Tabula Peutingeriana
A Tabula Peutingeriana (Peutinger-tábla) itinerarium, útvonalleírás a Római Birodalom nyilvános úthálózatáról, a cursus publicus nevű állam által felügyelt futárszolgálat útvonalairól. A „térkép” készítése a negyedik vagy korai ötödik századra nyúlik vissza.[1]
A rómaiaknál háromféle itinerarium létezett: irott (itineraria scripta), vázlatos (adnotata) és képes (picta), amely már a mai értelemben egy térkép volt.
A Tabula Peutingeriana egyetlen másolata Konrad Peutinger, egy német 15–16. századi humanista és könyvgyűjtő nevét viseli. Tartalmazza Európa, Észak-Afrika, a Közel-Kelet, és Ázsia egyes részeinek (Perzsia, India) úttérképeit.
A térképet Conrad Celtes fedezte fel egy wormsi könyvtárban, de mivel halála előtt nem tudta kiadni, 1508-ban Peutingerre hagyatékozta. A bécsi nemzeti könyvtárban őrzik,[2] a Világemlékezet egyik dokumentuma.
A térkép leírása
[szerkesztés]A Tabula Peutingeriana az egyetlen fennmaradó térkép a római cursus publicusról. Egy colmari szerzetes készítette a 13. században. A pergamentekercs tizenegy részből áll, 0,34 m magas és 6,75 m hosszú. A sematikus térkép nem valóságszerűen ábrázolja a világot: a területeket erősen torzítja, különösen a kelet-nyugati irányban. Római települések, a köztük vezető utak, folyók, hegyek, erdők és tengerek szerepelnek rajta. A birodalom három legfontosabb városát, Rómát, Konstantinápolyt és Antiochiát különleges díszítéssel jelzi. A teljes birodalmon kívül bemutatja a Közel-Keletet, Indiát és a Gangeszt, Sri Lankát (Insula Taprobane), és még Kínára is utal. Nyugaton az Ibériai-félsziget hiányáról arra következtetünk, hogy a fennmaradt kópiából hiányzik egy elveszett tizenkettedik rész.
A táblázat alapját az itinerariumok, útvonal-táblázatok, azaz a római országutak állomásainak és távolságainak listái képezik. (Az állomások nemcsak településeket jelölnek, hanem esetenként kereszteződéseket is.) Az utasoknak persze nem állt mai értelembe vett térkép a rendelkezésére, de szükségük volt, hogy tudják, melyik állomás, milyen távolságra következik az úton.
A Peutinger táblán az utak nagyjából párhuzamos vonalak, amelyeken az állomások az utazás sorrendjében jelennek meg. A hosszú téglalap alakú elrendezést a pergamen lapok formája adta. Látszik valamennyi hasonlóság Ptolemaiosz földtérképével is, úgyhogy egyes szerzők szerint a reprezentatív földrajzi ábrázolás szándékosnak tűnik az ismeretlen térképszerkesztők részéről.
A városokat és állomásokat térképjelek százai mutatják, a legegyszerűbb kéttornyos épülettől a három „nagy” város részletesen megrajzolt „portréjáig”. Annalina és Mario Levi azt következtették, hogy a félig sematikus, félig képszerű szimbólumok a Vegetius által leírt itineraria picta kartográfiai konvencióit követik.[3]
Története
[szerkesztés]A tabula keletkezési ideje a negyedik vagy a korai ötödik századra tehető. Konstantinápoly alapítási événél (328) biztos későbbi. Ravenna – mely 402-ben lett a nyugati birodalom fővárosa – hangsúlyozott kiemelése ötödik századi revíziót sugall Levi és Levi számára. Germania Inferior bizonyos városai az ötödik század közepén elpusztultak, úgyhogy ennél viszont korábbi kell, hogy legyen.
