Pieninek
| Pieninek (Pieniny) | |
 | |
| Magasság | 1050 m |
| Hely |  Lengyelország, Szlovákia |
| Hegység | Külső-Északnyugati-Kárpátok, Keleti-Beszkidek |
| Legmagasabb pont | Wysoka (1050 m) |
| Terület | 750 km2 |
| Hosszúság | 30 km |
| Szélesség | 5 km |
| Elhelyezkedése | |
 Pieninek
Pozíció a Kárpátok térképén
| |
 é. sz. 49° 25′, k. h. 20° 24′49.416667°N 20.400000°EKoordináták: é. sz. 49° 25′, k. h. 20° 24′49.416667°N 20.400000°E | |
 | |
| Térkép | |
 | |
| A Pieninek elhelyezkedése az Északnyugati-Kárpátokban | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pieninek témájú médiaállományokat. | |
A Pieninek (lengyelül: Pieniny, szlovákul: Pieniny) mészkőhegység az Északnyugati-Kárpátok külső vonulatában, Lengyelország és Szlovákia területén.[1][2][3]
Földrajz
[szerkesztés]A hegység az Északnyugati-Kárpátokon belül egyes tájbeosztások szerint a Keleti-Beszkidekhez tartozik, de gyakran az Északi-Tátraaljához sorolják.[1][2] Három részre osztható: a Lengyelországban emelkedő Szepesi-Pieninekre (lengyelül: Pieniny Spiskie, szlovákul: Spišské Pieniny) és Középső-Pieninekre (lengyelül: Pieniny Właściwe, szlovákul: Centrálne Pieniny), valamint a két ország területén elhelyezkedő Kis-Pieninekre (lengyelül: Małe Pieniny, szlovákul: Malé Pieniny). Főként mészkő- és dolomitrétegekből épül fel. Hossza 30, szélessége 5 km.[4]
Leghíresebb csúcsa a Korona-hegy (lengyelül: Trzy Korony, 982 m),[5][4] a legmagasabb viszont az 1050 m magas Wysoka (Wysokie Skałki, szlovákul: Vysoké Skalky).
A Dunajec folyó látványos szurdokvölgyben tör át a Pienineken,[5] melyet évmilliók alatt vágott be a sziklákba.[4]
Élővilág
[szerkesztés]A Pieninek növényvilága alkalmazkodott a mészkő alapú talajhoz és a meredek lejtőkhöz. Kis területen is számos növénytársulás található meg.[4] Uralkodó erdőtársulásai a bükk-jegenyefenyő erdők.[6] Különösen értékesek a virágos hegyi tisztások, melyeket évszázadokon át birkalegelőként használtak.[4] Endemikus növényfajai közé tartozik a pienineki pitypang (Taraxacum pieninicum) és a pienineki repcsény.[6]
A hegység állatvilága is gazdag. Előfordul az apolló-lepke, a fecskefarkú lepke és a kardoslepke. Szigorúan védettek a kétéltűek és hüllők, köztük a gőték, a foltos szalamandra és a keresztes vipera. Az emlősök közül legjellemzőbbek a rágcsálók, valamint a denevérek 17 előforduló faja; a madárvilág jellemző képviselője például a hajnalmadár.[6]
Történelem
[szerkesztés]A Dunajec szurdokának szlovákiai partján egy ösvény húzódik végig, mely egy ősi kereskedelmi útvonal volt Lengyelország és Magyarország között.[4]
A csorsztini vár nyújtott menedéket a tatárjárás idején V. Boleszláv lengyel fejedelemnek és feleségének, Árpád-házi Szent Kinga, IV. Béla magyar király lányának.[7][8] A pienineki várat (lengyelül: Zamek Pieniński) 1257 és 1287 között építtette Szent Kinga. Ebben az időszakban, 1280-ban alapították a klarisszák kolostorát is Ószandecben,[9] ahová Szent Kinga férje halála után húgával, a fél évvel korábban megözvegyült Boldog Jolánnal együtt visszavonult, s ahol 1292-ben elhunyt.[8][7]
A 13–14. században erősödött fel a vidék betelepítése, főként a Nedecet bíró Berzeviczy család által behívott német telepesek által. A magasabban fekvő, gyenge talajú, de legeltetésre alkalmas területeket a 14–15. században kelet felől érkező, nomád életmódot folytató lemkók (ruszinok) népesítették be, akik idővel le is telepedtek itt.[9]
Természetvédelem
[szerkesztés]A hegység leglátványosabb, határmenti része a lengyel oldalon a Pienineki Nemzeti Park, szlovák oldalon az azonos nevű Pienineki Nemzeti Park védelme alatt áll.[4]
A Pieninek barlangjainak feltárásában úttörő szerepet játszott Róth Samu.
