Aninai-hegység

Aninai-hegység
Az Oravica–Anina hegyi vasút egyik alagútja
Hely	Románia. Krassó-Szörény megye
Hegység	Bánsági-hegyvidék, Nyugati-Kárpátok
Legmagasabb pont	Leordi (1160 m)
Terület	770 km2
Hosszúság	40 km
Szélesség	15–20 km
Elhelyezkedése
Aninai-hegység Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 05′, k. h. 21° 51′45.08333333, 21.85

Az Aninai-hegység (románul Munții Aninei) a Bánsági-hegyvidék 40 km hosszú, 15–20 km széles, északkelet-délnyugati irányban húzódó vonulata Romániában, Erdélyben, Krassó-Szörény megyében. Legmagasabb csúcsa az 1160 m tengerszint feletti magasságú Leordi.

Fekvése

Románia délnyugati részén, a Bánsági-hegyvidéken található. Északkeleti szomszédja a Szemenik-hegység, délkeleti az Almás-hegység, délnyugati a Lokva-hegység, nyugatról pedig az Alfölddel, azon belül a Temesköz síkságával érintkezik. Délről és délkeletről a Néra völgye határolja.

Leírása

Az Aninai-hegység a Bánsági-hegyvidék részeként földtanilag és szerkezetileg is a Déli-Kárpátok gyűrthegységének része. A Bánsági-hegyvidék a Déli-Kárpátok nagy részétől eltérően domborzatilag erősen felszabdalt középhegységi jellegű hegység (Géta takarórendszer).

Az Aninai-hegység felépítése földtanilag is változatos. Az erdőkkel borított hegységet mély, több helyen szurdokvölgyeket kialakító vízfolyások (Krassó, Ménes-patak, Néra) tagolják különálló fennsíkokra. A fennsíkokat nagyrészt jura és kréta időszaki mészkövek alkotják.

A hegység felépítésében a karbonátos kőzetek mellett a földtörténeti óidőben (karbon és perm időszakban) keletkezett konglomerátum, homokkő, agyagpala és szenes rétegek vesznek részt.

A domborzat a szerkezethez és a kőzetekhez igazodik. A mai domborzat több helyen geomorfológiai inverzióval alakult ki, ugyanis a jelenlegi fennsíkok korábban mélyedések voltak, a keményebb fedőrétegek alatt kevésbé ellenálló rétegek helyezkedtek el, a fedőréteg lepusztulása után inverziós medencék jöttek létre.

A Ponor-csúcstól (808 m) délre húzódó Krassóalmási-karsztfennsíkon (Podişul Iabalcei) jól fejlett töbrök mélyülnek a felszínbe. A Karas látványos szurdoka a töbrökkel tagolt felszínbe mélyül, a felszín alatt pedig nagy méretű barlangrendszerek (pl. Comarnic-barlang) húzódnak.

Az Aninai-hegység területe 770 négyzetkilométer, ebből 600 négyzetkilométer mészkő. Ez a legnagyobb karsztos vidék Romániában a Bihar-hegység (Erdélyi-szigethegység) után. Több mint 1200 barlangot találtak a hegységben.

A hegység fő folyói a Berzava (Bârzava), a Krassó (Caraș) és Néra (Nera).

A Berzava a Szemenik-hegységben ered és áthalad a Aninai-hegység északi részén. Fő mellékfolyói a Văliug, Crainic, Raul Alb, Secu, Valea Mare és a Doman.

A Krassó az Aninai-hegységben ered (Izvoarele Carasului). Fő mellékfolyói a Lisava, Jitin, Gârliştea, Buhui és Lupac.

A Néra az Aninai-hegység déli részén folyik keresztül. A fő mellékfolyói: Valea és Rea.

A karsztvidék fokozottan védett. Az Aninai-hegységben számos természetvédelmi terület található, lásd: Néra-szurdok – Beusnica Nemzeti Park és Szemenik-Krassói-szurdok Nemzeti Park.

Barlangok

A hegységben található több mint 1200 barlangot dokumentáltak a barlangászok, melyek közül néhány barlang látogatható, mások nem hozzáférhetők a turisták számára.

A barlangok közül a legismertebbek:

• Peştera Liliecilor – a Krassó-szurdokban található.
• Peştera Comarnic (Comanic barlang) – a barlang hossza 6 kilométer, Bánság leghosszabb barlangja.
• Peştera de Zeteváralja (Zeteváraljai barlang)
• Peştera Popovat (Popovat barlang) – hossza 1121 méter
• Peştera Tolosu (Tolosu barlang)
• Grota Buhui (Buhui barlang)

Szurdokok

Néra-szurdok

• Krassó-szurdok (19 km)
• Néra-szurdok (18 km)
• Minişului (14 km)
• Gârliştei (9 km)
• Buhui (8 km)

Tavak és vízesések

Beusnita-vízesés

• Lacul Dracului - egy tavasbarlang, amelyet a föld alatt a Néra táplál.
• Ochiul Beiului - egy földalatti tó, amelynek területe 284 négyzetméter, és a mélysége 3,6 méter.
• Beusnita-vízesés - eléri az öt méteres magasságot is, egyedülálló Romániában.
• Buhui-tó - az egyetlen mészkő víztározó Romániában, 1908-1909-ben épült.
• Mărghitaş-tó - az első víztározó volt Romániában, amely 1940-ben épült, turizmus céljából.

Flóra és fauna

A vegetációt főleg vegyes erdők képezik. A bükk, luc, és fenyők dominálnak, de tölgyek, gyertyán, juhar, szilfák is megtalálhatók itt.

Az Aninai-hegységben számos állat, mint a farkas, vaddisznó, róka, őz, nyúl, mókus, de szalamandra, vidra vagy pisztráng is él a hegyi patakokban. Egyes barlangokban kihalt állatok fosszilis maradványait is megtalálták, mint például a barlangi medve, vagy barlangi hiéna.

Gazdaság

Az Aninai-hegységben a fafeldolgozásnak, állattenyésztésnek és a mezőgazdaságnak és főleg a bányászatnak volt gazdasági jelentősége, híres volt Resicabánya acélipara is.

Turizmus egyre inkább egy új iparág. Ennek érdekében fejlesztették az infrastruktúrát, korszerű utak és létesítmények jöttek létre.

Itt halad a Stájerlakanina–Oravicabánya-vasútvonal (Oravica–Anina hegyi vasút).

Nevezetességek

• Krassó-szurdoka
• Krassó forrása
• Néra forrása
• Garlistei szurdoka
• Bohui
• Comarnic-barlang
• Popovat-barlang
• Bohui-barlang

Források

• A Bánság történeti földrajza (1718–1918) PDF
• Anina-hegység PDF

További információk

• Turistatérképek: északi rész és déli rész (románul)