Valószínű, hogy annak a térképnek a távoli leszármazottja, amely Augustus barátja, Marcus Vipsanius Agrippa irányítása alatt készült. Agrippa halála után a térképet márványba vésték és az Ara Pacistól nem messze, a Porticus Vipsaniaeben helyezték el. Glen Bowersock is a térkép archetípusának korábbi datálását támogatja, mivel Arabia provincia számos részlete teljesen anakronisztikus a 4. századhoz képest,[4] így ő is Agrippa térképét tartja forrásul.[5]
Kiadásai és utótörténete
[szerkesztés]Nyomtatásban először Ortelius kiadásaként jelent meg 1598-ban. Részleges első kiadását (Fragmenta tabulæ antiquæ) 1591-ben nyomtatta Jan Moretus, Antwerpenben, később, 1598. decemberében, a teljes Tabulát is kinyomtatta, szintén Antwerpenben.
A Peutinger család tulajdonában maradt a dokumentum, amíg 1714-ben el nem adták. Királyi és főnemesi családok között forgott, aztán Savoyai Jenő száz dukátért megvásárolta. 1737-ben halála után a bécsi udvari könyvtárhoz (a Hofbibliothekhez) került, ahol azóta is őrzik.
1753-ban Franz Scheyb adott ki egy kópiát, és 1872-ben Conrad Miller német professzor másolhatta. William and Northgate kiadása 1892-ben látott napvilágot. 1911-ben kiegészült a Tabula a hiányzó, Britanniát és Hispaniát ábrázoló új lappal.
2007-ben a térképet A világ emlékezete program keretében az UNESCO felvette a világ dokumentumokban őrzött örökségeinek listájára. Ennek megemlékezésére egyetlen napon, 2007. november 26-án, a nyilvánosság megtekinthette, bár törékeny állapota miatt általában nincs kiállítva.[6]
A térkép
[szerkesztés]
Pannoniai útszakaszok
[szerkesztés]
Duna menti útszakasz
[szerkesztés]Az út a Duna jobbpartján, a limes mentén haladt, legfőbb állomásai: Vindobona (Bécs), Aquincum, Singidunum (Belgrád).
| Sorszám | Táv | Állomás | Standard latin név | Mai név[7] | Ország | Megjegyzés |
|---|---|---|---|---|---|---|
| Vindobona | Bécs | Ausztria | ||||
| 1. | 10 | Villa Gai | Ala Nova | Schwechat | Ausztria | |
| 2. | 4 | Aequinoctium | Fischamend | Ausztria | ||
| 3. | 13 | Carnuntum | Petronell-Carnuntum | Ausztria | elágazás Scarbantia felé | |
| 4. | 14 | Gerulatae | Oroszvár/Rusovce | Szlovákia | ||
| 5. | 16 | Ad Flexum | Flexum | Mosonmagyaróvár | Magyarország | |
| 6. | 13 | Stailuco | Quadrata | Lébény[8] | Magyarország | |
| 7. | 12 | Arrabo fl. | Rába folyó | Magyarország | ||
| 8. | 30 | Brigantio | Brigetio | Szőny | Magyarország | |
| 9. | 5 | Lepavist | Lepavista | Almásfüzitő[9] | Magyarország | |
| 10. | 13 | Gardellaca | Cardabiaca | Tokod | Magyarország | |
| 11. | 13 | Lusomana | Lumanum | Bicske | Magyarország | |
| 12. | 12 | Aquincum | Óbuda | Magyarország | ||
| 13. | 14 | Vetusallum | Vetus Salina | Adony | Magyarország | |
| 14. | 17 | Annamatia | Adnamatia | Dunaföldvár v. Baracs | Magyarország | |
| 15. | 15 | Lusione | Lussonium | Dunakömlőd | Magyarország | |
| 16. | 10 | Alta Ripa | Tolna | Magyarország | ||
| 17. | 22 | Lugio | Florentina | Dunaszekcső | Magyarország | |
| 18. | 7 | Antiana | Altinum | Kölked[9] | Magyarország | |
| 19. | 12 | Donatiana | Antianae | Baranyabán/Popovac | Horvátország | |
| 20. | 13 | Ad Labores | Nemetin | Horvátország | Eszék mellett | |
| 21. | 13 | Tittoburgum | Teutoburgium | Dálya/Dalj | Horvátország | |
| 22. | 15 | Cornacum | Szata/Sotin | Horvátország | ||
| 23. | 13 | Cuccium | Újlak/Ilok | Horvátország | ||
| 24. | 15 | Milata | Malata Bonona | Bánmonostor/Banoštor | Szerbia | |
| 25. | 16 | Cusum | Pétervárad/Petrovaradin | Szerbia | ||
| 26. | 15 | Acunum | Acumincum | Szalánkemén/Stari Slankamen | Szerbia | |
| 27. | 8 | Bittium | Rittium | Surduk | Szerbia | |
| 28. | 13 | Burgenae | Novi Banovci | Szerbia | ||
| 29. | 10 | Taurunum | Zimony/Zemun | Szerbia | ||
| 30. | 3 | Confluentes | Novi Beograd | Szerbia | ||
| Singudunum | Belgrád/Beograd | Szerbia |
Carnuntum – Scarbantia – Savaria – Poetovio
[szerkesztés]Összekötő út Carnuntum és Savaria, valamint Savaria és Poetovio (Ptuj) között. A keleti borostyánút része.
