Árpád-kilátói-zsomboly

Árpád-kilátói-zsomboly
Az Árpád-kilátói-zsomboly bejárata
Hossz	4,5 m
Mélység	3,5 m
Magasság	0 m
Függőleges kiterjedés	3,5 m
Tengerszint feletti magasság	380 m
Ország	Magyarország
Település	Budapest
Földrajzi táj	Budai-hegység
Típus	korróziós eredetű
Barlangkataszteri szám	4762-27
Elhelyezkedése
Árpád-kilátói-zsomboly Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 32′ 09″, k. h. 18° 59′ 57″47.535747, 18.9992038
A Wikimédia Commons tartalmaz Árpád-kilátói-zsomboly témájú médiaállományokat.

Az Árpád-kilátói-zsomboly a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban lévő Budai Tájvédelmi Körzetben, Budapest II. kerületében található egyik barlang.

Leírás

A Látó-hegy tetejének DK-i oldalán, az Árpád-kilátótól kb. 100 m-re ÉNy-ra, lankás hegytetőn és erdőben nyílik. Az Országos Kéktúra kék sáv jelzésű turistaútjának közelében van a bejárata. Bejárata természetes jellegű, függőleges tengelyirányú, kör alakú és 1,8 m széles. Felső eocén mészkőben jött létre korrózió és karsztvízszint alatti oldódás hatására. Kialakulásában a tektonikának is szerepe volt. A Szépvölgyi Mészkő Formáció felső, repedezett, töredezett, epikarsztos zónájában keletkezett.

Gyakorlatilag egyetlen kör szelvényű függőleges aknából áll. Az aknából kb. 1 m átmérőjű gömbfülke ágazik ki csak. A gömbfülkében figyelhető meg egy jellegtelen, fakó színű, borsóköves kéreg. A részletesen felmért barlang hossza 4,5 m, mélysége 3,5 m, függőleges kiterjedése 3,5 m, vízszintes kiterjedése pedig 4,5 m. Alján általában sok a kommunális hulladék. A barlangjáró alapfelszereléssel és könnyű mászással bejárható barlang megtekintéséhez engedély szükséges.

Előfordul irodalmában Árpád-kilátói-zsomboly (Fleck, Vid 1982), Árpádkilátói-zsomboly (Bertalan 1976), Látóhegyi forráskürtő (Bertalan 1976), Miklós-kürtő (Kraus 1983), ezt a nevet a felfedező Oláh Miklós nevéről kapta, Miklós kürtő (Thuróczy 1964) és Miklóskürtő (Csók 1959) neveken is. 1995-ben volt először Árpád-kilátói-zsombolynak nevezve a barlang az irodalmában (Leél-Őssy 1995).

Kutatástörténet

1958. április 20-án fedezte fel a barlangot Oláh Miklós. A barlang a megtalálásakor 2 m mély, felül 1–1,2 m, alul 2 m átmérőjű volt, majd 4,5 m mélységig tárták fel a Városterv Barlangkutató Csoportjának barlangkutatói. 1959-ben a Városterv Építők Sportköre Barlangkutató Csoportjának tagjai kutatták és kitisztították. Ekkor robbantással is mélyítették. 1962-ben a csoport szintén bontotta, és filmfelvétel készült a munka egy részéről. Az 1964-ben kiadott, Az országos kék-túra útvonala mentén című könyvben le van röviden írva. A leírás szerint kb. 4 m mély. 1969-ben Kiss Attila, Kovács József és Kraus Sándor bontották ki a feltöltődött üreget, és ekkor 4,3 m mélységig jutottak, ahol réteglapok határolták az alját, de egy agyaggal teljesen kitöltött cső vezetett lefelé.

1971-ben a Kinizsi Barlangkutató Csoport bár 1971-re nem szerzett kutatási engedélyt a Látó-hegyen lévő Miklós-kürtő kutatásához, mégis munkát végzett benne, amelynek főleg az volt a célja, hogy egy későbbi nagyobb kutatáshoz megkönnyítse a munkát. Bertalan Károly 1976-ban befejezett kéziratában azt lehet olvasni, hogy az Árpádkilátói-zsomboly másik neve Látóhegyi forráskürtő, és a Budai-hegyekben, a Látó-hegyen, másik nevén Gugger-hegyen, Budapest II. kerületében található. A Látó-hegy csúcsától 140 m-re DK-re, az Árpád-kilátótól kb. 80 m-re, ÉNy-ra található a bejárata. Bejárata átlagosan 2 m keresztmetszetű kútszerű akna. Hossza 2 m, és az eltömődött barlang kb. 4 m mélységig volt kibontva. Valószínűleg hévízkürtő, amely törmelékkel van kitöltve. A kézirat barlangra vonatkozó része egy kézirat alapján lett írva.

1980. február 9-én fel lett mérve kb. 4 m mélységig. 1981 őszén megtalálták az Óbudai Kinizsi Barlangkutató Csoport tagjai egy terepbejáráskor, és addig ismeretlen barlangnak hitték. 3 m mélynek lett leírva. 1982-ben az Óbudai Szeszgyár Kinizsi Sportkör Barlangkutató Csoportjának volt kutatási engedélye a barlang kutatásához. 1982-ben a Rózsadombi Kinizsi Barlangkutató és Hegymászó Sportegyesület megint kitakarította és kibontotta 6 m mélységig, ahol a szálkő összeszűkült.

