Szentlőrincváralja
| Szentlőrincváralja (Podgrađe) | |
 | |
| Utcakép | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Vukovár-Szerém |
| Község | Csótnémeti |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 32245 |
| Körzethívószám | +385 032 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 269 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 78 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 06′ 18″, k. h. 19° 02′ 02″45.105000°N 19.034000°EKoordináták: é. sz. 45° 06′ 18″, k. h. 19° 02′ 02″45.105000°N 19.034000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szentlőrincváralja témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szentlőrincváralja[2] (horvátul: Podgrađe) falu Horvátországban Vukovár-Szerém megyében. Közigazgatásilag Csótnémetihez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Vukovártól légvonalban 27, közúton 30 km-re délre, községközpontjától 4 km-re délre, a Nyugat-Szerémségben, a Báza (Bosut) bal partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A középkorban itt, a Báza partján állt Szentlőrinc vára, mely 1387-ben Mária királynő oklevelében „Zenthlerynth” alakban tűnik fel először, amikor a királynő a hűtlen Horvátiak birtokát a Garaiaknak adja.[3] 1408-ban „Castrum S. Laurencii iuxta aquam Baza”, azaz a Báza melletti Szentlőrinc váraként szerepel. 1478-ban a Garaiak a birtokon a Szécsiekkel osztozkodnak. 1491-ben már a Ráskai Balázs kezén találjuk, aki ekkor a vingárti Gerébeknek adta cserébe a hasonló nevű, valamint Apáti és Szat városokkal együtt. Ezután „Castrum Zenthlewrinczwara” a Gerébeké volt még 1496-ban is.[4] A vár alatti település a várjobbágyok faluja volt. A török 1526-ban, Valkóvár eleste után szállta meg és 1691-ig volt török uralom alatt.
A mai település a 18. század elején keletkezett Boszniából érkezett katolikus sokácok betelepülésével. Kamarai birtok volt, majd a vukovári uradalom része lett. A katonai határőrvidék megszervezésekor Mária Terézia rendelete alapján 1745-ben elhatárolták a katonai közigazgatás alá vont területeket. A falu a Péterváradi határőrezred katonai igazgatása alá került. Lakói a katonai igazgatás teljes megszüntetéséig határőrök voltak, akik 16 és 60 életévük között kötelezve voltak a császári hadseregben a katonai szolgálatra. Részt vettek a Habsburg Birodalom szinte valamennyi háborújában. A katonai közigazgatást 1873-ban megszüntették, majd területét 1881-ben Szerém vármegyéhez csatolták.
Az első katonai felmérés térképén „Podgradie” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Podgradje” néven szerepel.[5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Podgradje” néven 87 házzal, 469 katolikus és 18 ortodox vallású lakossal találjuk.[6]
A településnek 1857-ben 417, 1910-ben 722 lakosa volt. Szerém vármegye Vinkovcei járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 96,26%-a horvát, 1,10%-a szerb anyanyelvű volt. A település az első világháború után az új Szerb–Horvát–Szlovén Állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 a Független Horvát Államhoz tartozott, majd a szocialista Jugoszlávia fennhatósága alá került. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 98,9%-a horvát nemzetiségű volt. A horvát függetlenségi háború idején a falut megszálló szerbek mindent leromboltak. A lakosság legnagyobb része elmenekült. A lakosság csak 1997-ben térhetett vissza a száműzetésből és kezdhetett hozzá a teljes újjáépítéshez. A falunak 2011-ben 371 lakosa volt.
Népessége
[szerkesztés]| Lakosság változása[7][8] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 417 | 486 | 540 | 682 | 754 | 722 | 826 | 863 | 885 | 932 | 918 | 777 | 631 | 546 | 486 | 371 |
Gazdaság
[szerkesztés]A helyi gazdaság alapja hagyományosan a mezőgazdaság és az állattartás.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Simon tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1829-ben épült. Hosszúsága 20 méter, szélessége 8 méter. A horvát függetlenségi háború idején a falut elfoglaló szerbek súlyosan megrongálták. A háború után teljesen újjá kellett építeni. A Szent Simon és Júdás Tádé apostolokat ábrázoló oltárképet Smiljan Popović akadémiai festőművész festette.
- Szentlőrinc vára
Oktatás
[szerkesztés]A településen a csótnémeti általános iskola négyosztályos, alsó tagozatos területi iskolája működik. Az iskolaépület a templom mellett áll. A mai iskola a horvátországi háború után épült a lerombolt régi helyett. Két osztályterme, könyvtára, tanári szobája, konyhája, ebédlője és egyéb helyiségei vannak. Az iskola mellett egy tanítói lakás van, ahol az iskolatitkár lakik a családjával. A kisméretű iskolaudvart jó időben a testnevelés órákra használják. A 2019/2020-as tanévben az intézménynek 8 tanulója volt.
Sport
[szerkesztés]Az NK Podgrađe labdarúgóklubot 1932-ben alapították. 1946-ban nevét FD Bratstvo-Jedinstvo Podgrađe névre változtatták. 1952 és 1991 között NK Bratstvo Podgrađe néven szerepelt. Ezt követően vette fel mai nevét. A csapat a megyei 3. ligában szerepel.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Magyarpatriotak.hu: Magyar helységnevek a Szerémségben - Adalékok a letűnt szerémségi magyar néptalajhoz Szerk. Hetzmann Róbert Bp. 2019.. [2020. június 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 30.)
- ↑ Diplomatikai levéltár 7309.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Valkó vármegye Bp. 1894.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...516. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 184. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források
[szerkesztés]- A község hivatalos oldala (horvátul)
- A község turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Az általános iskola honlapja (horvátul)
További információk
[szerkesztés]A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2021. június 20-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