| Sorszám | Táv | Állomás | Standard latin név | Mai név | Ország | Megjegyzés |
|---|---|---|---|---|---|---|
| Carnuntum | Petronell-Carnuntum | Ausztria | ||||
| 1. | 14 | Ulmus | Sásony/Winden am See[8] | Ausztria | ||
| 2. | 25 | Scarabantio | Scarbantia | Sopron | Magyarország | |
| 3. | 33 | Sabaria | Savaria | Szombathely | Magyarország | |
| 4. | 20 | Arrabona | Körmend? | Magyarország | ||
| 5. | 43 | Ad Vicesimum | Veržej | Szlovénia | ||
| 6. | 20 | Petavione | Poetovio | Ptuj | Szlovénia | összeköttetés vonallal nem jelölve |
Dráva menti útszakasz
[szerkesztés]Főbb állomásai: Emona (Ljubljana), Celeia (Celje), Poetovio (Ptuj), Mursa (Eszék) és Sirmium. Ptujtól a Dráva vonalát követi.
| Sorszám | Táv | Állomás | Standard latin név | Mai név | Ország | Megjegyzés |
|---|---|---|---|---|---|---|
| Emona | Ljubljana | Szlovénia | ||||
| 1. | 9 | Savus fl. | Száva folyó | Szlovénia | ||
| 2. | 15 | Ad Publicanos | Lukovica | Szlovénia | ||
| 3. | 21 | Adrante | Atrans | Trojane | Szlovénia | |
| 4. | 58 | Celeia | Celje | Szlovénia | ||
| 5. | 76 | Ragando | Spodnje Grušovje | Szlovénia | ||
| 6. | 94 | Petavio | Poetovio | Ptuj | Szlovénia | |
| 7. | 104 | Remista | Ramista | Formin v. Zavrč[10] | Szlovénia | |
| 8. | 114 | Aqua Viva | Petrijanec, Varasd/Varaždin környékén | Horvátország | ||
| 9. | 125 | Populi | Varasdtól keletre | Horvátország | ||
| 10. | 133 | Botivo | Iovia | Ludbreg | Horvátország | |
| 11. | 142 | Sonista | Sunista | Lunjkovec | Horvátország | |
| 12. | 154 | Piretis | Draganovec | Horvátország | ||
| 13. | 165 | Luntulae | Lentulum | Stari Gradac környéke | Horvátország | |
| 14. | 173 | Iovia | Cardono | Gradina? | Horvátország | |
| 15. | 183 | Sirotae | Serota | Verőce/Virovitica | Horvátország | |
| 16. | 193 | Bolentium | Monoszló/Podravska Moslavina környéke | Horvátország | ||
| 17. | 203 | Marinianae | Magniana | Alsómiholjác/Donji Miholjac | Horvátország | |
| 18. | 211 | Seronae | Serenae | Szentgyörgy/Sveti Đurađ[10] | Horvátország | |
| 19. | 221 | Berebis | Berbis, Vereis | kb. Podgajci Podravski[11] | Horvátország | |
| 20. | 230 | Iovallio | Iovalio | Valpó/Valpovo | Horvátország | |
| 21. | 239 | Mursa minor | Mursella | Petrijevci | Horvátország | |
| 22. | 249 | Mursa major | Mursa | Eszék/Osijek | Horvátország | |
| 23. | 261 | Ad Labores | Ad Labores Pons Ulcae | Bobota | Horvátország | |
| 24. | 271 | Cibalae | Vinkovci | Horvátország | elágazás Marsonia felé | |
| 25. | 282 | Cansilena | Causilena | Orolik | Horvátország | |
| 26. | 293 | Ulmo Spaneta | Spaneta | Bačinci | Szerbia | |
| 27. | 306 | Sirmium | Szávaszentdemeter/Sremska Mitrovica | Szerbia |
Száva menti útszakasz
[szerkesztés]A Száva menti útvonal többnyire a folyó jobb partját követi. Főbb állomások: Emona, Siscia (Sziszek), Sirmium és Singidunum.
