Gergely (település)
| Gergely (Mlaka Antinska) | |
 | |
| Utcarészlet | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Vukovár-Szerém |
| Község | Valkótard |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 32214 |
| Körzethívószám | +385 032 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 55 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 84 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 22′ 44″, k. h. 18° 46′ 08″45.379000°N 18.769000°EKoordináták: é. sz. 45° 22′ 44″, k. h. 18° 46′ 08″45.379000°N 18.769000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gergely témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gergely (horvátul: Mlaka Antinska, 1880-tól 1900-ig Grgelj, 1910-ben Mlaka) falu Horvátországban, Vukovár-Szerém megyében. Közigazgatásilag Valkótardhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Vukovártól légvonalban 18, közúton 27 km-re nyugatra, községközpontjától 3 km-re északnyugatra, a Nyugat-Szerémségben, a Vuka (Valkó) bal partján, Valkótard és Ant között fekszik ott, ahol a Gergely-csatorna a Vukába torkollik. Egyetlen utcája a Glavna ulica.
Története
[szerkesztés]A település valószínű első írásos említése „Gergerfalwa” alakban V. László magyar király 1455. április 24-én kiadott oklevelében történt, melyben harapkói Bothos Endre örököseit megerősíti valkó, szerém, bács, arad és csanád megyei birtokaikban.[2] 1487-ben az aranyani Józsa család birtokában is említenek egy „Gergelfalwa” nevű települést, melyet Csánki Dezső valószínűsít, hogy a Valkótard melletti Gergely nevű pusztának felel meg.[3]
A 19. században Ant falu szőlőültetvényei voltak ezen a helyen. A település a század második felében Gergely néven keletkezett. 1890-ben 23, 1910-ben 24 lakosa volt. Szerém vármegye Vukovári járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 50%-a horvát, 50%-a magyar anyanyelvű volt. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 96%-a horvát nemzetiségű volt. 1991-től a független Horvátország része. A településnek 2011-ben 77 lakosa volt.
Népessége
[szerkesztés]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 0 | 23 | 44 | 24 | 15 | 96 | 175 | 178 | 165 | 149 | 121 | 126 | 88 | 77 |
Gazdaság
[szerkesztés]A településen hagyományosan a mezőgazdaság és az állattartás képezi a megélhetés alapját.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Diplomatikai levéltár 14942.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Valkó vármegye Bp. 1894.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források
[szerkesztés]- A község hivatalos oldala (horvátul)
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Valkó vármegye Bp. 1894.
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
