Agriense flórajárás

Az Agriense flórajárás az Északi-középhegységet felölelő Matricum flóravidék középső részének flórajárása. Magyarországi területét három tájegységre osztjuk:

• Mátra,
• Hevesi-dombság;
• Karancs-Medves-vidék – ez a Szlovákiában található Ajnácskői-hegység déli pereme; a flórajárás átnyúlik a Felvidékre.

Földtana, természetföldrajza

A Mátrát és a Karancs-Medves-vidéket zömmel vulkáni kőzetek építik fel: zömmel andezit, de maga a Medves például bazalt, a Mátrában pedig több riolit dagadókúpot is találunk. A Hevesi-dombság zömmel fiatal törmelékes üledékes kőzetekből áll. A hegylábakat sokfelé lösz borítja. A Mátraalja fiatal üledékeiben több riolittufa szintet és egy lignittelepes összletet is elkülönítettek. A lignitet jelenleg is bányásszák, és a Gyöngyösvisontán épült hőerőműben tüzelik el. A Nógrádi-szénmedence bányáit (Salgótarján, Bátonyterenye stb.) már bezárták, de a meddőhányók jelentős mértékben meghatározzák a térség arculatát. A domborzat, a földtani felépítés és a földhasználat erőteljes különbözőségeinek eredményeként a flóravidéken számos növénytársulás telepedett meg.

Mátra

1. A hegység magasabb régióiban (Kékes, Galyatető)

• a montán bükkösök (Aconito-Fagetum) aljnövényzetében:
  • örvös salamonpecsét (Polygonatum verticillatum),
  • fehér acsalapu (Petasites albus).
• a szurdokerdőkben nő a
  • szirti imola (Centaurea mollis),
  • havasi páfrány (Woodsia alpina),
  • szirti páfrány (Woodsia ilvensis),
  • lila csenkesz (Festuca amethystina) – montán flóraelem,

2. Az északi lejtőkön

• a mészkerülő bükkösök aljnövényzetében:
  • fekete áfonya (Vaccinium myrtillus),

3. A déli lejtőkön és az alacsonyabb magaslatokon

• a cseres-tölgyes (Quercetum petraeae-cerridis) az uralkodó növénytársulás. Emellett
• a szilikát sziklagyepeken nő:
  • havasi szirtipáfrány (Woodsia alpina) – havasi flóraelem,
  • havasi iszalag (Clematis alpina) – montán flóraelem,
  • szirti búzavirág (Centaurea mollis) – montán flóraelem,
  • lila csenkesz (Festuca amethystina) – montán flóraelem;
• a szilikát lejtősztyeppeken:
  • sziklai csenkesz (Festuca pseudo-dalmatica),
  • magyar perje (Poa pannonica),
  • ezüstös útifű (Plantago argentea) szubmediterrán flóraelem;
• gyöngyvessző-cserjéseiben:
  • szirti gyöngyvessző (Spiraea media).
• Bokorerdők is vannak. A peremvidék magaslatain (például a Gyöngyös mellett, a Sár-hegyen) az erdős sztyepp jelleg erősödik fel.

További, ezt kiegészítő információk a Mátra leírásánál, a hegység növényzetét ismertető fejezetben olvashatók.

Karancs-Medves-vidék

A tájegység legfontosabb erdőtársulásai:

• szubmontán bükkösök,
• mészkerülő bükkösök,
• törmeléklejtő-erdők:
  • hársas sziklatömberdők,
  • hársas törmeléklejtő-erdők,
• gyertyános-tölgyesek,
• cseres-tölgyesek,
• molyhos tölgyesek,
• sziklai tölgyesek,
• mészkerülő tölgyesek,
• égeresek

Alárendelt jelentőségű erdőtársulások:

• szurdokerdők,

Cserjetársulások:

• sziklai cserjések;
• legelőcserjések.

Gyeptársulások:

• forrásgyepek,
• partmenti nádasok,
• magassásosok,
• nádasok,
• egyéves mocsári társulások,
• patak menti magaskórósok,
• kaszálók,
• legelők,
• lejtősztyeppek,
• nyílt sziklagyepek,
• zárt sziklagyepek,
• sziklabevonat-társulások,

Gyomnövényzet és kultúrnövényzet:

• akácosok,
• tűlevelű erdők,
• vágásnövényzet,
• romterületek növényei,
• szántóterületek növényei,
• gyümölcsösök és szőlők,
• útszéli, taposott gyomnövényzet

Vízi növénytársulások:

• hínárnövényzet

Az utóbbi évtizedekben mind a természetes, mind a mesterséges növénytársulásokban erőteljesen hódít több, a világ különböző részeiről behurcolt özönnövény:

• ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia),
• szíriai selyemkóró (Asclepias syriaca),
• süntök (Echinocystis lobata),
• ártéri japánkeserűfű (Fallopia japonica)
• óriás japánkeserűfű (Fallopia sachaliensis)
• hibrid japánkeserűfű (Fallopia × bohemica)
• bíbor nebáncsvirág (Impatiens glandulifera)
• magas aranyvessző (Solidago gigantea),
• kanadai aranyvessző (Solidago canadensis).

Források

• Az Északi-középhegység flóravidéke Archiválva 2008. május 31-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Növényföldrajz
• Karancs-Medves.lap.hu
• Kiss G. et al. (szerk.): A Karancs–Medves és a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet Nógrád és Gömör határán. Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Eger, 2007.