| Sorszám | Táv | Állomás | Standard latin név | Mai név | Ország | Megjegyzés |
|---|---|---|---|---|---|---|
| Emona | Ljubljana | Szlovénia | ||||
| 1. | 18 | Aceurone | Acervo/Acerbo | Višnje Gora | Szlovénia | |
| 2. | 32 | Ad Protorium | Praetorium Latobicorum | Pristava | Szlovénia | Trebnje mellett |
| 3. | 48 | Crucium | Groblje | Szlovénia | Šentjernej mellett | |
| 4. | 64 | Noviodum | Neviodunum | Drnovo | Szlovénia | Krško mellett |
| 5. | 74 | Romula | Ribnica | Horvátország | Velika Gorica mellett | |
| 6. | 88 | Quadrata | ? | |||
| 7. | 102 | Ad Fines | Buševec | Horvátország | Velika Gorica mellett | |
| 8. | 117 | Siscia | Segesta | Sziszek/Sisak | Horvátország | |
| 9. | Ad Pretorium | Praetorium | Suvaja? | Bosanska Dubica mellett | ||
| 10. | 147 | Servitium | Serbinum | Orbászkővár/Bosanska Gradiška | Bosznia-Hercegovina | elágazás Indenea felé, déli irányba. |
| 11. | 170 | Urbate | Srbac | Bosznia-Hercegovina | ||
| 12. | 203 | Marsonia | Bród/Slavonski Brod | Horvátország | itt keresztezi a Szávát; elágazás Cibalae felé | |
| 13. | Ad Basante | Bosut | Horvátország | Županja mellett | ||
| 14. | 223 | Saldae | Posavski Poljaci v. Brčko[10] | Bosznia-Hercegovina | ||
| 15. | 241 | Drinum fl. | Drina folyó, Brodacnál | Bosznia-Hercegovina | vagy ahol a Szávába torkollik Sremski Račánál | |
| 16. | 259 | Sirmium | Szávaszentdemeter /Sremska Mitrovica | Szerbia | elágazás Argentaria, Dalmatia felé | |
| 17. | 277 | Bassianae | Bassiana | Donji Petrovci v. Dobrinci[9] | Szerbia | |
| 18. | 285 | Idiminum | Idiminium | Vojka v. Šimanovci[10] | Szerbia | |
| 19. | 294 | Taurinum | Zimony/Zemun | Szerbia | ||
| 20. | Singudunum | Belgrád/Beograd | Szerbia |
Marsonia – Cibelae
[szerkesztés]Összekötő út
| Sorszám | Táv | Állomás | Standard latin név | Mai név | Ország | Megjegyzés |
|---|---|---|---|---|---|---|
| Marsonia | Bród/Slavonski Brod | Horvátország | ||||
| 1. | 25 | Certis | Cirtisa, Certissa | Štrbinci, Ðakovo mellett | Horvátország | |
| 2. | 50 | Cibalae | Vinkovce/Vinkovci | Horvátország |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Annalina Levi és Mario Levi. Itineraria picta: Contributo allo studio della Tabula Peutingeriana (1967)
- ↑ Österreichische Nationalbibliothek, Hofburg, Codex 324
- ↑ Vegetius műve, a ...viarum qualitas, compendia, diverticula, montes, flumina ad fidem descripta részletesebb képes útvonalleírást sugall mint akár az Antonini Itinerarium vagy a Tabula Peutingeriana.
