Ugrás a tartalomhoz

Solti-sík

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Solti-sík
Gémeskút Solt mellett
Gémeskút Solt mellett
Besoroláskistáj
NagytájAlföld
KözéptájDuna menti síkság
Fontosabb településekSolt, Szabadszállás
Térkép
Pozíció Magyarország térképén
Pozíció Magyarország térképén

A Solti-sík (más néven Solti-lapály, illetve Solti-síkság) földrajzi tájegység Magyarországon. A síkság az Alföld, ezen belül a Duna menti síkság középtáj részét képezi.[1]

Határai

[szerkesztés]

Nyugaton a Duna választja el a Közép-Mezőföldtől, északon a Csepeli-síkság, keleten a Kiskunsági-homokhát, délen pedig a Kalocsai-Sárköz határolja.[1]

Domborzata

[szerkesztés]

A Solti-sík a Duna ártéri síkja. Kisebb kiemelkedései a két eróziós tanúhegy, a Solti-halom és a Tétel-halom.[2][3]

Növényvilága

[szerkesztés]

A mezőgazdasági művelés miatt területének már csak 23%-án található természetes vagy féltermészetes növénytakaró. A Duna mentén ártéri ligeterdők és mocsarak, a mentett ártéren láperdő és zárt keményfaliget alkotja a potenciális növényzetet, elszórtan mocsárrétekkel, a keletebbi részeken szikes élőhelyek fordulnak elő, a Turjánvidékre pedig láprétek, láperdők és keményfaligetek jellemzők. A folyószabályozás és a belvíz elleni küzdelem sok helyütt csökkentette a vizes élőhelyek területét, a mocsarak összterülete lecsökkent. A löszsztyepprétek növényzete töredékesen maradt meg.

Összesen 600–800 növényfaj fordul elő a Solti-sík területén, ebből 60–80 védett.[1]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c Magyarország földrajzi kistájainak térképe. MÉTA program – Magyarország növényzeti öröksége. [2014. augusztus 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 11.)
  2. Az Alföld felszínformáinak jellemzése (PDF). [2014. augusztus 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 11.)
  3. Szentpéteri József: A solti Tételhegy története az őskortól napjainkig (PDF). [2013. január 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 11.)