Ugrás a tartalomhoz

Nyírtelek

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Ferenctanya szócikkből átirányítva)
Nyírtelek
Honvédelmi Emlékpark, Nyírtelek
Honvédelmi Emlékpark, Nyírtelek
Nyírtelek címere
Nyírtelek címere		 Nyírtelek zászlaja
Nyírtelek zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásNyíregyházi
Jogállásváros
PolgármesterSzekeres József (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám4461
Körzethívószám42
Népesség
Teljes népesség6455 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség96,22 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület67,92 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 00′ 34″, k. h. 21° 37′ 56″48.009444°N 21.632222°EKoordináták: é. sz. 48° 00′ 34″, k. h. 21° 37′ 56″48.009444°N 21.632222°E
Nyírtelek (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Nyírtelek
Nyírtelek
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Nyírtelek weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírtelek témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nyírtelek város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nyíregyházi járásban. Több néven is szerepelt a történelem folyamán.

Fekvése

[szerkesztés]

A megyeszékhely vonzáskörzetében helyezkedik el, attól északnyugatra, a Nyugati-, vagy Löszös-Nyírség kistáj részeként.

A szomszédos települések: észak felől Buj, északkelet felől Kótaj, kelet, délkelet és dél felől Nyíregyháza [keletről Nyírszőlős, délkeletről Felsőpázsit, délről pedig Vajdabokor városrészek], délnyugat felől Nagycserkesz, nyugat felől Tiszaeszlár, északnyugat felől Tiszanagyfalu, észak-északnyugat felől pedig Gávavencsellő.

Megközelítése

[szerkesztés]

Közúton a legfontosabb megközelítési útvonala a 38-as főút, mely átszeli a település központját; délkeleti határszéle közelében ér véget a 38-asba betorkollva a 338-as főút, mely szintén a térség fontos elérési útvonalai közé tartozik. Nagycserkesszel a 3636-os út köti össze.

Külterületeit, különálló településrészeit több más, alsóbbrendű út is érinti, ilyen a 3635-ös út, mely a nyugati határai között halad el, érintve Belegrád, Görögszállás és Varjúlapos nevű településrészeit is, vagy a 3813-as út, mely kelet felől érinti a kisváros (jobbára lakatlan) határrészeit. Szekeresbokor közúti elérését a 36 121-es, Ferenctanyáét a 36 127-es, Dankóbokorét a 36 132-es, Gyulatanyáét a 38 132-es, Sóskútét pedig a 38 146-os számú mellékút biztosítja.

Története

[szerkesztés]

1213-ban említik először („villa Kiral”), az Árpád- és Anjou-korban Királytelke („Kiralteluke, Kyraltheleke”) néven önálló falu, 1427-ben már Nagyeszlárhoz tartozó puszta.

Később évszázadokra Nyíregyháza határába olvadt. 1945-ben először a Dózsatanya nevet kapta,[3] majd 1952 januárjában átalakult önálló községgé ideiglenesen Sörekút néven, amit még abban az évben megváltoztattak a ma is érvényes elnevezésére.

Egy városrésze Ferenctanya, ami Nyírtelektől nyugatra kb. 4 km-re fekszik.

Egykor az Ecsedi uradalomhoz tartozott. Birtokosai voltak a Báthoryak, Rákócziak és a Károlyiak, a 20. század elején pedig a gróf Dessewffyek.

A 19. század elején puszta, 467 lakossal. 1971-től nagyközség, 2005. július 1-jétől város.

Királytelki csata

[szerkesztés]

Az 1944. októberében vívott hortobágyi páncéloscsatával összefüggésben 1944. október 27-én a debreceni 16. felderítő osztály katonái támadást indítottak a Királytelek-Alsósóskút térségében beásott szovjet erők ellen és tíz magyar halottat követelő kemény küzdelem után visszaszorították őket. Ezzel hozzájárultak Nyíregyháza ideiglenes visszafoglalásához és megakadályozták 150 000 magyar és német katona bekerítését.

A csatáról és a tíz hősi halottról 1984 októberében, a 40. évfordulón emlékeztek meg hivatalosan először, azóta emléktábla őrzi nevüket.[4]

Nyírtelek és a honvédség

[szerkesztés]

A második világháború után is összefonódott a település története a magyar honvédségével. 1963 és 1991 között itt tevékenykedett a Magyar Néphadsereg 107. Önálló Szállító Osztálya, illetve elődszervezetei. 1982-től légvédelmi rakétákat is tároltak itt.

