Újjankovce

Újjankovce (Novi Jankovci)
A Mindenszentek templom
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Vukovár-Szerém
Község	Ivanóc
Jogállás	falu
Alapítás éve	1745.
Irányítószám	32241
Körzethívószám	+385 032
Népesség
Teljes népesség	693 fő (2021. aug. 31.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	82 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 14′ 20″, k. h. 18° 53′ 42″45.239, 18.895
A Wikimédia Commons tartalmaz Újjankovce témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Újjankovce (horvátul: Novi Jankovci, szerbül: Нови Јанковци) falu Horvátországban Vukovár-Szerém megyében. Közigazgatásilag Ivanóchoz tartozik.

Fekvése, éghajlata

Vukovártól 14 km-re délnyugatra, Vinkovcétól 8 km-re délkeletre, községközpontjától 2 km-re délnyugatra. a Nyugat-Szerémségben, a Báza síkjának észak szélén fekszik.

Története

Újjankovce bár a község legfiatalabb települése, története az őskorig nyúlik vissza. A falutól délre a Bosut folyó mentén a „Gole njive” régészeti lelőhelyen szakemberek az újkőkortól a középkorig lakott település maradványait azonosították. A leletek a középső neolitikumban virágzott Sopot kultúrától a késő rézkori badeni kultúrán, az álzsinegdíszes Litze-kerámia kultúrán és más bronzkori kultúrákon át a 12. századig terjednek. A legjelentősebb az a koraközépkori avar-szláv temető, melyet a 7. századtól a 11. századig használtak és amelynek több, mint kétszáz sírját tárták fel a régészek. A feltárt sírok általában gazdag mellékletekkel rendelkeztek.

Újjankovce falu keletkezése a katonai határőrvidékek megszervezéséhez kapcsolódik. Mária Terézia rendelete alapján 1745-ben elhatárolták a katonai közigazgatás alá vont területeket. Ez a határ átszelte az akkori Jankovce települést, melynek egy részét a határőrvidékhez csatolták. Ezen a területen új falut alapítottak, ahova Jankovcéről több mint 30 horvát és 8 szerb család költözött. Így a település alapításának éve valószínűleg 1745. A 19. század elején számos szerb család telepedett le ott, akik között nagy számban voltak ortodox romák. Lakói a falu megalapításától a katonai igazgatás 1881-es teljes megszüntetéséig határőrök voltak, akik 16 és 60 életévük között kötelezve voltak a császári hadseregben a katonai szolgálatra. A Bródi határőrezred kilencedik századához tartoztak, amelynek székhelye Vinkovce volt. Részt vettek a Habsburg Birodalom szinte valamennyi háborújában. A katonai közigazgatást 1873-ban megszüntették, majd területét 1881-ben Szerém vármegyéhez csatolták.

Az első katonai felmérés térképén „Neu Jankovcze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Jankovcze (Nove)” néven szerepel. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Jankovcze (Nove)” néven 102 házzal, 324 katolikus és 299 ortodox vallású lakossal találjuk. A falu 1891-ben vasúti összeköttetést kapott. A Vinkovcéről Szávaszentdemeterre vezető vasutat 1891. november 7-én adták át a forgalomnak. A vasútállomás mindössze egy kilométerre található a falu központjától.

A településnek 1857-ben 736, 1910-ben 1066 lakosa volt. Szerém vármegye Vukovári járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 35%-a horvát, 24%-a szerb, 12%-a német, 5%-a magyar anyanyelvű volt. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 a Független Horvát Államhoz tartozott, majd a szocialista Jugoszlávia fennhatósága alá került. A második világháború végén a német lakosság nagy része elmenekült a partizánok elől. Az itt maradtakat a kommunista hatóságok kollektív háborús bűnösökké nyilvánították, minden vagyonuktól megfosztották és munkatáborba zárták. Az életben maradtakat később Németországba és Ausztriába telepítették ki. 1946-ban az ország más részeiről, szállítottak ide szerb és horvát családokat, akik megkapták az elűzött németek házait. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 76%-a horvát, 19%-a szerb, 2%-a jugoszláv nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 934 lakosa volt.

