Miklósevce
| Miklósevce (Mikluševci) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Vukovár-Szerém |
| Község | Tomtelke |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 32238 |
| Körzethívószám | +385 032 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 265 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 108 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 15′ 07″, k. h. 19° 05′ 10″45.252000°N 19.086000°EKoordináták: é. sz. 45° 15′ 07″, k. h. 19° 05′ 10″45.252000°N 19.086000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Miklósevce témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Miklósevce (horvátul: Mikluševci, ruszinul Миклошевци, ukránul: Мiклушевці) ruszin nemzetiségű falu Horvátországban Vukovár-Szerém megyében. Közigazgatásilag Tomtelkéhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Vukovártól légvonalban 13, közúton 17 km-re délkeletre, községközpontjától 2 km-re északra, a Nyugat-Szerémségben fekszik.
Története
[szerkesztés]A település feltehetően már a középkorban is létezett, de ezidáig nem sikerült azonosítani a korabeli oklevelekben említett egyetlen településsel sem. Az azonban tudható, hogy ez a vidék a török uralom előtti időszakban sűrűn lakott volt, sok kisebb falu feküdt a területén. Gjuro Szabo neves horvát történész szerint Mikola castruma, a mai Mikluševcinél lehetett.[2] Megjegyzendő, hogy Csánki Dezső Mikolát a mai Boró közelébe helyezi.[3] A török 1526-ban, Valkóvár eleste után szállta meg ezt a vidéket és 1691-ig volt uralma alatt. A felszabadító harcok során a környék teljesen elnéptelenedett.
A kiürült területre 1700 körül az udvari kamara pravoszláv vlachokat telepített. Ezt követően Baranyából a Rákóczi-szabadságharc (1703-1711) elől menekülők érkeztek. Miklósevcének 1756-ban 31 pravoszláv háza és egy Szent Miklósnak szentelt fatemploma volt. Valószínűleg erről a templomról kapta a mai nevét. A templomot 1758 és 1766 között falazott formában teljesen újjáépítették. A faluban 1825-ben megnyílt az első népiskola. A 19. század közepén, 1850 körül részben Miskolc környékéről, részben az Északkeleti-Kárpátok vidékéről görögkatolikus ruszinok vándoroltak be a faluba és felépítették a Kisboldogasszonynak szentelt templomukat. A ruszinok jelentős része magyar vezetékneveket viselt. 1880-ban már a görögkatolikus lakosság volt többségben. A 712 lakosból 467 volt görögkatolikus, 227 volt pravoszláv, 11 volt római katolikus és 7 volt zsidó vallású.[4]
Az első katonai felmérés térképén „Mikloschevcze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Miklossevcze” néven szerepel.[5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Mikloshevcze” néven 82 házzal, 6 katolikus és 558 ortodox vallású lakossal találjuk.[6]
A településnek 1857-ben 608, 1910-ben 800 lakosa volt. Szerém vármegye Vukovári járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 75%-a ruszin, 18%-a szerb, 3%-a horvát, 2%-a magyar anyanyelvű volt. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 a Független Horvát Államhoz tartozott, majd a szocialista Jugoszlávia fennhatósága alá került. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 73%-a ruszin, 11%-a szerb, 7%-a horvát, 3%-a jugoszláv nemzetiségű volt. A horvát függetlenségi háború idején a falut súlyos károk érték. A JNA támogatását élvező felkelő szerb csapatok 1991. október 8-án foglalták el a falut, melyet lakosságának nagy része elhagyott. A szerbek lerombolták a templomot, az iskolát, a kultúrházat, az óvodát, a kolostort és az önkormányzat épületét.[4] A háború alatt a település 9 lakosa vesztette életét a haza védelmében. 1997. november 2-án hat évi megszállás után először látogathatta meg busszal egy csoport helyi lakos a megsemmisített falut és a temetőt. 2009. február 5-én a megyei bíróság háborús bűncselekmények tanácsa tizenkét személyt ítél el az itt elkövetett bűncselekmények miatt. A falunak 2011-ben 378 lakosa volt.
Népessége
[szerkesztés]| Lakosság változása[7][8] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 608 | 697 | 712 | 814 | 819 | 800 | 876 | 1.010 | 966 | 989 | 859 | 769 | 758 | 673 | 486 | 378 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- A Kisboldogasszony tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma a 19. század második felében épült.
- Szent Miklós tiszteletére szentelt pravoszláv temploma 1758 és 1762 között épült a régi fatemplom helyén. A templom 19 méter hosszú és 7 méter széles, belső magassága 4,8 méter.[9]
- A falu északnyugati peremén található három út kereszteződésénél egy körülbelül 370 éves nyárfa áll. A fa átmérője 3,07 méter és feltételezik, hogy a török korszakban ültették még a mai település létrejötte előtt. Ma a fa a település szimbóluma.
Kultúra
[szerkesztés]- A „Mikluševačko ljeto” (Miklósevcei nyár) a helyi ruszinok és ukránok kulturális fesztiválja. A fesztivált 2002 óta rendezik meg a kulturális egyesület szervezésében.
- A KUD „Joakim Govlja” Mikluševci a falu kulturális és művészeti egyesülete. Az egyesület gyermek, felnőtt és veterán folklórcsoporttal rendelkezik.
Oktatás
[szerkesztés]A településen a csáki általános iskola négyosztályos területi iskolája működik.
Sport
[szerkesztés]- SD „Rusin” Mikluševci sportegyesület. 1933-ban alapították, jelenleg a megyei 3. ligában szerepel.
- ŠRU „Linjak” Mikluševci sporthorgász egyesület
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Djuro Szabo: Sredovječni gradovi u Hrvatskoj is Slavoniji, Matica Hrvatska, 1920. Zagreb)
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Valkó vármegye Bp. 1894.
- ↑ a b Opcina-tompojevci.hr: Naselje opcine
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...426. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 35. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
- ↑ Srbi.hr: Hram u Mikluševcima
Források
[szerkesztés]- A község hivatalos oldala (horvátul)
- Varak.hu: Mikluševci – vár
- Az általános iskola honlapja (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2021. június 20-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