Itt volt az MN EJÜ (Elektrotechnikai Javító Üzem) is, ami különböző rendeltetésű rakéták (légvédelmi, páncéltörő, repesz) és radarrendszerek, valamint a hozzájuk tartozó gépjárművek és egyéb technikai eszközök karbantartásával és javításával foglalkozott. Ez a hadiipari vállalat 1991 óta a HM Arzenál Elektromechanikai Zrt. néven működik. Ez a cég foglalkozik többek között – az egyesült államokbeli Raytheon Missile Systems vállalattal együttműködve – a JAS 39 Gripen vadászgépek rakétafegyverzetének karbantartásával, itt fejlesztették ki a Gepárd M4 félautomata mesterlövész-puskát, valamint korszerű biztonságtechnikai rendszereket.[5]

A katonai és hadiipari létesítmények jelentős hatással voltak és vannak a település és környéke fejlődésére, foglalkoztatási viszonyaira. 2011-ben a királytelki csata emlékének és a honvédségi kapcsolatoknak az ápolása jegyében a város önkormányzata Honvédelmi Emlékparkot létesített. Itt állítottak ki egy Vega-M és egy 2K11 Krug típusú légvédelmi rakétát.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Ratkos Mihály (független)[6]
  • 1994–1998: Ratkos Mihály (független)[7]
  • 1998–2002: Ratkos Mihály (független)[8]
  • 2002–2006: Magyar László (MSZP)[9]
  • 2006–2010: Magyar László (MSZP)[10]
  • 2011–2014: Magyar László (MSZP)[11]
  • 2014–2019: Szekeres József (Fidesz-KDNP)[12]
  • 2019–2024: Szekeres József (Fidesz-KDNP)[13]
  • 2024– : Szekeres József (Fidesz-KDNP)[1]

A településen a 2010. október 3-án megtartott önkormányzati választás után, a polgármester-választás tekintetében nem lehetett eredményt hirdetni, az első helyen kialakult szavazategyenlőség miatt. Aznap az 5728 szavazásra jogosult lakos közül 2453 fő adott le szavazatot, melyek közül 43 érvénytelen volt, a 2410 érvényes szavazat közül pedig 1036-1036 esett a hivatalban lévő szocialista polgármesterre, Magyar Lászlóra és Fidesz-KDNP-s kihívójára, Kovács Juditra (42,99 % - 42,99 %).[14] Az emiatt szükségessé vált időközi választást 2011. január 16-án tartották meg, ezen már csak a korábbi holtversenyben részes két jelölt indult el, a részvételi arány is magasabb volt, ez a helyzet pedig a szocialista jelöltnek kedvezett jobban.[11]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
6730
6672
6555
6484
6576
6470
6455
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89%-a magyarnak, 3% cigánynak, 0,2% románnak, 0,2% ukránnak mondta magát (11% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 35,5%, református 8%, görögkatolikus 14,2%, evangélikus 6,1%, felekezeten kívüli 11,5% (23,6% nem válaszolt).[15]

2022-ben a lakosság 90,6%-a vallotta magát magyarnak, 1,6% cigánynak, 0,5% románnak, 0,3% ukránnak, 0,1-0,1% görögnek, németnek, bolgárnak és ruszinnak, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 25,1% volt római katolikus, 7,8% református, 10,5% görög katolikus, 7,7% evangélikus, 0,7% egyéb keresztény, 0,2% ortodox, 8,7% felekezeten kívüli (38,9% nem válaszolt).[16]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Honvédelmi Emlékpark

Műemléki védettségű épületek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Nyírtelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 16.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Nyírtelek. 4. p.. [2020. június 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  4. ↑ A nyírteleki Honvédelmi Emlékpark tájékoztató táblája
  5. ↑ A nyírteleki Honvédelmi Emlékpark tájékoztató táblái
  6. ↑ Nyírtelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. ↑ Nyírtelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  8. ↑ Nyírtelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  9. ↑ Nyírtelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  10. ↑ Nyírtelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  11. ↑ a b Nyírtelek települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011. január 16. (Hozzáférés: 2020. június 7.)
  12. ↑ Nyírtelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  13. ↑ Nyírtelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 7.)
  14. ↑ Nyírtelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  15. ↑ Nyírtelek Helységnévtár
  16. ↑ Nyírtelek Helységnévtár

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Nyírtelek
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírtelek témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nyírtelek&oldid=27449531”