Kesnyő
| Kesnyő (Kšinná) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Trencséni | ||
| Járás | Báni | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1352 | ||
| Polgármester | Miroslav Tuchyňa | ||
| Irányítószám | 956 43 | ||
| Körzethívószám | 038 | ||
| Forgalmi rendszám | BN | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 486 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 12 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 357 m | ||
| Terület | 41,24 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 48′ 30″, k. h. 18° 21′ 00″48.808333°N 18.350000°EKoordináták: é. sz. 48° 48′ 30″, k. h. 18° 21′ 00″48.808333°N 18.350000°E | |||
| Kesnyő weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kesnyő témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Kesnyő (szlovákul Kšinná) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Bántól 14 km-re északkeletre, a Radisa-patak partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A mai község területén a kőkorszakban a lengyeli kultúra települése állt. A korai bronzkorban a lausitzi kultúra népe élt itt, melynek temetőjét is megtalálták. A falu területén már a 8. században szláv erődítmény állt, a 13. században ennek közepén vélhetően a gróf Cseszneky család román stílusban épült templomot emeltetett.
A mai települést 1352-ben „villa Xinna” néven említik először. 1382-ben „Kessyna”, 1485-ben „Ksyna”, 1598-ban „Ksynna” alakban említik. A zayugróci uradalomhoz tartozott. 1598-ban 39 háza volt. 1720-ban 2 malom és 20 adózó porta állt a településen. 1784-ben 81 házában 133 család és 716 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KSINNA. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura G. Kollonics Uraság, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Zay Ugrócznak szomszédságában, és annak filiája, határja ishozzá hasonlító.”[2]
1828-ban 71 háza és 841 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal, favágással, juhtenyésztéssel foglalkoztak. A 19. században két szeszfőzde is üzemelt a községben.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Ksina, Trencsén, most A. Nyitra v. tót falu, Nyitra vmegye szélén: 29 kath., 743 evang., 8 zsidó lak., kath. fil., evang. anyatemplommal. Nagy és szép erdővel bir; legelője a hegyeken elég. Ugróczi urad. tartozik. Ut. post. Nyitra-Zsámbokrét.”[3]
A trianoni diktátumig Trencsén vármegye Báni járásához tartozott.
1944-ben területén élénk partizántevékenység folyt. 1944 november 21-én a német Edelweis egység 18 zsidó származású lakost hurcolt el innen. 1945 januárjában egy SS-kommandó ütött rajta a falun.
Népessége
[szerkesztés]1880-ban 899 lakosa volt. Bánzaboson 371 szlovák anyanyelvű élt.
1910-ben 1281-en lakták, ebből 1265 szlovák, 13 német és 3 magyar anyanyelvű volt.
1930-ban 1342 lakosából 1341 csehszlovák és 1 német volt.
1970-ben 923 lakosából 922 szlovák és 1 ismeretlen nemzetiségű volt. Bánzaboson 298 szlovák élt.
2001-ben 550-en lakták, ebből 547 szlovák és 1 magyar volt.
2011-ben 504 lakosából 490 szlovák volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]-
Szent Kozma és Damján templom -
-
-
freskó -
templombelső -
Evangélikus templom -
-
-
- Római katolikus temploma a 13. század közepén épült román stílusban. Harangtornya a 19. század elején épült. Szószéke román, keresztelőmedencéje gótikus stílusú.
- Evangélikus temploma 1814-ben épült.
- Bukovina népi együttes.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. február 2.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. február 2.)
További információk
[szerkesztés]A Báni járás települései | ||
|---|---|---|
Bán (Bánovce nad Bebravou) | ||
|  | |