Turizmus
[szerkesztés]
A Pieninekben 11 gyalogos, 2 kerékpáros és 2 vízi túraútvonal van kijelölve.[6] A gyalogtúra-útvonalak a nagy szintkülönbségek miatt jellemzően nehezek, és csapadékos időben veszélyesek is lehetnek. A lengyel oldalon számos kilátópont néz a Dunajec szurdokvölgyére.
A Dunajec szurdokvölgyét tutajút keretében is meg lehet látogatni; a Kąty és Szczawnica közötti 15 km-es út 2-3 órát vesz igénybe.
.jpg)
A térség kulturális nevezetességei közé tartozik a csorsztini vár, a nedeci vár, a Dunajec duzzasztógátja, valamint Krościenko és Szczwanica gyógyüdülőhelyek.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Hajdú-Moharos József (1994). „Cseh-Morvaország és Szlovákia természeti tájbeosztása”. Földrajzi Értesítő XLIII. évf (1-2. füzet), pp. 141-163.. o. (Hozzáférés: 2014. április 7.)
- ↑ a b Hajdú-Moharos József – Hevesi Attila – Horváth Zsolt: A Kárpát-Pannon térség természeti tájbeosztása (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 7.)
- ↑ Hargitai Henrik (névmutató).szerk.: Karátson Dávid (könyv), Lazányi János (térkép): Magyarország és a Kárpát-medence vidéke (térkép) / Magyarországi nevek magyar-angol névmutatója / Válogatás nagyobb vagy történelmileg jelentősebb földrajzi nevek jelenlegi ill. történelmi magyar és más nyelvű névváltozataiból (melléklet), Pannon Enciklopédia. Magyarország Földje [archivált változat], harmadik kiadás (magyar nyelven), Urbis Könyvkiadó [2002] (2010). Hozzáférés ideje: 2014. március 17. [archiválás ideje: 2014. április 8.]
- ↑ a b c d e f g h Pieniny (magyar nyelven). Lengyelország Nemzeti Idegenforgalmi Honlapja, 2013. (Hozzáférés: 2014. április 14.)
- ↑ a b Pienin-hegység (magyar nyelven). A Pallas nagy lexikona. Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt. / Magyar Elektronikus Könyvtár. (Hozzáférés: 2014. április 14.)
- ↑ a b c d Pieniński Nemzeti Park (magyar nyelven). Lengyelország Nemzeti Idegenforgalmi Honlapja, 2013. (Hozzáférés: 2014. április 14.)
- ↑ a b Árpád-házi Szent Kinga (magyar nyelven). Magyar Kurír, 2012. július 24. (Hozzáférés: 2014. szeptember 6.)
- ↑ a b Diós István: Árpád-házi Boldog Kinga (magyar nyelven). A szentek élete. Szent István Társulat / Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár. [2016. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 6.)
- ↑ a b Man in the Pieniny (angol nyelven). Pienineki Nemzeti Park, 2014. (Hozzáférés: 2014. április 14.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Pieniny című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]- Pienineki Nemzeti Park, Lengyelország (lengyelül és angolul)
- Pienineki Nemzeti Park, Szlovákia (szlovákul)
- Dunajeci tutajosok (lengyelül, angolul, németül, franciául, oroszul, olaszul és magyarul)
