Gájalja
| Gájalja (Posavski Podgajci) | |
 | |
| Utcakép | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Vukovár-Szerém |
| Község | Drenóc |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 32258 |
| Körzethívószám | +385 032 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 883 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 83 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 54′ 36″, k. h. 18° 49′ 12″44.910000°N 18.820000°EKoordináták: é. sz. 44° 54′ 36″, k. h. 18° 49′ 12″44.910000°N 18.820000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gájalja témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gájalja (horvátul: Posavski Podgajci) falu Horvátországban Vukovár-Szerém megyében. Közigazgatásilag Drenóchoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Vukovártól légvonalban 46, közúton 67 km-re délre, községközpontjától légvonalban 7, közúton 9 km-re északnyugatra, a Nyugat-Szerémségben, az ún. Cvelferija területén, a Száva bal partjának közelében, a Zsupanyáról Gúnyára menő út mentén fekszik.
Története
[szerkesztés]A falu területe már az ókorban lakott volt. A római korban itt haladt át a Poetovioból (Ptuj) Mursán (Eszék) át Sirmiumba (Szávaszentdemeter) vezető fontos római kereskedelmi és hadiút, melynek a falu közelében északnyugatra volt a „Berebis” (más forrásokban „Vereis”) nevű útállomása. Berebist már a híres római útvonaltérkép a Tabula Peutingeriana is ábrázolja.[2] Erről a lelőhelyről a zágrábi régészeti múzeumban két, nagyon fontos leletet is őriznek. Az egyik egy miniatűr bronz Minerva mellszobor, a másik pedig egy 3 és fél cm-es bronz női fej.[3]
A középkori Gájalja 1387-ben bukkan fel írásos forrásban „Possessio Gayalya” alakban Mária királynő oklevelében, melyben a hűtlen Horvátiak birtokait híveinek a Garaiaknak adja.[4] 1478-ban „Podgaycz” alakban praediumként találjuk Mátyás királynak Ország Mihály nádor oklevelét megerősítő oklevelében.[5] A török 1536-ban szállta meg a vidékét és 1691-ig volt török uralom alatt. A 18. század elején Boszniából érkezett katolikus sokácok települtek ide be. Kamarai birtok volt, majd a vukovári uradalom része lett. 1719-ben megalapították a drenóci plébániát, melynek Gájalja is a része lett. 1729-ben Nesselrode Ferenc Vilmos pécsi püspök egyházlátogatásakor 110 lakosa volt.
A katonai határőrvidék megszervezésekor Mária Terézia rendelete alapján 1745-ben elhatárolták a katonai közigazgatás alá vont területeket. A falu a Bródi határőrezred katonai igazgatása alá került. Lakói a katonai igazgatás teljes megszüntetéséig határőrök voltak, akik 16 és 60 életévük között kötelezve voltak a császári hadseregben a katonai szolgálatra. Részt vettek a Habsburg Birodalom szinte valamennyi háborújában. 1808-ban a határőrezred újonnan alakított 12. Drenóci századához került. Azóta nevezik az egykori 12. század területét Cvelferijának.[6] A katonai közigazgatást 1873-ban megszüntették, majd területét 1881-ben Szerém vármegyéhez csatolták.
Az első katonai felmérés térképén „Podgaicze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Podgajcze” néven szerepel.[7] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Podgaicze” néven 108 házzal, 546 katolikus vallású lakossal találjuk.[8] A 19. század végén német, magyar és szlovák családok vándoroltak be, de jöttek likai és dalmáciai horvát és szerb családok is.
A településnek 1857-ben 678, 1910-ben 1071 lakosa volt. Szerém vármegye Zsupanyai járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 83%-a horvát, 2%-a német, 1-1%-a magyar és szerb anyanyelvű volt. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 a Független Horvát Államhoz tartozott, majd a szocialista Jugoszlávia fennhatósága alá került. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 97%-a horvát nemzetiségű volt. A horvát függetlenségi háború idején a falu állandó szerb fenyegetettségben élt, de a harcok végül nem érintették. A falunak 2011-ben 1255 lakosa volt.
Népessége
[szerkesztés]| Lakosság változása[9][10] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 678 | 861 | 950 | 1.030 | 1.281 | 1.071 | 1.050 | 1.101 | 1.176 | 1.386 | 1.623 | 1.682 | 1.584 | 1.518 | 1.568 | 1.255 |
Gazdaság
[szerkesztés]A helyi gazdaság alapja hagyományosan a mezőgazdaság és az állattartás.
Nevezetességei
[szerkesztés]A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1851-ben épült. Építésének 160. évfordulóján 2011-ben helyezték el a homlokzatán a tűzoltók védőszentjének Szent Flóriánnak és a földművesek védőszentjének Szent Izidornak a szobrait.
Oktatás
[szerkesztés]A településen a „Davorin Trstenjak” általános iskola működik
Sport
[szerkesztés]Az NK Posavac Posavski Podgajci labdarúgóklubot 1930-ban alapították. A csapat ma a megyei 1. ligában szerepel.
Egyesületek
[szerkesztés]DVD Posavski Podgajci önkéntes tűzoltó egyesület
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Dubravka Ivšić: Predslavenski sloj u hrvatskoj topominiji – doktori munka Rijeka, 2013.
- ↑ Mdc.hr: Arheološki Muzej u zagrebu - Izvjesca
- ↑ Diplomatikai levéltár 7309.
- ↑ Diplomatikai levéltár 18146.
- ↑ A német zwölf = tizenkettő számnév után
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...515. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 145. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források
[szerkesztés]- A község hivatalos oldala (horvátul)
- A község kulturális értékei (horvátul)
További információk
[szerkesztés]A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
