Karancs (hegység)
| Karancs | |
 | |
| A Karancs látképe Ragyolcnál | |
| Hely |  Magyarország, Nógrád vármegye Szlovákia, Besztercebányai kerület |
| Hegység | Cserhát, Északi-középhegység |
| Legmagasabb pont | Karancs (725 m) |
| Típus | vulkanikus |
| Terület | 60 km2 |
| Elhelyezkedése | |
 Karancs
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 48° 09′ 27″, k. h. 19° 47′ 21″48.157631°N 19.789250°EKoordináták: é. sz. 48° 09′ 27″, k. h. 19° 47′ 21″48.157631°N 19.789250°E | |
 | |
| Térkép | |
 | |
A Karancs (szlovákul: Mučínska vrchovina, am. Mucsényi-hegység) kisebb hegyvonulat a szlovák-magyar határon. Legmagasabb pontja a Karancs (725,1 m).[1] Néha „palóc Olümposznak” is nevezik.
Kialakulása
[szerkesztés]A hegy miocén korú andezitvulkánok csoportja.
Földrajz
[szerkesztés]Északnyugaton az Ipoly völgye, délen a Dobroda-patak völgye, keleten a Medves–Ajnácskői-hegység határolja. A Medves–Ajnácskői-hegységgel közös kistájként alkotja a Karancs–Medves-vidéket.
Jellemzőek rá a meredek lejtők, a relatív szintkülönbség pár kilométeren belül elérheti az 500 m-t (Karancslapujtő központja 200 m, a tőle 2–2,5 km-re lévő Karancs 725 m).
A sok völggyel szabdalt hegység lába északnyugatra 15 km hosszan elnyúlik.
Éghajlat
[szerkesztés]Éghajlata mérsékelt övi hegyvidéki. Mikroklímája eléggé hűvös: az évi középhőmérséklet 6–7 °C; a környező falvaké közel 9 °C. Télen, ha erős a lehűlés, a völgyekben a hőmérséklet gyakran -20 °C alá süllyed, a csúcsokon az ilyen hideg jóval ritkább.
Az évi csapadékmennyiség általában 650–700 mm között ingadozik; területi és időbeli eloszlása is egyenetlen: késő őszi, téli és kora tavaszi időszakban 250–300 mm csapadék esik, míg ezen kívül eső időszakban 350–400 mm is.
Az uralkodó szélirány ÉNY-i. A napfényes órák száma évi 1900-nál kevesebb. A januári középhőmérséklet -4 °C körül alakul, a júliusi 18 °C körül. A legelső hó általában október–november tájékán esik le, a legutolsó hó március–áprilisban olvad el.
Vízrajz
[szerkesztés]Vízrajzi jelentősége, hogy a hegységben húzódik a Duna és a Tisza vízválasztója. Patakok nem nagyon erednek innen. Kisebb forrásai a Tarján-patakot táplálják.
Élővilág
[szerkesztés]Részletesebben lásd: Karancs-Medves-vidék növényzete.
A Karancs növényföldrajzi értelemben az Északi-középhegységet felölelő Matricum flóravidék Agriense flórajárásának része; a flórajárás átnyúlik a Felvidékre.
A barna medve Magyarország mai területéről az 1850–1860-as években kipusztult; az ezt követő másfél évszázadban csak egy-egy esetben fordult elő. Legkésőbb 2014 elejétől azonban újra állandóvá vált a jelenléte, többek között ezen a területen (Etes, Karancsság és Karancslapujtő környékén) – a következő télen már valószínűleg át is telelt egy példány.[2]
Települések
[szerkesztés]| Magyarországon: | Szlovákiában:
|
Közlekedés
[szerkesztés]Országutak
[szerkesztés]Vasutak
[szerkesztés]Látnivalók
[szerkesztés]- A hegycsúcson áll a 25,6 méter magas Karancs kilátó. A torony a magyar-szlovák határtól néhány méternyire áll. A fák fölött teljes körpanorámában gyönyörködhetünk, tiszta időben még a Tátra csúcsai és a Dunakanyar is látható.
- Érdemes meglátogatni a környékbeli hangulatos falvakat. A Margit-kápolna jeles búcsújáró hely.[3]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Bükki Nemzeti Park Karancs
- ↑ Faragó Zoltán: Vigyázat, medve a kapuk előtt! (magyar nyelven). Origo, 2015. április 23. [2015. április 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 23.)
- ↑ Szent Margit-kápolna, Karancs
