámos, vizenyős lapályok és alacsony teraszszigetek váltakoznak. A XI. kerület városrészeibe belenyúló keleti részét alacsonyabb hátak, dombok tagolják: Pacsirta-hegy, Péter-hegy, Dobogó. Örsöd nyugati csücskében, a Keserű-ér (Határ-árok) völgyének szikes rétjein régen keserűvíz források fakadtak.[3][4][5]
A terület tájképileg legszebb része az északi lejtő vidéke, ahol a lösz és a harmadidőszaki üledékek fölé a Budaörsi-hegy és a Csíki-hegyek, illetve a hozzá kapcsolódó csupasz dolomitrögök, a Budaörsi-kopárok magasodnak. Az alacsonyabb Naphegy, Tűzkő-hegy és Rupp-hegy már alig válik el a dombok lejtőitől.
A rögöket a medencefelszínnel hosszú lankás lejtős hátak kötik össze, amiken völgyek, vízmosások, szőlők és gyümölcsösök találhatóak. A medence tengelyében a Hosszúréti-patak gyűjti össze a terület vizeit és vezeti le Kőérberek - Rózsavölgyön át Budafok irányába. Albertfalva és Budafok határán torkollik a Dunába.
Budakeszi-medence
[szerkesztés]
A Budakeszi-medence a Budaörsi-hegység nyugati oldalán lévő nagy, katlanszerű süllyedék. Kelet felől a Széchenyi-hegy, a János-hegy, délről és délnyugatról a Csíki-hegyek, a Köszörűkő-hegy, a Biai-hegy, nyugatról a Kis-Kopasz és a Hosszú-hajtás-hegy, északról a Hárs (Hársbokor)-hegy fennsíkja és a Sziklafal határolják.
A felszínét vastag lösz fedi, amiből előbukkannak idősebb kőzetek: dolomit (kaptárkövek), nummuliteszes mészkő, budai márga és oligocén–miocén homokos–kavicsos üledékek. A medence vizeit a Budakeszi-árok vezeti le a budaörsi Hosszúréti-patakba.
A medence északi részén fekszik Budakeszi, déli és délnyugati részét szántóföldek (Nagy-Biai-földek) valamint szőlők és gyümölcsösök fedik.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Marosi S. és Somogyi S. (szerk., 1990): Magyarország kistájainak katasztere I-II. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest, 1023 old.
- ↑ Bán Dávid - A kereskedelem Mekkája: a Budaörsi-medence (Építészfórum, 2022.09.11.)
- ↑ Lorberterv Vízföldtani Tervező Kft. – A Budapest XI. kerületben lévő Hunyadi János és Ferencz József keserűvíz-telepek védőidomának módosítása szakértői tanulmány (kozigazgatas.ujbuda.hu, 2010)
- ↑ Babér - Délbudai keserűvíz Archiválva 2018. december 25-i dátummal a Wayback Machine-ben (KÖRINFO, 2009)
- ↑ Thüringer Barbara, Melegh Noémi Napsugár - A meg nem épült szuperkórház mellett van egy kis budapesti Hortobágy (Telex.hu, 2024.06.04.)
Források
[szerkesztés]- Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 182–184. o. ISBN 963-05-6410-6
- Dr. Pécsi Márton - Budapest természeti földrajza (Akadémiai Kiadó, 1959) ISBN 2399983105337
