Bánóc (Horvátország)
| Bánóc (Vinkovacki Banovci) | |
 | |
| A falu bejárata | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Vukovár-Szerém |
| Község | Csótnémeti |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 32247 |
| Körzethívószám | +385 032 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 117 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 80 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 10′ 44″, k. h. 19° 02′ 38″45.179000°N 19.044000°EKoordináták: é. sz. 45° 10′ 44″, k. h. 19° 02′ 38″45.179000°N 19.044000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bánóc témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bánóc (horvátul: Vinkovački Banovci, szerbül: Винковачки Бановци) falu Horvátországban Vukovár-Szerém megyében. Közigazgatásilag Csótnémetihez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Vukovártól légvonalban 19, közúton 22 km-re délre, községközpontjától légvonalban 5, közúton 10 km-re északra, a Nyugat-Szerémségben, Vinkovcéről Szávaszentdemeterre menő vasút mentén fekszik.
Története
[szerkesztés]Bánóc első írásos említése a boszniai káptalan 1473. július 19-én kelt oklevelében történt, melyben a káptalan jelenti Mátyás királynak, hogy Bátori István országbíró utasítására mások mellett Maróti Mátyus macsói bánt „Banocz” nevű birtokán egy panaszos ügyben megidézte Szent Jakab nyolcadára.[2] Bánóc ekkor az atyai erősséghez tartozott.[3] A török 1526-ban, Valkóvár eleste után szállta meg és 1691-ig volt török uralom alatt.
A török uralom alól felszabadulás után előbb kamarai birtok volt, majd a vukovári uradalom része lett. A katonai határőrvidék megszervezésekor Mária Terézia rendelete alapján 1745-ben elhatárolták a katonai közigazgatás alá vont területeket. Ez a határ átszelte az akkori Bánóc települést, melynek egy részét a határőrvidékhez csatolták. Bánóc a Bródi határőrezred katonai igazgatása alá került. Akik nem akartak katonai szolgálatot végezni a vukovári uradalom területén maradó Forovac nevű mezőn Új-Bánóc néven új települést alapítottak. Bánóc lakói a katonai igazgatás teljes megszüntetéséig határőrök voltak, akik 16 és 60 életévük között kötelezve voltak a császári hadseregben a katonai szolgálatra. A Bródi határőrezred kilencedik századához tartoztak, amelynek székhelye Vinkovce volt. Részt vettek a Habsburg Birodalom szinte valamennyi háborújában. A katonai közigazgatást 1873-ban megszüntették, majd területét 1881-ben Szerém vármegyéhez csatolták.
Az első katonai felmérés térképén „Banovcze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Banovcze” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Banovcze” néven 26 házzal, 137 katolikus vallású lakossal találjuk.[5]
A településnek 1857-ben 124, 1910-ben 241 lakosa volt. Szerém vármegye Sidi járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 97%-a szerb, 2%-a német anyanyelvű volt. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 a Független Horvát Államhoz tartozott, majd a szocialista Jugoszlávia fennhatósága alá került. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 95%-a szerb nemzetiségű volt. A falunak 2011-ben 169 lakosa volt.
Népessége
[szerkesztés]| Lakosság változása[6][7] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 124 | 133 | 121 | 182 | 221 | 241 | 275 | 351 | 301 | 304 | 306 | 305 | 266 | 255 | 194 | 169 |
Gazdaság
[szerkesztés]A helyi gazdaság alapja a mezőgazdaság.
Oktatás
[szerkesztés]A településen a csótnémeti általános iskola területi iskolája működik.
Sport
[szerkesztés]A faluban 1991-ig, majd 1994 és 2000 között BSK (Banovački Sportski Klub) néven sportegyesület működött.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Diplomatikai levéltár 17464.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Valkó vármegye Bp. 1894.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...33. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 143. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források
[szerkesztés]- A község hivatalos oldala (horvátul)
- A község turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
További információk
[szerkesztés]A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