Népessége

Lakosság változása
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
736	834	774	892	1.018	1.066	1.023	1.093	649	763	911	1.185	1.364	1.273	1.014	934

A pravoszláv templom

Nevezetességei

• A Mindenszentek tiszteletére szentelt római katolikus temploma az ivanóci plébánia filiája. A falunak kezdetben nem volt katolikus temploma. Az egyházlátogatás 1782-ben említi először a Szent Andrásnak szentelt fatemplomát, melyben 80 férőhely volt. Az építés pontos évét nehéz meghatározni, valószínűleg 1754 és 1782 között épült. A mai templomot 1782 és 1811 között építették. A templomot később a Mindenszentek tiszteletére szentelték fel. A templomot a horvátországi háborúban a szerbek teljesen elpusztították. A helyi katolikusok 1997-es visszatérésük után újjáépítették.
• Szent Illés próféta tiszteletére szentelt szerb pravoszláv temploma a lazei parókiához tartozik.

Kultúra

A KUD „Samica” Novi Jankovci kulturális és művészeti egyesületet 1970-ben alapították, jelenleg mintegy 30 aktív tagja van. Két szekcióból áll: tamburazenekar és folklórcsoport. Célja megőrizni a falu hagyományait, táncait és dalait.

Az iskola épülete

Oktatás

A település első iskoláját 1792-ben nyitotta meg a katonai parancsnokság. A népiskolát 1896-ban alapították alsó tagozatos általános iskolaként. Az első tanítója Emil Krauth volt. az első tanévben 57 tanulója volt, 35 fiú és 22 lány. 1907-ben az iskolát egyosztályosról kétosztályosra bővítették. Az 1926/1927-es tanévben az iskola nevét Novi Jankovci Általános Iskolára változtatták. Abban az időben 94 gyermek tanult itt öt osztályteremben, akiket két tanító oktatott. 1930 februárjában az egyik helyi tanító kezdeményezésére megalakult a helyi folklórcsoport. 1940-ben a gyermekek számának csökkenése miatt egy osztályt megszüntettek és az iskola ismét egyosztályos lett. A második világháború alatt az oktatást többször megszakították a háború pusztítása és a tífusz megjelenése miatt. Az 1960/61-es tanévben az iskolát az ivanóci iskolához csatolták. Az iskola 1980-ig működött a régi épületében. 2008-ban új iskolaépületet építettek, amelyben az intézmény ma is területi iskolaként működik.

Sport

• Az ŠD Croatia Novi Jankovci labdarúgóklubot 1931-ben NK Jadran néven alapították. A horvátországi háború alatt beszüntette működését. 2002-ben mai nevén alapították újra. Jelenleg a megyei 2. ligában szerepel.
• ŠK Novi Jankovci sakk-klub

A vadászház

Egyesületek

• Az LD „Orao” Novi Jankovci vadásztársaságot 1945-ben alapították, de a szervezett vadászatról már 1936-ból származik az első említés. 1940-ben a társaság „Jastreb” néven működött. A társaság ma 1838 hektár területen gazdálkodik és mintegy 40 tagot számlál.
• A DVD Novi Jankovci önkéntes tűzoltó egyesületet 1966-ban alapították. Alapítói Ivan Jozić, Marko Pauković, Stjepan Jagica, Luka Graovac és Joso Matanović voltak. Ma összesen 50 taggal rendelkezik, ebből 20 aktív. A horvátországi háború alatt az egyesület nem működött. A háború után felújította tevékenységét. 2003-ban egy 5000 literes TAM 5500-as tűzoltóautót vásároltak. 2004-ben kápolnát építettek a szerház közelében a tűzoltók védőszentje Szent Flórián tiszteletére.
• A helyi nőegyesület alapító gyűlését 2004. február 19-én a helyi kultúrházban. Közvetlenül megalakulása után mintegy 50 tag csatlakozott az egyesülethez, amely a falu méretét tekintve jelentős szám. Az egyesületet azzal a céllal hozták létre, hogy közreműködjön a településrendezésben és összegyűjtse a faluért tenni akaró nőket.

Források

• A község hivatalos oldala (horvátul)
• A község kulturális értékei (horvátul)
• Az általános iskola honlapja (horvátul)

További információk

• A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)