A sportegyesület 1982. évi jelentésében az olvasható, hogy sok évvel az 1981. évi megtalálás előtt általuk ismeretlen kutatók már bontották. Az 1983. évi MKBT-beszámolóban megjelent, Kraus Sándor által írt zárójelentés szerint az 1960-as évek elején bontották ki a barlangot a Városterv Építők Sportköre Barlangkutató Csoportjának tagjai, és az üreg később többször ki lett tisztítva, de azóta újra feltöltődött szeméttel. Az 1984-ben megjelent, Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a Budai-hegységben lévő barlang Árpád-kilátói-zsomboly néven Látóhegyi forráskürtő névváltozattal. A listához kapcsolódóan látható a Dunazug-hegység barlangjainak földrajzi elhelyezkedését bemutató 1 : 500 000-es méretarányú térképen a barlang földrajzi elhelyezkedése.

Az 1987. évi MKBT központi kutatótábor tájékoztatójában van egy ábra, amelyen megfigyelhető, hogy a budai barlangok közül néhány, pl. az Árpád-kilátói-zsomboly mekkora tszf. magasságban helyezkedik el, illetve ezeknek a barlangoknak mekkora a függőleges kiterjedése. Az 1995. évi Földtani Közlönyben megjelent, Leél-Őssy Szabolcs által írt tanulmányban le van írva a barlang. A publikációban lévő helyszínrajz szemlélteti a barlang földrajzi elhelyezkedését. A leírás szerint a függőleges, 2 m átmérőjű és 4–5 m mély kürtő Szépvölgyi Mészkőben jött létre, valamint alján agyagkitöltés van. 2004. augusztus 30-án Gazda Attila készítette el a barlang nyilvántartólapját.

Irodalom

• Adamkó Péter: Óbudai Kinizsi Barlangkutató Csoport 1981. évi kutatási- és túrajelentése. MKBT-beszámoló, 1981. 132. o.
• Adamkó Péter: Óbudai Kinizsi Barlangkutató Csoport 1981. évi kutatási és túra jelentése. Kézirat. Budapest, 1982. március 1. 2. o. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Bertalan Károly: Magyarország barlangleltára. Kézirat, 1976. A 9. számú cédula. (A kézirat megtalálható a Magyar Állami Földtani Intézetben.)
• Csók Rémó összeáll.: Városterv Építők Sportköre Barlangkutató Csoportja napló 1959. Kézirat. Budapest, 1960. február 3. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.) (Az 1959. január 11-i, január 25-i, február 1-i, február 8-i, február 12-i – egy fényképpel –, augusztus 30-i és november 1-i bejegyzés.)
• Csók Rémó összeáll.: Városterv Építők Sportköre Barlangkutató Csoportja napló 1962. Kézirat. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.) (Az 1962. február 26-i – egy fényképpel –, március 4-i, március 11-i, április 8-i, április 15-i, május 6-i, május 20-i, május 27-i, június 3-i, június 10-i és június 24-i bejegyzés.)
• Fleck Nóra – Vid Ödön: A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulatban 1982. december 31-én nyilvántartott csoportok. Karszt és Barlang, 1982. 2. félév. 129. o.
• Gazda Attila: Barlang nyilvántartólap. Kézirat. 2004. augusztus 30. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest. 1984. 277., 291. o.
• Kraus Sándor: Zárójelentés a 4650 barlangkataszteri egység kutatásáról. MKBT-beszámoló, 1983. 104. o.
• Kraus Sándor: Beszámoló Kraus Sándor 2004. évi tevékenységéről. Kézirat. 263–267. o. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Leél-Őssy Szabolcs: A budai Rózsadomb és környékének különleges barlangjai. Földtani Közlöny, 1995. (125. köt.) 3–4. sz. 365., 407. o.
• Leél-Őssy Szabolcs: A budai Rózsa-domb és környékének különleges barlangjai. Kézirat. 48. o. és egy helyszínrajzon bejelölve a helye (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Sinka Pál: Az Óbudai Szeszgyár Kinizsi Barlangkutató Csoport jelentése az 1971. évi munkájáról. Kézirat. Budapest, 1971. december 8. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Thuróczy Lajos szerk.: Az országos kék-túra útvonala mentén. Budapest, 1964. 72. o.
• Tóth György – Adamkó Péter: Rózsadombi Kinizsi Barlangkutató és Hegymászó Sportegyesület 1982. évi összefoglaló jelentése. Kézirat. Budapest, 1983. január 15. 2. o. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• –: FTSK Barlangkutató Szakosztály 1983. Kézirat. 1. kötet. 29. o. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• –: Tábori tájékoztató. Budapest, 1987. A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat kiadványa. 14. o.

További irodalom

• A Városterv Építők Sportköre Barlangkutató Csoportjának 1959 előtti, 1960. és 1961. évi naplói.

További információk

• Országos Barlangnyilvántartás