Buddhizmus Üzbegisztánban
A sorozat témája Buddhizmus |
---|
![]() |
|
Körvonalakban |

A buddhizmus Üzbegisztánban ma kisebbségi vallásnak számít. A többségében muszlim vallású országban, a teljes lakosság mintegy 0,2%-a buddhista az amerikai külügyminisztérium nemzetközi vallásszabadságról szóló 2004-es jelentése szerint. A buddhisták többsége koreai származású. Hivatalosan csak egy buddhista szervezet, és egyetlen buddhista templom működik Üzbegisztánban, a fővárosban, Taskentben.[1]
A buddhizmus a közép-ázsiai ország területén egykor fontos szerepet játszott a selyemút egyik állomásaként, illetve a Kusán Birodalom egy része a mai Üzbegisztán egy részén húzódott.
Története
[szerkesztés]Egy páli nyelven írt legenda szerint felkerekedett két kereskedő és egy baktriai testvérpár, hogy felkeressék Buddhát és beálljanak a közösségébe tanítványként.[2] Később visszatértek Baktriába és Buddha tiszteletére templomot építettek.[3][4]
A Kusán Birodalom idején a buddhizmus mélyen előrenyomult Baktria és Gandhára területére.[5][6] A buddhizmus népszerűsítéséhez – mahájána irányzat – legerőteljesebben Nagy Kaniska, kusán uralkodó járult hozzá. Régészeti bizonyítékok alapján a dél-üzbég Termez városa a térség egyik legfontosabb buddhista központja volt az i. sz. 1. században.[7] Ebből a korból szintén maradtak fenn buddhista épületek Fayaztepa és Karatepa településeken. A 8-9. században a muzulmán tokhárok benyomulása után hatalmas adókat róttak ki a nem iszlámhoz tartozó intézményekre, köztük a buddhista kolostorokra. Ennek következtében ezek a kolostorok helyzete lehetetlenné vált, a szerzeteseik javarészt a közeli Kasmírba távoztak.[7] A 13. századra a buddhistaüldözések következtében szinte teljesen eltűnt a korábban virágzó világvallás a régióból.[8][9]
A Szovjetunió létrejötte után a hivatalos államvallás az ateizmus volt. Üzbegisztánban az alkotmány szerint a kormány a mai napig nem szólhat bele a vallási szervezetek tevékenységébe.[10]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Summary of Religious Bodies in Uzbekistan. [2012. szeptember 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 29.)
- ↑ Материалы полевых исследований Узбекистанской искусствоведческой экспедиции (Уз ИскЭ). Вып. № 1, 1997; Вып. № 2, 1997; Вып. № 2, Ташкент, 1998.
- ↑ Г.Пугаченкова Вклад «УзИскЭ» в познание художественного наследия Узбекистана. // Сб. "Санъатшунослик масалалари — I ". Ташкент, 1998
- ↑ Материалы полевых исследований Узбекистанской искусствоведческой экспедиции (Уз ИскЭ). Вып. № 3, 1997; Вып. № 3. Ташкент, 1999
- ↑ K. A Abdullaev, Edward Vasilyevich Rtveladze, Galina V. Shishkina. Культура и искусство древнего Узбекистана. Каталог выставки в 2-х томах. (Az ősi Üzbegisztán kultúrája és művészete). Внешторгиздат (1991)
- ↑ Древности южного Узбекистана. Альбом-каталог (Dél-Üzbegisztán az ókorban) (на русск., японск., англ. яз.). (1991).
- ↑ a b Buddhism in Termez. Advantour.com. (Hozzáférés: 2017. március 31.)
- ↑ Материалы Тохаристанской экспедиции. Вып.1. Ташкент, 2000
- ↑ Тermez. - an ancient and modern city at important crossroads. Ташкент , 2001
- ↑ Üzbegisztán alkotmánya. II. rész, Alapvető emberi és polgári jogok, szabadságok és kötelezettségek