- ↑ G. W. Bowersock (1994), pp. 169-170, 175, 177, 178-179, 181, 182, 184
- ↑ G. W. Bowersock (1994), p. 185
- ↑ Bethany Bell, "Ancient Roman road map unveiled", BBC News, 2007. november. 26
- ↑ Barrington atlas of the Greek and Roman world: map-by-map directory
- ↑ a b Kiss Lajos: Az Árpád-kori Magyarország Liptó megyétől Pilis megyéig, Magyar Nyelv, XCV, pp. 9-25 (1999).
- ↑ a b c szerk.: Pecz Vilmos: Ókori lexikon
- ↑ a b c d Sciaretta, Antonio: Ancient Toponymy. (Hozzáférés: 2009. május 11.)
- ↑ Paulys Realencyclopädie der classischen Altertumswissenschaft (1894-1980)
Források
[szerkesztés]- Bowersock, Glen W. Roman Arabia. Harvard University Press (1994). ISBN 0-674-77756-5
- Levi, Annalina és Mario. Itineraria picta: Contributo allo studio della Tabula Peutingeriana (a Tabula legjobb, legelérhetőbb reprodukcióját tartalmazza), Róma: Bretschneider (1967)
- A Pallas nagy lexikona. Budapest: Pallas Rt. (1893–1897)
- szerk.: Pecz Vilmos: Ókori lexikon. Budapest: Franklin (1902-1904)
- Sciaretta, Antonio: Ancient Toponymy (angol nyelven). (Hozzáférés: 2009. május 11.)
- szerk.: Smith, William, LLD: Dictionary of Greek and Roman Geography (kereshető adatbázis) (angol nyelven), Walton and Maberly (1854)
- szerk.: Talbert, Richard J. A.: Barrington Atlas of the Greek and Roman World: Map-by-map Directory (angol nyelven). Princeton University Press (2000). ISBN 0-691-04945-9
- Richard J. A. Talbert: Rome's World: The Peutinger Map Reconsidered; Cambridge University Press 2014
- Fakszimile kiadás: Tabula Peutingeriana; Akademische Druck- u. Verlagsanstalt (ADEVA), Graz 1976. Complete colour facsimile edition of the 11 sections in original size (total length: 675 cm; breadth: 34 cm). Every page doubly reproduced (full colour reproductions and black-and-white reproductions with a locating screen and designation of local names). Binding: cloth. Scholarly commentary: E. Weber, Vienna. 68 pp. with 8 ill. and 26 pp. index, several modern maps. Binding: stitched.
Lásd még
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- Bell, Bethany: Ancient Roman road mapunveiled (angol nyelven). BBC News, 2007. november 26.
- Lendering, Jona: Peutinger map (angol nyelven). [2011. szeptember 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 28.)
- Olteanu, Sorin: Tabula Peutingeriana-Index (felbontás: 11x3700 x 2000)
- The Complete Tabula Peutingeriana (valós méretű, interaktív térkép, az osztrák nemzeti könyvtár engedélyével, felbontás: 11x8x640 x 4x640)
- Tabula Peutingeriana (WikiCommons JPEG, felbontás: 21657 × 930)
- The Complete Map of the Roman Roads (felbontás: 1000x605). [2008. május 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 28.)
- Bibliotheca Augustana: complete scan of Tabula Peutingeriana, 1887-1888. [2007. április 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 28.)
- Pannonia: Map 1. 19. c. atlas of the Roman World
- The lands of the lower Danube in Roman times (JPEG). Droysens Historical Atlas, 1886
- Tabula Peutingeriana Archiválva 2007. április 21-i dátummal a Wayback Machine-ben, henry-davis.com
- Az úttérképek fejlődése – A „Tabula Peutingeriana" Története, pannoncart.hu
- Hat nap alatt Sopronból Óbudára, index.hu/tudomany
